Díszpolgár is járt az oszkói falunapon - Ilyenkor mindig megháromszorozódik a község lélekszáma

„Én is iszom veletek, ha veletek lehetek" - A Nagy Mákvirágok indították a délutánt ezekkel a gondolatokkal a XXIII. oszkói falunap színpadán. A mákfai szőlőhegy születéséről számoltak be zenével, vidáman - sikerrel. Mint mondták, a borról, a bor szeretetéről személyes tapasztalatok alapján énekelnek. Zalaegerszegi vendégek is voltak: a nagy múltú, éppen negyven-éves Válicka Citerazenekar lányai és egy szem férfi citerása hozott zalai és magyarbődi dalokat. Szépen gyűlt a közönség: az oszkói daloskörnek már sokan tapsoltak. A tinédzserek is párosával vagy csapatokba verődve nézelődtek, bár ők inkább az esti, mulatós produkciókra készültek.

- A legfontosabb, hogy minél több embert elérjünk - összegezte Hosszú Klaudia szervező, magyarázva a változatos programkínálatot. Az összefogást hangsúlyozta, hiszen egy kisebb falunapi rendezvényből nőtte ki magát a mára nagyszabású rendezvény. Sok civil szervezet, egyesület működik a mintegy 650 lelkes településen, tőlük, az ő munkájukkal lesz kerek egész egy ilyen program - mondta Hosszú Klaudia.

- Ilyenkor megháromszorozódik a falu létszáma - fűzte hozzá Hosszú Zoltán, Oszkó polgármestere. Körülbelül 1000-1500 ember fordul meg az oszkói falunapon. A helyiek és vendégeik mellett az elszármazottak is jönnek, mert bár nincs már klasszikus búcsú, de ez a hagyomány megmaradt. Ahogy az is régi örökség, hogy mindig vasárnap van a falunap. - A falusi ember hétfőtől szombatig dolgozik, a vasárnap a pihenőnap, ezért tartjuk ilyenkor, ehhez ragaszkodunk - magyarázta a polgármester. Az idei falunapi forgatagot sem hagyta ki Oszkó Zoltán, Oszkó díszpolgára.

- Az 1960-as évek végén léptem kapcsolatba a községgel. Svédországban éltem akkor, érdekelt a nevem eredete, így találtam meg Oszkót - idézte fel a díszpolgár. Mióta a szomszédos Ausztriába költözött, gyakori vendég a hegyháti faluban. - Azóta rendszeresen látogatok ide, barátságok kötnek, amennyire lehet, részt veszek az Orbán-napi vigasságon, falunapon - sorolta a díszpolgár. Ahogy ő fogalmazott, lehetőségeihez mérten „apróságokban" segíti a falut. S nem is olyan apró dolgokról van szó: segített a világháborús emlékművet rendbe hozni, a hegyi kutat felújítani, és az egyház egy-két műemlékét is. Fontosnak tartja, hogy méltó képet mutasson Oszkó a világ felé, ezért a település honlapjának készítésében is részt vállalt. Most egy Oszkó-rokont is hozott, mint mondta, ő is fényképezkedett a község táblájával - ahogy a Magyarországon élő Oszkók szoktak, egyébként mintegy háromszázan lehetnek összesen.

De nemcsak Oszkóéknak szólt a falunap, hanem tényleg mindenkinek: a zene, a színpadi előadások, a vadpörkölt és az egyéb finomságok is. A profi szervezést mutatta, hogy a közösségi ház udvarán kijelölve, elkerítve alakították ki a kézműves-gyereksarkot, a büfét, a vásári árusok helyét, meg persze a hatalmas rendezvénysátrat. Egyébként civilben ott volt a nézők soraiban V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, államtitkár.