2016.10.24. 18:57
Egyházasrádóci ügy: az állatvédők is hibázhattak
Egyházasrádóc - Kunhegyesi Tibor kutyakiképzőt kérdeztük a tragédiáról, aki szerint hasonló esetekben úgy kell eljárni, mint egy túsztárgyalónak.
Továbbra sem tudnak belenyugodni a családtagok Sz. Zoltán értelmetlen halálába. Szeretnék, ha kiderülne az igazság, ha legalább megtudhatnák, hogy mi történt azon a végzetes napon, de ahogyan fogalmaztak, eddig mindenhol falakba ütköztek, felvilágosítást sehol nem adtak nekik. Ahogyan megírtuk, alig egy hónappal ezelőtt önkezével vetett véget életének egy 59 éves egyházasrádóci férfi. A tragédia előtt állatvédők jártak nála, és el akarták venni tőle a kutyáját, mivel a férfi szerintük rossz körülmények között tartotta.
Később a helyszínre érkezett állatorvos megállapította, hogy a kutya, míg élt, jó általános kondícióban volt. Az állatkínzás miatt a férfit a rendőrök bevitték a Körmendi Rendőrkapitányságra, ahol másnap újra meg kellett volna jelennie, ám erre már nem kerülhetett sor, mivel a férfi fölakasztotta magát.
Kunhegyesi Tibor kutyakiképző szerint fontos, hogy az állatvédők is felkészültek legyenek Fotó: Szendi Péter
A család szerint hibáztak az Állatvédők Vasi Egyesületének aktivistái, és a férfit belehajszolták a tragédiába. Kunhegyesi Tibor babérkoszorús kutyakiképző mester is úgy véli, nem jártak el helyesen az állatvédők. Azt, hogy Kunhegyesi Tibor mindent tud a kutyákról, nehéz lenne kétségbe vonni, ráadásul annak ellenére, hogy ő maga nem tagja egyetlen állatvédő egyesületnek sem, az állatvédelemben is otthon van. Mint megtudtuk, négy évvel ezelőtt megszerezte az Országos Állatvédőrség Alapítvány állatvédőri oklevelét.
A szakértő szerint nagyon nem mindegy, hogy egy kóbor kutya megmentéséről van szó, vagy egy olyan kutyáról, aminek gazdája van. Előbbi esetben viszonylag egyszerű dolguk van az állatmentőknek, ám utóbbi esetben nagyon felkészültnek kell lenni, akárcsak egy túsztárgyalónak. A szakértő szerint a fokozatosság elvét sértették meg az állatvédők, amikor szinte azonnal a kutya elkobzását helyezték kilátásba. Mivel nagyon sokan nincsenek tisztában az állattartás szabályaival, ezért először erről kellene tájékoztatni az adott jegyző segítségével az érintetteket. Ezt követően pedig ahol úgy látják, hogy baj van, a segítséget kell felajánlani. A kerítés megjavításától elkezdve a futólánc felszerelésén át a kutyaház építéséig sok mindent lehetett volna tenni, azonban egy kutyát - ami 15 éve a gazdájánál van - elvinni megszokott környezetéből nagyon nagy hiba.
A kutya egy csodálatos teremtény, amely akkor is feltétlenül ragaszkodik gazdájához, ha az nem a legjobban bánik vele - hangsúlyozza Kunhegyesi Tibor, majd hozzáteszi: képzeljük csak el, hogy mi lett volna azzal az öreg kutyával, amelyet erőszakkal kiragadnak megszokott környezetéből és hirtelen egy ismeretlen helyre viszik, főleg, hogy egy ilyen idős kutyát már nem valószínű, hogy örökbe fogadnak. Még ha azonban ez meg is történik, néhány simogatás nem tudja pótolni a gazdát. A kutyákat nagyon megviseli egy ekkora változás.
Kunhegyesi Tibor szerint amikor az állatvédők egy gazdával beszélnek a kutyájáról, nagyon körültekintőnek kell eljárniuk. Egyrészt ismerniük kell a jogszabályokat, másrészt kiváló emberismerettel kell rendelkezniük. A határozottságot és a jó szándékot egyszerre kell éreznie a gazdának, viszont képesítés nélkül kimenni valakihez nagyon nagy felelőtlenség. Szerinte a megtörtént esetet egy az egyben leírja Seress Rezső szerzeménye: „Gyere Bodri kutyám, szedd a sátorfádat / Megcsaltak bennünket, kövesd a gazdádat. Téged bottal vertek, engem kacagással: Gyere Bodri, majd csak megleszünk egymással. Megyünk egymás mellett, mintha nem ismernél / Mintha minden jóból kitagadott lennél / Sír a föld alattunk, reszket a falevél / Elmúlt a gyöngyélet, nem jön vissza többé / Egymás mellett megyünk, mint két kivert kutya, / Mért bántak így velünk, egyikünk se tudja. / Ne könnyezz, jó pajtás, menjünk csak előre.../ Majd csak megpihenünk, kinn a temetőbe'." Kunhegyesi Tibor szerint a konkrét esetben éppen ez történt, ami nagyon szomorú Hangsúlyozta azt is, az állatvédőket semmilyen pluszjogosítvány nem illeti meg, és hasonló esetben a jegyzőt még az intézkedés előtt értesíteni kell.
Csaknem egy hónappal ezelőtt tettük fel kérdéseinket az Állatvédők Vasi Egyesületének, ők azonban nem kívántak válaszolni. Így azóta sem lehet tudni, hogy ki volt a bejelentő, hogy az egyházasrádóci esetnél hányan voltak kint, hogy értesítették-e a jegyzőt az intézkedés előtt, és hogy voltak-e az állatvédők között szakemberek?
Előzmények:
Öt kérdés, amire még mindig keressük a választ az egyházasrádóci tragédiával kapcsolatban!
Egyházasrádóci tragédia: megszólaltak az állatvédők
Vajon miért történt a tragédia? - A család úgy véli, halálba kergették az egyházasrádóci férfit
