Az olimpiáig repültek - Brüsszelbe készülnek a galambok

- Amennyire a magyarok rajonganak a pálinkáért, annyira szeretik a belgák is a postagalambokat, indokolja az olimpiai helyszínt Hodászy Csaba, a Körmenden 38 éve működő Y-09 Postagalamb Civil Társaság tagja. Vele és Baksa Tiborral találkoztunk a helyi gyűjtőhelyen. Az apropó: a (több) évtizedes szakmai múlttal rendelkező hobbisták, ahogy maguk között mondják, sporttársak galambjai részt vesznek az olimpián. Jövő szerdán indulnak útnak - mármint a madarak, a lábukon jelzőgyűrűvel -, hogy megméressenek, az egyikük a sport, a másikuk a sztenderd (sport plusz szépség) kategóriában.

Hodászy Csaba a világversenyre készülő kétéves hímmel
Fotó: Szendi Péter

Egy hatalmas stadionban lesz a rendezvény, több tízezer résztvevővel, mesélik. Belgium amúgy is a postagalambok őshazája, minden hétvégén versenyek vannak, óriási pénzekben játszanak az emberek, és mindenhol van galambház. Szóba kerül még Kína is, ahol másfél millió ember szenvedélye ez a hobbi. Persze nekünk, magyaroknak, ezen belül a körmendieknek sincs szégyellnivalójuk, sőt. Két éve Csaba galambja az akkori olimpián csapatban harmadik helyezett lett.

Az idei világversenyre, Brüsszelbe a Magyar Postagalamb Sportszövetség juttatja majd ki autóval a nevezett egyedeket, Körmendről egy tojót és egy hímet. Sárvárról a Kovács-Czakó tenyésztőpáros galambját és Bükről Fekete Lajos és fia galambját.

Az országos szövetség gondoskodik a biztosított galambokról a kiállítás ideje alatt. Két-három nappal a verseny előtt már hozzájuk szállítják őket. Egy galambot csak egy kategóriában indíthattak. Kiállítási sport kategóriák szerint szövetségenként három-három galamb vehet részt az olimpián, tehát összesen 24 galamb nevezhető. Standard kategóriában öt hím plusz öt tojó, valamint két fiatal hím plusz két fiatal tojó vehet részt. (Megfelelő életteljesítmény-kilométerrel kell rendelkeznie egy-egy madárnak ahhoz, hogy indulhasson ebben a kategóriában.) Összesen tehát 38 galamb képviseli Magyarországot, ahogy minden más nemzetet is. A tulajdonosaik szerint az állatokat nem viseli meg az utazás, és a verseny izgalmai sem ragadnak át rájuk.

Baksa Tibor és Hodászy Csaba, a büszke sporttársak az olimpiára készülő galambokkal. A szép küllem, a megfelelő izomzat, tollazat, csontozat, genetika mind nagyon fontosak. Maratonversenyeken nem indulnak. A leghosszabb táv, amit repültek, légvonalban 750 kilométer volt
Fotó: Szendi Péter

Az olimpia hivatalosan jövő pénteken kezdődik, a nagyközönség előtt akkor nyitják ki a stadiont, de már csütörtökön megszületik a bírálat: egy bizonyos együtthatót alapul véve Tibor galambja például, ami országos harmadik lett sport kategóriában, olimpiai bronzéremnél jobbat nem tud szerezni, Csabáé viszont akár bajnok is lehet, nála a kétévi teljesítményt nézik. Tiborénál az egyévit, amit itt Magyarországon versenyzett. Az olimpián kiállítják a madarakat, amelyek amúgy március-áprilisban kezdik a versenyzést, tréning-utakkal. Csornáig, Sopronig viszik ilyenkor őket. Utána kezdődnek a rövidtávú versenyek, kétszáz kilométeren. Ezeket egyre hosszabbak követik. Minden galamb szinte minden hétvégén versenyez, egy-egy szezonban 12-szer. Ha a magyar szövetség mondjuk prágai helyszínt szervez, jön egy kamion a gyűjtőhelyre, ők berakják a galambjaikat, mindegyiken van egy chipgyűrű, elszállítják őket Prágába. Ott egy versenybizottsági elnök, startfelelős, ad engedélyt a feleresztésre. A gazdáik pedig itthon várják az érkező madarakat. Amikor hazaérnek, keresztülfutnak egy lapon, a lábukon jeladóval, az egy számítógépre továbbítja az érkezés adatait. És hogy erre hogyan veszik rá az állatot? A galamb szeretne mielőbb a párjához, a fészkébe menni. Ezzel motiválják hazatéréskor. Csaba tojókkal nem versenyez, csak hímekkel. A tojót és hímet a versenyidőszakban külön tartják. Mielőtt a hímet versenyre viszik, megmutatják neki a tojót, ez arra sarkallja, hogy amilyen gyorsan csak tud, hazatérjen. Ahhoz, hogy versenyeredményt lehessen hirdetni, a sebesség alapján bírálják el a galambokat. A németországi Magdeburgból 9-10 óra alatt érnek haza. A magdeburgi versenyt az országos szövetség szervezi: 16-20 ezer galamb megy ki ilyenkor Magyarországról. Vannak tagszövetségi és régiós megmérettetések is, régiós szintről jutnak a madarak az országos fordulóba. A versenyek kimenetelét nagyban befolyásolja például a széljárás. Egy galamb fél kiló körüli súlyú, elfárad, ha szembeszél van. Emiatt előfordul, hogy elhalasztanak egy-egy versenyt, de olyan is, hogy egész egyszerűen meghiúsul.

Csak tenyésztettből válhat postagalamb. Megismerik a gazdáikat
Fotó: Szendi Péter

Magyarországon 5 ezer postagalambász van. Tibornak 36 galambja van, ami kevésnek számít, Csabának száz. A tréningezésüket fiatal korban kezdik. Öthetes koruktól repülnek ki, először meg kell, hogy szokják a saját környezetüket, utána a gazdájuk kezdi el őket reptetni: öt-tíz kilométer távolságra szoktatják őket. Anyagi és időbeli ráfordítást is kíván a sport, ha valaki komolyan űzi. Húsz fő körüli tagságuk van Körmenden, Nagy Imrét említik, az elnöküket és Horváth Zoltánt, aki Magyarországon meghatározó alakja a postagalamb-sportnak. Csaba, aki az országos ifjúsági bizottság elnöke volt, panaszkodik: sajnos nagyon kevés a fiatal. Pedig szeretettel várnák, segítenék is őket Körmenden.