A vasi iskolák jól jöhettek ki a PISA-tesztből

Az OECD 2000 óta háromévenként megismételt PISAtesztjén (Programme for International Student Assessment) rendre megméretik a magyar közoktatás. A 2015. évi mérésen kétszáz magyarországi iskola 5600 diákja vett részt és írta meg a szövegértési, matematikai és természettudományi tesztet. Már a 2012-es adatok azt mutatták, hogy az alapkészségek mindegyikében romlott a magyar diákok teljesítménye, a tavalyi mérés most nyilvánosságra hozott mutatói szerint a tanulók a saját korábbi teljesítményüket is alulmúlták – ettől zeng a hazai sajtó. Tóth Lászlót, a Nyugat- magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ mérési és értékelési vezetőjét elemzésre kértük.Tóth László szerint a PISA kapcsán egy másik nemzetközi mérésről is szólni kell. A TIMSS-vizsgálat négyévenként méri a 4. és 8. évfolyamos tanulók matematikai és természettudományos tudását. Az utolsó mérés eredményei viszonylag kedvező képet mutatnak a magyar oktatásról. Arról árulkodnak, hogy a tantervben szereplő tananyagot az iskola jól, eredményesen tanítja meg, a tantervet nem minősítik.

Tóth László, az NymE Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ mérési és értékelési vezetője Fotó: Szendi Péter

MAGYAR KÖZOKTATÁS

A gondok a 15 éves korosztályt mérő PISA-teszt eredményeivel kapcsolatosak. Előfordul, hogy egy ország a gyenge eredményekre úgy reflektál: rossz a mérés. Tóth László szerint a mérés jó - az oktatási rendszereket értékeli, nem egy-egy iskolát. Azt vizsgálja, mennyire hasznosítható az iskolán kívül az a tudás, amit az intézmény tanít. Ez nem csak a jövőbeli életre, nem csak a továbbtanulásra vagy a munka világára vonatkozik. Arra is választ ad, hogy amikor a diák kilép az iskolából, akkor az élethelyzeteiben meg tudja-e oldani a felvetődő problémákat. Ezen a területen nem teljesít jól a magyar közoktatás. Választ ad a mérés arra is, hogy egy-egy iskolarendszer mennyire tudja kompenzálni a szociokulturális (társadalmi és kulturális háttérből fakadó) különbségeket. A PISA-mérések kapcsán az Európai Unióban ajánlásokat fogalmaznak meg az oktatási rendszereknek. A szakember szerint ezek nagy részét hasznosítani kellene. Azokban az országokban, ahol ez megtörtént, rendkívül kedvező változások tapasztalhatók. A jól teljesítő oktatási rendszerek példaként állhatnak a kevésbé eredményesek előtt. Magyarország a gazdaságilag, társadalmilag fejlett országoktól elmaradva, a fejletlen országok első harmadában teljesít. Egyre nagyobb az alapszint alatt teljesítők aránya. Őket nevezi a köznyelv funkcionális analfabétáknak.

A képen a Brenner János Általános Iskola és Gimnázium ballagói Fotó: Unger Tamás

RÉGIÓNK

A PISA-mérés eredményei területi elosztásban nem adnak információt, csak nemzeteket rangsorolnak. A nyugat-magyarországi régió az országos kompetenciamérésben sok évre visszamenőleg minden évfolyamon Budapest után a második legjobb eredményt érte el. Ha tény, hogy a PISA és a magyar kompetenciamérés a mért tartalmakra vonatkozóan mutat hasonlóságot, akkor feltételezhető, hogy a PISA-mérésben is jobbak a nyugat-magyarországi iskolák eredményei. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy az eredményeket befolyásolja a diákok háttere, és a nyugat-magyarországi régióban ez kedvezőbb, akkor valószínűsíthető, hogy a PISA-mérésben is jobb eredményt értünk el.

KELL A VÁLTOZÁS

A pedagógia ráolvasással nem működik, mondja a szakember. Meg kell változtatni a tantervet: az alkalmazható tudásnak kell bekerülnie a tantervbe és a tanítási gyakorlatba. Az új szemléletű tantervhez kellene igazítani a nyomtatott és a digitális taneszközöket. Szerencsés volna, ha elfogadottá válna, hogy a pedagógia bizalmi szakma, a pedagógusok alkotó értelmiségi emberek. Az eredmények csak hosszú idő után várhatók.

SZOLGÁLTATÁS

Az NymE Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ elsősorban Győr, Vas, Zala megyékben lévő intézményeknek szolgáltat. Elemzőszoftvereket, feladatbankokat fejlesztenek, amelyek segítségével a kompetenciamérés eredményei javulhatnak. A mért eredmények hasznosulhatnak a tanteremben és a hétköznapi életben. Már most felrajzolt fejlesztési terveik vannak.