Hírek

2016.06.18. 06:27

A hely, ahol beavatnak a titkokba: A kőkorszakban élünk? Veszélyes lehet egy kézfogás? - új távlatok az egyetemen

Újra megnyitotta kapuit a középiskolások előtt a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja (NymE SEK) a héten. A Nyitott egyetem program során közvetlen, élő kapcsolatot szeretnének kialakítani a Vas megyei középiskolákkal.

Bajdó Bettina

Immár második alkalommal hirdette meg a NymE SEK a Nyitott egyetem programot, amelyen ezúttal több mint száz középiskolás vett részt Szombathelyről, Körmendről, valamint Szentgotthárdról. A diákok a két nap alatt 22 különféle programból választhattak érdeklődésüknek megfelelően a Természettudományi és Műszaki Kar, illetve a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar kínálatából.

A programsorozat még májusban kezdődött, az érettségi napjaiban, amikor több mint háromszáz érdeklődő jött el a három nap alatt. Amíg a végzősök küzdöttek, az alsóbb éveseket, főleg a 11. évfolyamosokat szólították meg az egyetemi programokkal. Ezek nem nyitott órák voltak, hanem kifejezetten nekik kitalált foglalkozások, ritkábban előadások, gyakrabban interaktív szemináriumok, kísérletek, továbbá bemutatók. Most júniusban az utolsó tanítási napokra terveztek a szervezők, tekintettel arra, hogy az osztályzatok már megvoltak, és akadtak lelkes szaktanárok, osztályfőnökök, akik szívesen elkísérték az egyetemre a diákokat.

Egy mikrobiológiai foglalkozás azt szemléltették a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában, mi mindent „adhatunk és kaphatunk" egy kézfogással. A konzekvenciát mindenki maga vonja le. Dr. Skribanek Anna, a Növénytani Intézeti Tanszék koordinátora is üdvözölte a kísérlet elején a potenciális hallgatókat.

A Nyitott egyetem - nyitott laborok, nyitott műhelyek elnevezésű program a színvonalas képzések mellett az épülő infrastruktúrát is be kívánja mutatni a diákoknak, hogy lássák időben, milyen perspektívájuk lehet, ha éppen Szombathelyen tanulnak tovább. Az a cél, hogy amikor a középiskolások a jövőképüket rajzolgatják, jusson eszükbe a NymE Savaria Egyetemi Központ is, ahol addigra a programnak köszönhetően már sok élményt, valamint tapasztalatot szerezhettek, esetleg személyes kötődéseket alakítottak ki az oktatókkal.

A héten a Biológia Intézetben egy régészeti ásatás során feltárt temető csontanyagán mutatták be a gyerekeknek, mi mindent őriznek az emberi maradványok. Egy mikrobiológiai foglalkozás pedig azt szemléltették, mi mindent „adhatunk és kaphatunk" egy kézfogással. Schmidthoffer Ildikó laboráns, a Biológia Intézet doktorandusza különleges kísérletekkel várta a fiatalokat. Ám mielőtt a mikroszkóphoz ültek volna a diákok, dr. Skribanek Anna, a Növénytani Intézeti Tanszék koordinátora is üdvözölte a potenciális hallgatókat. Pár kérdést feltett nekik azokról a baktériumokról, melyek már a nagyító alatt várták a középiskolásokat. Kicsit bátortalanul, de azért válaszoltak a kérdésekre, s cserébe piros pontok is repkedtek. A diákok a mikroszkópok alatt megvizsgálhatták a különféle formájú baktériumokat, akadt, amelyet nagyításban is alig lehetett látni. De nem ez volt a legizgalmasabb része a programnak. Kémcsőben lévő, friss baktériumok is kerültek a laboratórium asztalára, volt közöttük, melynek igazán „nőies", pirosas színe volt.

Dr. Tóth Gábor „Csontok - és ami mögöttük van" című előadásán egy Vas megyei régészeti ásatás során feltárt temető csontanyagának antropológiai vizsgálata alapján bepillantást engedett arról, milyen eredményeket lehet kiolvasni a megőrződött emberi maradványokból.

- Ezek a baktériumok nem bántanak, nem veszélyesek ránk nézve - nyugtatta meg a tanulókat a laboráns. - Univerzálisak, az emberi bőr felületén milliószámra fordulnak elő, beborítják a bőrfelszínt. Ha kevés lenne belőlük, akkor gondban lennénk, ezek ugyanis más kórokozók ellen is védelmet nyújtanak. A biológusok nem is ajánlják, hogy alkoholos kézfertőtlenítővel sokszor mossunk kezet. Ha valaki ugyanis ezt rendszeresen használja, akkor eltünteti a baktériumflórát, kiteszi magát a káros mikroorganizmusoknak.

A laborban megvizsgálták, mit történik akkor, amikor kezet fogunk egymással. Előtte azonban szakszerűen fertőtleníteni kellett a kezet, ahogy az orvosok is teszik a műtétek előtt. Milyen egy szakszerű kézfertőtlenítés? Kétszer kell nyomni az antibakteriális szerből, a hüvelykujjnál jól meg kell csavargatni, valamint az ujjak között is jól meg kell dörzsölni. Ezt követen alkoholos fertőtlenítés jött, majd az első alany kezét baktériummal „megfertőzték". Az első emberke kezén még milliószámnyi baktérium volt, aztán a kézfogás után ezek száma folyamatosan csökkent. A negyedik alanynál már elenyésző volt a baktériumok száma. A kísérletet követően mindenki elgondolkodhatott azon, mennyire kockázatos másokkal kezet fogni.

A Földrajztudományi Intézet is látványos kísérletekkel lepte meg a középiskolásokat. Dr. Unger Zoltán egyetemi docens, a Földtan Intézeti Tanszék koordinátora a földrajztudományhoz próbált kedvet csinálni. Azt is elárulta, hogy ő maga nem szerette a kémiát a középiskolában, az egyetemen viszont jó tanára volt, aki a táblánál érhetően elmagyarázta, amit kellett, majd a laborban ki is próbálhatták a hallottakat. Szerinte az életben a legnagyszerűbb dolog a „végtelen tanulás". Már a középiskolában történik egy „elhívás", melyből az egyetem után küldetés lesz, akkor az ember általában már tudja, hogy mit is akar elérni. A kettő között pedig a tanulókat beavatják a titkokba.

Meglepő volt a kijelentése, mely szerint még mindig a kőkorszakban élünk, de gyorsan meg is magyarázta, még mindig a kőből használjuk a legtöbbet. Érdekes tényként hatott a fiatalokra, hogy valójában nem is gömb alakú a Föld, a déli pólusnál kicsit be van horpadva, az északinál pedig hasasabb. Szerinte fontos, hogy lakói megismerjék a Földet, hogy hogyan viselkedik, milyen a domborzata, mi található a mélyben. Szemléltette azt is, hogy ő geológusként miként készít térképeket, milyen adatok érkeznek a műholdakról, s hogyan fejlődött annyit a tudomány, hogy ma már az internet segítségével az utcákon is végig lehet sétálni. Az emberi kíváncsiság nem új keletű, hiszen régen is készítettek térképeket, az emberek le akarták rajzolni a helyeket, ahol éltek. Ma már a technika rohamos fejlődésével új távlatok nyílnak meg. Így derült ki például az is, hogy a Földnek van legrugalmasabb pontja. Sikerült kimutatni, hogy az Amazonas-medence alatt a földkéreg magas vízhozamnál lesüllyed, alacsony vízhozamnál pedig feljebb emelkedik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!