Hobbija a régi korok kutatása - Varga Gábor egy majdani falutörténet lapjait szeretné gazdagabbá tenni

Igazi élmény a nála tett látogatás: dolgozószobájában térképek, dossziék, régészeti leletek és másolataik, rekonstruált őskori eszközök veszik körül. Gábort nem csak a falu ismeri: országszerte, sőt még határainkon túl is számos régésszel, művészettörténésszel tartja a kapcsolatot. Különösen szorosan együttműködik Eőry Béla balatonberényi kísérleti régésszel. Az ő példáján felbuzdulva nagyon sok régi használati tárgyat, aminek nyomait a falu határában felleli, igyekszik rekonstruálni. Így készített már több kőbaltát, tűzfúrót, kőpengés sarlót, bőrtarsolyt, egy középkori pergőfúró másolatát. A tüzet a cserépkályhában kovakővel gyújtja, kertészkedéshez pedig előszeretettel visel egy 1800-as évekből származó bocskor-lelet alapján készített bőr lábbelit. Háza udvarán kis ősházat is felépített, ahol baráti összejöveteleket, gyerekeknek szánt bemutatókat tart, autentikus kora középkori környezetben.

Varga Gábor már diákkorában érdeklődött a régészet és a fafaragás iránt, ám a gondviselés a vasúthoz sodorta. Az itt töltött éveket áldásként élte meg: a sok szabadidőt és az olcsó utazási lehetőséget kihasználva rengeteg helyet bejárt, hasonló érdeklődésű barátokat szerzett. Az ő útmutatásaik és szakkönyvek segítségével hatalmas mennyiségű tudást halmozott fel. Régészeti kutatásainak középpontjában a szülőfaluja, Egyházasfalu áll, ám a teljességhez elkerülhetetlennek tartja, hogy a régió múltjával is foglalkozzon.

A középkori pergőfúró rekonstrukciója is működik. A patak partján került elő az egykori szerszámhoz tartozó forgó korong. Fotó: Tersztyánszky Krisztina

- Szembetűnő, hogy ezt, az Alpok lábánál húzódó észak-déli közlekedési útvonalat az ember mindig kihasználta - mutatja az egyik, jegyzetekkel gazdagon ellátott térképen. - Tanyát ütött itt a kora rézkori ember, bizonyított nyomai vannak a kelta kornak, erre vezetett a rómaiak Borostyánkő útja, és ma az egyik legforgalmasabb, Szombathely-soproni vasútvonal is erre halad.

Egyelőre csak címszavakban álljon itt néhány téma, amelynek kutatása során Varga Gábor leletek sokaságát és jelentős írásos anyagot is felhalmozott. Igyekezett utána járni a templom alatt húzódó, legendás titkos alagút történetének, a falu külterületén egykor állt római villának. Tanulmányozza Kollár Ádám kéziratait, aki Mária Terézia udvari könyvtárosaként kapta birtokul a falut. Nagyra becsüli, rendszerezi Varga Imre esperes plébános szellemi hagyatékát, aki behatóan foglalkozott a török kor utáni egyházlátogatási jegyzőkönyvek fordításával. Ásatásokat nem végez: a mezőn sétálva, a szántással kiforgatott földben is gyakran találni régi pénzeket, cserepeket, csiszolt kődarabokat. Leletmentő munkáját a soproni múzeummal együttműködésben, a régészek által elismerten, a leleteket beszolgáltatva végzi. Országos viszonylatban ezeknek a lelőhelyeknek a kutatására nem jut kapacitás, a falu történetéhez azonban fontosak.

- További keresést már nem tervezek - árulja el Varga Gábor. - A feltárt eredményekkel egy leendő helytörténeti könyvet szeretnék gazdagítani. A tárgyakból, dokumentumokból pedig a tervek szerint egy kiállítás nyílik majd a régi kastélyépületben.