Betegek és jogok: mikor mehetünk a sürgősségire?

Az előadásban említette egyebek között az önrendelkezés jogát, amely arról szól, hogy mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy kíván-e élni az orvosok által javasolt kezelésekkel, vagy más utat választ a gyógyulásra, ám vannak olyan esetek is, amikor az életünk forog kockán, és hirtelen döntést kell hozni, ilyenkor ez az ellátó orvos dolga.

Fotó: Unger Tamás

Arról is szó esett, hogy ha elégedetlenek vagyunk háziorvosunk tevékenységével, jogunkban áll másikat választani. Kiderült az is, hogy annak ellenére, hogy a legtöbb kórházban –  így a szombathelyi Markusovszky kórházban is – jól látható helyen megtalálható egy leírás, melyen mindenki elolvashatja, milyen jogai vannak egy betegnek, és milyen helyzetekben mit tehet, mégis kevesen vannak tisztában ezekkel a lehetőségekkel. Ilyen téves információ a köztudatban az, hogy pontosan mit jelent a sürgősségi ellátás. Nos, nem azt, hogy ha valaki eldönti, hogy neki sürgősen szüksége van ellátásra, akkor azt jogában áll megkapni, hanem azt, hogy oda tényleg csak a legsürgősebb esetben, akár életveszélyes állapotban forduljunk. Másik ilyen példa, hogy az ügyeleti ellátás sem arra szolgál, hogy ha a háziorvosunk rendelési idejében éppen dolgozunk, akkor válasszuk az ügyeletet, hanem olyan esetekben, ha a háziorvos rendelési idején kívül hirtelen szükségünk lenne orvosi ellátásra.

Fotó: Unger Tamás

A fent említett példákon kívül szó esett még a korlátozás jogáról, amely az ellátó személyzet joga, és leggyakrabban pszichiátriai betegeknél élnek vele. Azt jelenti, hogy ha a beteg a saját vagy a környezete testi épségében kárt akar tenni, vagy akaratán kívül kárt tehet például pszichés állapotából kifolyólag, akkor az orvosoknak jogukban áll korlátozni.

A beszélgetés során az előadó arra kérte a közönséget, hogy idézzenek fel pozitív, illetve negatív tapasztalatokat az egészségügyi ellátással kapcsolatban, majd ezeket az eseteket közösen megvitatták. Az említett történetek között a negatív tapasztalatok egy téma körül forogtak, ez pedig a várakozási idő hosszúsága volt. Azt nehezményezik a legtöbben, hogy hiába érkeznek a háziorvoshoz, vagy akár kórházi ellátásra időben, mindig van egy „protekciós” beteg, aki beelőz, azt viszont a legtöbben megértően veszik tudomásul, ha éppen sorra kerülnének, és akkor érkezik be egy mentő egy sürgős esettel. Másrészt viszont az előadónak pozitív csalódás volt, hogy például a magyar fogászati ellátásról mindenki elismerően beszélt.

Bár ilyen történet szerencsére nem került szóba, megtudhattuk, hogy kórházi műhiba esetén is a betegjogi képviselőhöz fordulhatunk, aki segítségünkre lehet az igazságszolgáltatás folyamatában.