Hírek

2016.03.13. 19:38

Akik kardjuk hegyével írták a történelem legszebb lapjait

Bizonyára sokak családi fényképalbumában megtalálható az a jellegzetes fotó, amely általában óvodáskorban készül a fiúgyermekekről, akik huszárnak öltözve, karddal a kezükben büszkén állnak modellt az aktuális fotóművésznek.

Cseszkó Tamás

Március 15-én Szombathelyen a város apraja-nagyja követi a szépen felöltözött bajszos urakat, akik lóháton vagy gyalog, de aktív részesei az ünnepségeknek, népzenével, nótával hívják fel magukra a figyelmet.

Kíváncsiak voltunk, hogy kik ők, és mivel foglalkoznak a hétköznapokban, így találtunk rá a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesületre, amelynek tagjai hosszú évek óta elmaradhatatlan szereplői városunk életének. Ők ugyanis a modern kori huszárok a szó szoros értelmében, hiszen nemcsak rendezvényeken, de a való életben is megállják a helyüket.

Sátory Károly neve is sokaknak ismerősen csenghet, ő az egyesület elnöke, no meg a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola igazgatója, és 2014 óta önkormányzati képviselő, akit beszélgetésünk elején meg is kértünk arra, hogy egyszer legyen kedves lóháton érkezni a városi közgyűlésre. Vele idéztük fel az egyesület történetét, mely úgy kezdődött, hogy voltak páran, akik szerették a tereplovaglást, és úgy döntöttek, hogy olyan közfeladatokat vállalnak, amellyel hasznára lehetnek a környezetüknek. Kezdetekben az volt a legfontosabb, hogy összegyűjtsék a velük együtt gondolkodókat, az úgymond azonos értékeket vallókat.

- Nemzeti öntudat, hazaszeretet, nemzeti identitás megerősítése: ezek azok a célkitűzések, amelyek egy zászló alá gyűjtötték a lovasokat. Két fontos feladatuk van: lovas polgárőrként sokat tesznek a környezet védelméért, és persze egész évben szerveznek hagyományőrző programokat a megyehatárokon innen és túl is. - A polgárőreink közül egyre többen rendelkeznek nemcsak polgárőr, de lovasvizsgával is, járjuk a város környékét, elsősorban a külterületeket. Sajnos rengeteg illegális hulladéklerakóhelyet találunk, de mi nem sajnáljuk az időt, leszállunk a lóról, és keresünk a szemétben olyan „névjegyeket", melyekből kiderül, hogy ki a valódi gazdája ezeknek a csomagoknak. Amikor jelentjük a problémát, a rendőrség és az illetékes hatóságok intézkednek; olyan is előfordult már, hogy egy egész teherautónyi szemetet vittek el másnap - foglalja össze Sátory Károly, mi pedig megállapítjuk, hogy a mai korban a huszároknak nem a törökök, a labancok vagy éppen a Habsburgok ellen kell harcolniuk, hanem a környezetszennyezés az egyik legnagyobb ellenség.

A huszárok állandó közreműködői a szombathelyi ünnepségeknek
Fotó: VN-archív

- Célul tűztük ki, hogy felállítunk egy gyalogos hagyományőrző díszelgő csapatot, amelynek fontos feladata lenne a nemzeti ünnepeink, valamint megemlékezések méltó megrendezésében: díszőrség, zászlófelvonás, koszorúzás, díszalegység - idézte fel a kezdeteket az elnök. - Mi a feladatuk ma a huszároknak? - tesszük fel a kérdést. - A magyar huszár fegyvernem a Mátyás király által 1481. március 11-én megörökített „huszár" szót véve alapul majdnem ötszáz évig állt fenn, hirdetve a magyar nép rendkívüli katonai képességeit szervezésben, hadművészetben és utolérhetetlen hősi szellemében. A magyar huszár múltjának, történelmi jelentőségének, nemzetközi hatásának és elismertségének széles körű elterjedése nemzeti önismeretünk, öntudatunk fontos eszköze. A huszár népünk történelmi értékeinek megtestesítője. Jelképezte és tetteivel megvalósította mindazon legszentebb erényeket, melyek mindig biztosították nemzetünk fennmaradását - érkezik a válasz, majd megtudjuk: a huszárság a magyar egyetemes katonai kultúra legkiemelkedőbb fegyverneme.

Sátory Károly arról is beszél, hogy a magyar huszár mindig jókedvű volt, és mi is csak örülhetünk az emlékének, mert az nem a vesztes háborúk, az elbukott szabadságharcok elkeserítő és megszégyenítő érzésével tölti el a szívünket. - A huszár mindig újrakezdő, mindig győzelemre törő, ha nem sikerült valamely akciója, lovával mindig el tudott szakadni ellenfeleitől, így volt lehetőség az újrakezdésre. A huszár ma már valóban a mesék, mondák, legendák hőse, de meg is érdemelte az elismerő, dicsőítő jelzőket. Volt idő, amikor kardja hegyével ő írta a történelem legszebb lapjait hazai földön és messze idegenben, Európa- és Amerika-szerte.

