Hírek

2016.06.18. 06:04

Megkóstolni és megszeretni csak egy pillanat műve volt

A körmendi születésű, de csepregi kötődésű Baráth Sándort sokan ismerik, de azt csak a közvetlen környezete tudja, hogy mennyire sokoldalú ember. Műszaki végzettséggel rendelkezik, ám a borok világában találta meg önmagát.

Béres Zoltán

- A dunaújvárosi műszaki főiskolán két évet végeztem, de mivel nem akartam gépészmérnök lenni, ezért vegyésztechnikusként Budapesten, a Villamos Szigetelő- és Műanyaggyárban kezdtem dolgozni - mondja a kezdetekről Baráth Sándor. - Hét éven át voltam műszakvezető. 1987-ben azonban úgy gondoltam, kipróbálom magamat vállalkozóként. A rendszerváltás előtt húscsirke hizlalással, autóimporttal, autóalkatrészek kereskedelemével is foglalkoztam. Az életemben az újabb fordulatot az hozta, amikor a kilencvenes évek közepén megismerkedtem a csúcsborok világával. Izgatta a fantáziámat, hogy ezek mitől ilyen drágák. Egyszer rászántam magam és vettem néhány palackkal és egy teljesen új világ nyílt meg előttem. Megkóstolni és megszeretni, csak egy pillanat műve volt. Az első időszakban a vörösborok voltak a kedvenceim, aztán eljutottam a kiváló száraz fehérborokig. Azt szoktam mondani, hogy az anyatejtől - a száraz fehérborig vezető úton - a vörösbor is csak egy állomás. Elkezdtem tanulmányozni a borászattal foglalkozó szakirodalmat, aztán a Borkollégiumban elvégeztem előbb az alapfokú, majd a felsőfokú képzést is. Bortanácsadó, később okleveles borbíráló képesítést szereztem.

- Ezek után bizonyára már egy boros vállalkozás következett.

- Valóban. Egy bor nagykereskedést és vinotékát nyitottam Szombathelyen, amely Vas és Zala megyében 126 étterem és borszaküzlet beszállítója volt. Boros ismereteimet igyekeztem más módon is hasznosítani. Producere és szakértője voltam a Magyarország borvidékeit bemutató televíziós sorozatnak, amelyet a helyi televízió munkatársai készítettek és bemutatta az egyik országos televízió is. Közben letettem a szőlőtermelői és borászati szakvizsgát és vendéglős szakképesítést is szereztem, valamint Londonban közép- és felsőfokú szakvizsgát tettem angol nyelvből.

Baráth Sándornak eleinte a vörösborok voltak a kedvencei, aztán eljutott a kiváló száraz fehérborokig. Azt mondja, az anyatejtől - a száraz fehérborig vezető úton - a vörösbor is csak egy állomás. Fotó: A szerző

- Talán azon gondolkozott, hogy maga is belevágjon borkészítésbe.

- Lehet, hogy így lett volna, ha a sors nem hoz össze egy birtok alapítójával. Egy ismerősöm vele küldött két palack bort Ausztráliából. Nagyon hasonlóan gondolkodtunk a borokról, a borkultúráról, mígnem megkérdezte tőlem, hogy részt vennék-e egy borászat létrehozásában. A válaszon nem sokat gondolkoztam, életem nagy lehetőségének tekintettem, örömmel belevágtam. Azt javasoltam, hogy vagy Tokajban, vagy pedig Somlón lenne érdemes vállalkozni. Ez utóbbi mellett szólt, hogy Szombathelyhez jóval közelebb van, Tokajban pedig akkor már megjelentek a nagybefektetők. Egy májusi napon jártunk először együtt a tanúhegyen. Emlékszem, csodás idő volt, varázslatos volt a környezet, s ez nagyon megfogta a tulajdonost, akinek a döntése valószínűleg ekkor vált véglegessé. 2002-ben alakult meg a birtok, amelyet 2010-ig birtokigazgatóként irányítottam. Az eredeti terv egy öt-tíz hektáros birtok létrehozása volt, ehhez kezdtük megvásárolni a területeket, köztük a Somló legígéretesebb dűlőit. Ekler Dezső, vasi származású - Ybl-díjas - építész tervei alapján alakítottuk ki a borászat első központját a hegy oldalában, egy régi pincéből. A jelenlegi, mintegy 40 hektáros termőterület felén mi telepítettük a szőlőt, dűlőinket pedig organikusan műveljük. Először 2003-ban szüreteltünk. Ebben az évjáratban szerencsére nagyon egészséges, érett volt a szőlő, amiből sikeres borok készültek.

- Aztán kinőtték a pincét.

- Egyrészt kinőttük, másrészt a tulajdonos úgy látta, amennyiben a Somló fejlesztésében nagyobb súllyal szeretnénk részt venni, ahhoz az induláskor tervezett nagyságrend kevés. A továbbfejlesztéshez éppen jókor jöttek az uniós pályázati lehetőségek is. Úgy gondoltuk, hogy a szép kispince helyett építünk egy szép nagyot, ahol a tradicionális pezsgőkészítéshez alkalmas feldolgozó és érlelőpince is helyet kaphat. A birtokközpontot Ekler Dezső tervezte, aki a Somló lábának a hullámvonalai közé, a tájba illesztette be az építményt. 2011 óta már ezekben az épületekben történik a szőlő feldolgozása és a borok, valamint a pezsgők készítése, a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával.

- A birtokon belül jelenleg mivel foglalkozik?

- A borturizmussal. A munkám nagy részét az ehhez kapcsolódó feladatok adják. A hozzánk látogató kül- és belföldi csoportok nagy részét én fogadom. Miután körbekalauzoltam őket a borászatban, pezsgőpincészetben, a borainkat is kóstoltatom. A tradicionális pezsgőkészítés lépéseit is megismerhetik a résztvevők. Emellett járom az országot is. Borvacsorákon, különböző rendezvényeken tartok előadásokat a Somlóról, a birtokról, a borkultúráról. Elmondhatom, hogy élvezettel végzem ezt a munkát, s örülök, hogy átadhatom ismereteimet a Somló iránt érdeklődőknek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!