Ön szerint néhány pofon belefér? - A nők elleni erőszaktól mentes világért kampányolnak vasiak is

A nőket nemük miatt érő erőszakos tett, ami testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nekik, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást a közéletben vagy a magánszférában – a nők elleni erőszak definíciója. A gyakorlatban, a mindennapokban viccek, kéretlen fogdosás a munkahelyen, molesztálás, fizikai zaklatás, érzelmi bántalmazás, vagy gazdasági erőszak, aminek legtöbbször nők az áldozatai.

Olyan társadalmi szemlélet, ami a nemi egyenlőséget hirdeti, a gyakorlatban azonban csak hírből ismeri. A nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napján azt vizsgáljuk, büszkék lehetünk-e a magyarországi helyzetre, vagy sok a szégyenkeznivalónk/tennivalónk. Vas megyei adatokkal is szolgálunk. Két szombathelyi civil szervezet képviselőjét pedig, akik egy-egy világszervezet részeként tesznek projektek formájában az itt és a környéken élő nők életminőségének javításáért, arról faggattuk, miként hallatják a hangjukat és hová fordulhat az, aki erőszak áldozatává válik. Egyáltalán: mi minősül erőszaknak, és vajon az erőszak magánügy-e.

Az ENSZ adatai sokkolóak: földünkön/világviszonylatban háromból egy nő válik az élete során fizikai vagy nemi erőszak áldozatává. Egy három évvel ezelőtti, az egyik hazai női jogvédő egyesület által készített felmérés szerint Magyarországon minden ötödik nő szerez párkapcsolati erőszak nyomán testi, lelki sérülést, él át érzelmi szenvedést, hetente egy pedig meghal a családon belüli erőszak következtében.

Szexuális zaklatás, párkapcsolati és családon belüli erőszak, annak szóbeli és lelki formái,  kényszerházasságok és - abortusz, tettekkel való fenyegetés, pénzügyi bántalmazás, amikor az egyik fél anyagi függésben tartja a másikat, önkényes fogvatartás, a női nemi szervek megcsonkítása – hosszú a sor, ha a nők elleni erőszaktevés különböző formáit vesszük sorra. Az utóbbi szerencsére itthon nem jellemző, az előbbiekre viszont számtalan példa van. A nők elleni erőszakos cselekedetekkel kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatalnak nincs rendszeres adatgyűjtése.

A Belügyminisztériumtól, az Ügyészségtől és a Bíróságtól átvett adatokat közölnek a statisztikai évkönyvekben, de ezek kevésbé részletezettek. A rendelkezésre álló legfrissebb Vas megyei számok tavalyiak: 3300-nál több természetes magánszemély sérelmére követtek el bűncselekményt, 300 esetben családi, rokoni kapcsolat volt a sértett és az elkövető között. A szándékos testi sértés és a zaklatás mutatói a legmagasabbak, de szexuális és kapcsolati erőszak és szándékos, befejezett emberölés is történt tavaly Vasban.

Az Európa Tanács (ET) Isztambuli Egyezményének említése kihagyhatalan a világnapon. Ennek célja a családon belüli, és elsősorban a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása. Hazánk 2014. március 14-én csatlakozott az egyezményhez, de még nem ratifikálta a dokumentumot, az még nem a magyar jog része.

Ehhez több jogszabályt, így a Büntető-törvénykönyvet is módosítani kellene, intézményrendszereket kellene kialakítani (egészségügyi szolgáltatások, menedékházak, segítő, támogató szakemberek), és olyan jogi rendelkezéseket hozni, amelyek a nők ellen irányuló erőszak megakadályozását és felszámolását szolgálják. Több pontban nem is teljesítette még hazánk az egyezményben foglaltakat.

Az ET szerint nincs törvényi garancia arra, hogy a családon belüli és a szexuális erőszak bármely formája esetén az ügyész büntetőeljárást indíthasson. A rendőrök nem kapnak külön rendszeres szakmai képzést arról, hogy lépjenek fel a nők ellen irányuló erőszak esetén, vagy milyen módon akadályozzák meg azt. Nincs olyan intézményrendszer, amely segítséget nyújtana a nőknek, akik erőszakot szenvedtek el, és az erőszakot elkövető férfiakkal sem foglalkoznak szakértők.