Az elmúlt években egyre többen csatlakoztak az egyesülethez, igazi, összetartó csapat lettek, a városlakók is ismerik őket, és örömmel vesznek részt programjaikon. A vasiak egyébként az 1848-as 11-es huszár-alakulat ruháját öltik magukra, ez a huszárezred Mária Teréziától egészen a Monarchia koráig működött, az egyik leghíresebb és legösszetartóbb csapatként volt ismert az országban. - Huszárságból is lehet vizsgát tenni, az elmúlt években pedig rengeteget fejlődtünk a rendelkezésünkre álló felszerelések tekintetében is - mondja Sátory Károly, aki elárulja azt is, több mint húsz egyenruhával, továbbá 48-as szablyákkal, puskákkal, lovaskarabélyokkal, pisztolyokkal büszkélkedhetnek. A huszárok közül tehát mindenki fel van fegyverezve, így még színesebben tudják bemutatni a korabeli katonák életét. Legközelebb egyébként ma és holnap, a Vasi Skanzenben, ugyanis néhány évvel ezelőtt Sátory Károly ötlete nyomán valósult meg a huszártoborzó és huszárfelvonulás, ahol számos titkot tudhatnak meg a fegyveresekről.

- Csatát is fogunk vívni, ugyanis a labanc elfoglalja a falut, melyet vissza kell szereznünk - hangzik a csábító mondat, mi pedig kíváncsian kérdezzük, hogy kik azok, akik a nem túl hálás ellenségszerepet vállalják magukra. Kiderül, az egyik baráti egyesület, a Fekete Sereg vállalta magára a feladatot, a csata végkimenetelét mi már most borítékoljuk, de persze lehetnek meglepetések, ezért is érdemes kilátogatni a skanzenbe. - Folyamatosan történik valami, megjelenik a gyalogság, a lovasság és a tüzérség, a labancokkal folyamatosan piszkáljuk egymást, még kalodánk is lesz, ahova bezárjuk az ellenséget - ismerteti a skanzen programját az egyesületi elnök. Ahol egyébként huszártoborzón vehetnek részt a gyermekek, tizenöt-húsz kis állomás várja őket ügyességi feladatokkal: hordólovaglás, szablyával suhintás, Kossuth-nóta-éneklés, egyensúlyozás, no és persze a legfontosabb, a lovaglás. A nagyobbak pedig megtekinthetik a huszártábor életét, a lovak felszerelését. A nagyobbak a huszártábor életét is megismerhetik, interaktív formában mutatják be a lovak felszerelését, a különböző fegyvernemeket és a táborok életét. Idén újdonság, hogy a huszársátor mellett felállítanak egy tábori kórházat is, ahol a sebesülteket fogják ellátni. Még a nyílt törést is meg lehet majd nézni, sikerült élethű szemléltetőeszközöket szerezniük, a szakemberek pedig megtanítják a gyermekeknek, hogyan kell bekötözni, ellátni egy-egy sebesülést. A nap végén a huszártanoncokból valódi huszárok lesznek, ez az úgynevezett avatóceremónia, ahol mindenki, aki részt vett a többállomásos erő-próbán, valódi elismerésben részesül. Ha már gyarapodott a huszárok száma, nincs mese, harcolni kell, egyesítik a csapatokat, és végső támadást intéznek a labancok ellen. Az interaktív programokon túl az egyesület aktív részese a helyi megemlékezéseknek is. A március 15-i felvonuláson is megjelennek a huszárok, a lovaskocsikat is ők biztosítják, ilyenkor 30-40 lovast tudnak kiállítani. - Már a kocsinkon szól a muzsika, népzenével indulunk, és végig kísérjük a forradalmi menetet.

Sátory Károlytól megtudjuk, hogy sok izgalomban volt részük a modern huszároknak az elmúlt években, ám büszke arra, hogy megmaradtak annak, amit eredetileg terveztek: összetartó, jó közösségnek, amelynek tagjai folyamatosan szerveznek újabb és újabb programokat, és hiteles szereplői a város életének. Mindeközben dolgoznak az utánpótláson is: az Aréna utcai óvodában külön kis huszárcsapatuk van, akik már ruhákat is kaptak,   a gyerekek pedig láthatóan élvezik   a foglalkozásokat,   melyek egyszerre nevelnek a férfiasságra és a hazaszeretetre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!