Mi lesz a körmendi menekülttáborral? - Öt embernek ad most szállást

Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány javaslatára a jogi határzárat szigorító módosításokat. Ezek szerint a menedékkérőknek kérelmük elbírálásáig a tranzitzónában kell várakozniuk. A tranzitzónát ez alatt az idő alatt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatják el. Ezen felül gyorsítják az eljárást azzal, hogy a menedékkérelem elutasításával szembeni felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani a menekült-ügyi hatóságnál, amely azt szintén három napon belül megküldi a bíróságnak. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megszüntetheti az eljárást, ha a menedékkérő írásban visszavonja a kérelmét, megtagadja a nyilatkozattételt, ujjnyomatának, arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy elhagyja a tranzitzónát. A megszüntető végzéssel szemben nincs lehetőség fellebbezésre. Amennyiben a menedékkérő számára kedvezőtlen döntés születik, és a fellebbezés lehetőségei is elfogytak, el kell hagynia a tranzitzónát.

Amennyiben a törvény mindenkire vonatkozik, feleslegessé válik a körmendi befogadóállomás fenntartása Fotó: Szendi Péter

Ha a jogerős döntés után nyújt be a kérelmező menedékjogi kérelmet, akkor ez új kérelemnek minősül. Azonban az újabb eljárásban az ellátáshoz való jog már nem illeti meg a külföldit. A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy a személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában vagy távközlő hálózaton keresztül tartja meg. Ezeket a módosításokat a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.

Értelmezésünk szerint a most életbe lépett szigorítások a körmendi menekülttábor létjogosultságát kérdőjelezik meg. Erről és a határzár szigorításáról, dr. Nagy Viktor menekültügyi szakértőt kérdeztük. A szakember hangsúlyozta, hogy a törvényváltozás ellenére a menedékkérők nem illegálisan tartózkodnak a körmendi befogadóállomáson, ugyanis a nemzetközi védelemre irányuló kérelemre indult eljárás jogerős befejezéséig joguk van maradni. A tábor területét továbbra is elhagyhatják, az országban szabadon mozoghatnak, amennyiben rendszeres lejelentkezési kötelezettségüknek eleget tesznek. Ők jelenleg egyébként öten vannak - tudtuk meg.

Ezzel a módosítással a korábban kihirdetett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kapott új eljárásjogi szabályokat. Nagy Viktor szerint a most elfogadott jogszabály-módosítás a magyar menekült-ügy leépítésének újabb lépese. A folyamatos menekültügyi szigorítások azt eredményezték, hogy egyre kevesebb menedékkérő tartózkodik Magyarországon, ennek ellenére a válsághelyzet még mindig él, legalábbis jogilag - tette hozzá a szakértő. A jogszabály rögzíti, hogy a nemzetközi védelemre irányuló kérelmet alap-esetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. - Az még kérdőjeles számomra is, hogy ennek hatására a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a jelenleg Körmenden elhelyezett menedékkérőket is átszállíttatja-e? Újabb kérdőjeleket vet fel az is, hogy a jogszabály-módosítások mennyiben fogják érinteni azokat a menedékkérőket, akik nem befogadóállomásokon, hanem magánszálláshelyeken tartózkodnak jelenleg. Amennyiben a törvény hatálya mindenkire kiterjed, úgy nyilvánvalóan okafogyottá válik a körmendi befogadóállomás fenntartása, hiszen ha megvonják a kérelmezőktől az országon belüli szabad mozgáshoz való jogot, úgy nem lesz szükséges nyílt táborok fenntartására - hangsúlyozta a szakértő. Sajnálatos, hogy ahelyett, hogy a humánum parancsának engedve segítenénk az üldözés, a háború és egyéb veszélyek elől menekülő embertársainkat, újabb - számos emberjogi dokumentummal ellentétes - intézkedésekkel próbáljuk ellehetetleníteni így is kétségbeejtő helyzetüket - fejtette ki ellenérzését a jogász a szigorításokkal kapcsolatban.