Ott, ahol a forrás fakad

Az önkormányzat, az egyház és a civil szervezetek összefogásával igényes faluközpontot létesítettek, tartalmas, kiegyensúlyozott életet biztosítanak az itt élőknek és tervekben sincs hiány.

A Vasaljai Önkormányzati Hivatalhoz tartozó községben már több mint negyven éve bezárták az iskolát, ám a gyermeklétszám a mai napig nem aggasztó. A 230 lakosból 36 az iskolás és óvodás, az idős emberek száma pedig 80 körüli. Gyermekintézményekbe Csákánydoroszlóba jár az aprónép. Bár Körmend sincs messze, de a tanácsi rendszerből ezt örökölték, s mivel nincs ok panaszra, nem is akarnak változtatni ezen. Az egykori téesz portán ma egy vállalkozás működik, amely a településről több tucatnyi munkavállalót felszív. A többiek Körmendre, a Pinkamenti Agrár Kft-be Vasaljára, vagy az Opel gyárba járnak dolgozni, munkanélküli nincs. A község másik nagy adófizetője az osztrák-magyar kettős állampolgárságú gróf. A rendszerváltás után sok fejlesztés megvalósult: ivóvíz, tűzoltószertár, telefon, bevezették a gázt és vegyesbolt létesült. A jelenlegi polgármester, Takó Gábor 2014-ben vette át a stafétabotot, és azóta már mintegy hatvanmillió forint fejlesztési pénzt sikerült a faluba hoznia.

Takó Gábor polgármester a népszerű Miród-forrás kegyhelynél. Gyakran látogatnak ide csoportok

- A kemesmáli falurész temetőjében még nem volt villany és víz, ezt 900 ezer forint saját erővel megoldottuk - kezdi a felsorolást. - Tavaly szenteltük fel a Tündérkertünket, ahol minden tíz év alatti gyermek kap egy névre szóló őshonos gyümölcsfát. A központban álló egykori iskolaépületben ma ülésterem, könyvtár, közösségi ház működik, és itt nyílik meg rövidesen az értéktár kiállításunk. Ennek energetikai korszerűsítésére 23 millió forintot nyertünk, a volt tanterem átalakítására pedig további 9 milliót költhettünk. A falugondnoki szolgálathoz új buszt nyertünk, a faluközpont szökőkútját és parkosítását viszont saját erőből oldottuk meg.

A sikeres programok közül érdemes még kiemelni az értéktár pályázatot, melyre tavaly önállóan, az idén pedig testvérközségükkel, az erdélyi Nagyajtával közösen pályáztak. Összesen négymilliót költhetnek együtt a helyi értékek felkutatására és bemutatására. Kemestaródfán már rendezik a kiállítást a régi iskola, a gazdálkodás, a katonai emlékek rekvizítumaiból, a falunapon lesz az avatás. Aztán augusztus elején Erdélybe utaznak, s ott történik meg mindez. Talán a szerencse is közrejátszik, hogy az M8-as főút rekonstrukciója érinti a falut, ezért ötmillió forint rendkívüli támogatást kaptak, hogy készüljön el végre az eddig hiányzó falurendezési terv. Kemestaródfáról hét ember hurcoltak el annak idején a kommunisták - most a Gulag-pályázat támogatásával nekik is emléket állítanak.

Az 1914-ben épült Sarlós Bodogasszony templom

Két dolgot eddig nem sikerült megoldani. Az egyik a csatornázás. A szomszédos négy faluval együtt magukra maradtak, nincsenek elegen a pályázati létszámhoz, az egyedi gyökérteres tervüket pedig, amire már 400 ezer forintot ráköltöttek (és támogatás is járt volna hozzá) nem engedélyezte a szolgáltató. A másik a Miród-forrásnál lévő kegyhely lefedésének ügye. Hiába kilincselnek évek óta, nem tudnak pályázni, mert a határ mentén fekvő terület a BM tulajdona, ráadásul az Őrségi Nemzeti Park a vagyonkezelő. A 14 év alatt már 36 nagyrendezvény volt itt, sok a látogató. A területet a közmunkások ugyanúgy rendben tartják, mind a falu belterületét, de az mégsem járja, hogy a hívek és a miséző pap ázzanak az ünnepi miséken. Mindkét ügyben ugrásra készen várnak a kínálkozó lehetőségre.

Az I. és II. világháborús hősök emlékműve

Ami azonban már biztos: 54 milliós vidékfejlesztési pályázatot adtak be Vasaljával és Magyarnádaljával közösen. A pénzből a kemesmáli harangláb felújítását, ravatalozót, az 1914-ben épült templom és a tűzoltószertár felújítását, valamint a vegyesbolt korszerűsítését kell kigazdálkodniuk. Egy másik közös pályázatból négy falu traktort és munkagépeket vásárol, amivel a földmunkáktól a hótolásig mindent maguk tudnak majd megoldani. A tervek között egy sportpark és egy falukemence is szerepel.

A kegyhely, mely vonzza a látogatókat

Az osztrák-magyar határtól öt méternyire, a Strem patak mellett fakadó Miród-forrás és környéke akkor is egyedülálló természeti látványosság lenne, ha nem kötődne a történetéhez semmilyen legenda. A forrásnál állva a környező erdő még a legforróbb napokon is hűvöset lehel magából, a százados fák árnyékba borítják az egyházi alkalmaknak helyet adó tisztást. A forráshoz közeledve különféle emlékművek mellett haladunk el: Batthyány-Strattmann László boldoggá avatására, a vértanúhalált halt Brenner Jánosra, Mindszenty bíborosra emlékeztetve, vagy arra, hogy az 1940-es években itt táborozott cserkészeivel A nemzet színésze, Sinkovits Imre.

Miért is vált ilyen közismertté és népszerűvé ez a forrás?

Létezéséről az első írásos dokumentum 1248-ból maradt fenn. 1864-ben Pesty Frigyes történész a következő információt gyűjtötte össze: „""Rákos-kút, az Ó-hegy tövében egy forrás, s nevezetét Rákos családtól nyerte. Ehhez a forráshoz szoknak a hideglázban szenvedők járni, vízéből inni, és a mellette lévő bokrokra, hajakból vagy más rútságokból egy darabocskát kötni. A szomszéd községek előtt is ismeretes forrás vize hideg, és kemény, talán némi Gyógyerővel is bír, minthogy több hideglázban szenvedők vízétől meggyógyultak.""

Eddig az idézet. A falusiak Szűz Máriát választották a forrás védőszentjéül, mellé a partoldalba oltárkápolnát építettek, kijártak a vizéért. A kommunizmus és a műszaki határzár éveiben a kút teljesen elpusztult, régi rangját hatalmas munkával Márfi József és Takó Gábor állította vissza az ezredforduló után.