Van viszont – igen, még mindig ez a jellemző – egy éretlen, vagy inkább káros/romlott társadalmi szemlélet, ami szerint szemet kell hunyni néhány pofon, megalázó mondat, az állandó hibáztatás felett, sőt a nő jobb, ha magát hibáztatja azért, ami vele történt.

Szombathelyen világszervezetek részeként helyi nők tesznek projektek formájában az itt és a környékén élő nők életminőségének javításáért.

Pallósiné dr. Toldi Márta szociológus, a Zonta Club szombathelyi csoportjának elnöke azt mondja, a szervezetük nagyon fontosnak tartja a nők elleni erőszak, és általában az erőszak minden formája elleni kiállást. A korábbi években a már bántalmazást szenvedett nők megsegítése céljából hívtak össze szakmai fórumokat. Két éve kezdték a prevenciós munkát, épp az ő javaslatára. Azt vallják, az erőszak elleni küzdelem ott kezdődik, hogy ne tekintsünk normálisnak olyan viselkedést szóban, tettben, előítéletességben, amely bárkit sérthet emberi mivoltában.

A magyar társadalom állapota ilyen szempontból lehetne sokkal jobb is – vallja Márta. – Sok esetben toleránsak vagyunk, megbocsátók a deviáns értékekkel kapcsolatban. Az átlagember is megenged magának olyan vicceket, amik méltóságukban sértik a nőket, akik a családon belüli munkamegosztásban még mindig sokkal nagyobb, négyszeres terhet vállalnak mint a férfiak.

A családi minta rendkívül fontos. A nevelés nem szavakról szól, hanem mintaadásról. Ha egy családban elvileg jogilag egyenlő, de emberileg háttérbe szorított nők élnek, és a felnövekvő gyerekek az anya fizikai bántalmazását látják, vagy véleményének figyelmen kívül hagyását tapasztalják, akkor sokszor ezt a mintát viszik tovább. (Ideálisan a családban két egyenrangú felnőtt párbeszéde és szeretetteljes együttélése zajlik.) P. Toldi Márta szerint beszélni kell a gyerekekkel ezekről a kérdésekről.

Két korcsoport számára dolgozott ki Az agresszió bennünk van? címmel interaktív foglalkozást, egy érzékenyítő biblioterápiás programot, melynek célja: egy szépirodalmi mű segítségével közösségben beszélgetni arról, hogy mi bújik meg az érzelmi és főleg az agresszív emberi cselekedetek mögött.

A Zonta Club civil szervezetként a megelőzésen kívül a szolgáltatásnyújtásnak azon formáira szeretne hangsúlyt tenni – önkéntes tevékenységként – amelyet szakemberek tudnak nyújtani. Ami segít önmagunkat jobban megismerni, az önbecsülésünket fejleszteni és az emberi méltóságot, annak értékét elfogadtatni – ezért mindent megtesznek majd.

Szervezetük, ahogy a Soroptimist International Club szombathelyi egyesülete is csatlakozott az ENSZ 16 napos akcióprogramjához. Wagner Anikó, a klub elnöke azt mondja, ők is hallatni akarják a hangjukat a kampányban, mely a nők elleni erőszakra hívja fel a figyelmet. Egyetért az üzenettel: emlékeztetni kell a világot arra, hogy a nők és lányok elleni erőszak az egyenlőtlenség és a diszkrimináció következménye, amit meg lehet és meg kell állítani. Az emberi jogok napján, december 10-én zárul a program.

A Soroptimist Szombathely kötetlen beszélgetésre hívja az érdeklődőket: szombaton 10-kor az egyetem Berzsenyi téri D épületében téma a szóbeli és a lelki erőszak, szakembereket is hívtak – most a problémafelvetés, az elgondolkodtatás a céljuk, később folytatják a témát. Olyan, a nők számára méltatlan, alárendelt helyzeteket próbálnak majd megjeleníteni, modellezni, amelyekről elsőre azt gondolnánk, nem is számítanak erőszaknak. Találó a címválasztás: Kuss (Közeledj udvarias, segítő szavakkal) – A szavak hatalma.

Ezzel a fiatal klub életében megtett első lépéssel elindulnak a meglévők mellett egy újabb projekt felé: önkéntesekkel lehetőséget teremteni a valódi segítségnyújtásra.