Nyugi, majdnem elfelejtettünk

A 2009-ben elhunyt Szamos Rudolf számos könyvet írt, és volt főszerkesztője a Vas Népének is, ám mégsem innen ismerik a legtöbben, hanem onnan, hogy ő a híres rendőrkutya, Kántor történetét feldolgozó könyv szerzője. A könyvből aztán film lett, és Kántor egy csapásra legendává vált. Szintén legenda lett a 2011-ben meghalt Tóth Tiborból, azaz Csupatiból is, akit a filmen Madaras József alakított. Ez a történet most mégsem róluk szól, hanem az 1981-ben fájdalmasan fiatalon, 51 éves korában elhunyt Németh Józsefről, akit lánya, Sümeg Lászlóné szerint méltatlanul elfelejtettek. Most törlesztjük az adósságot és elmeséljük Nyugi történetét, merthogy így hívta mindenki, miután ő maga mindenkit állandóan nyugtatgatott, hogy: Nyugi, nem lesz semmi baj!

- Nyugi volt az, aki Szamos Rudolfnak annak idején elmesélte saját nyomozós történeteit, ő volt Csupati társa, így róla mintázták Sátori Géza főhadnagyot, akit Szilágyi Tibor alakított a filmben. Édesapám 1930-ban született a Győr-Moson-Sopron megyei Ebergőcön, majd Kőszegen érettségizett le, pályafutását Celldömölkön kezdte, 18 évesen - emlékszik vissza Sümeg Lászlóné. Szamos Rudolf Kántor nyomoz című könyvében minderről így ír: "Sátori főhadnagy alig néhány hete került a megyei rendőrkapitányság bűnügyi osztályára. Itt született a nyugati határvidéken, az ország egyik legrégibb gimnáziumában érettségizett Kőszegen."

Sümeg Lászlóné régóta tervezi, hogy elmeséli édesapja történetét
Fotók: Szendi Péter

IGAZSÁGOT AKART MINDENÁRON

Akkoriban nagyon sok gyilkosság történt, ennek részben az is az oka volt, hogy szinte mindenkinél volt otthon fegyver. Gondoljuk meg, alig vagyunk pár évvel a II. világháború után, minden padláson akadt egy-egy eldugott pisztoly vagy puska. Nyugi ezekben az időkben volt rendőr, pontosabban nyomozó. Előbbit ugyanis kikérte magának, ő nyomozó volt, csupa nagybetűkkel. 1953. november 25-én, amikor a magyar futballválogatott éppen a londoni Wembley Stadionban mutatta meg a kilencven éve veretlen Angliának, hogy mire képes az Aranycsapat, szörnyű gyilkosság történt a Szajki-tavaknál. Egy fiút és egy lányt gyilkoltak meg. Tanúk nem voltak, hiszen mindenki a meccs közvetítését hallgatta a rádióban.

- Édesapám azonban megoldotta az ügyet, kiderítette, hogy a gyilkosság szerelemféltésből történt, a gyilkost fel is akasztották. Kényesen ügyelt arra, hogy mindig a tettest ítéljék el - egyszer egy főorvost meg is mentett a kötéltől, mert valaki egy ügyben hamisan rávallott -, pedig akkoriban nem mindenki gondolkodott így. A politikai rendőrség rengeteg ártatlan embert vádolt meg és tett tönkre, neki ez nem tetszett és ahol csak tudott, harcolt az igazságtalanság ellen - emlékezett vissza lánya.

Túlcsorduló igazságérzete és az, hogy politikailag finoman szólva sem volt elkötelezett, később aztán az állásába is került, pedig lánya elmondása alapján kora egyik legjobb nyomozója volt. 25 évesen már a szentgotthárdi rendőrkapitányt helyettesítette időnként, kollégái nem érhettek fel hozzá. Felettesei irigyek voltak rá, ezért ahol tudtak, belekötöttek. Igaz, ennek volt azért előnye is, mert például 1956-ban ő is fegyverrel a párnája alatt aludt el, később kiderült, nem volt mitől tartania, hiszen az emberek szerették. 1957-ben nyomozott Brenner János meggyilkolásának ügyében is, és bár egy percig nem hitte el, hogy az a fiatal volt a tettes, aki végül bevallotta a gyilkosságot, nem tehetett semmit, a politikai rendőrség ellen tehetetlen volt.

Németh József, azaz Nyugi (kora egyik legtehetségesebb nyomozója volt

SEGÍTETT KÜLFÖLDRE SZÖKNI

Időközben aztán Szombathelyre került, így Nyugi történeteit legtöbbször a Lenin utca egyik kocsmájában mesélte el Szamos Rudolfnak, de nemcsak ezért járt kocsmába. Itt találkozott az alvilág besúgóival, a piti bűnözőkkel, akik egymás között sefteltek és persze mindent tudtak. Őket Nyugi békén hagyta, nagyobb halakra vágyott. Gyilkosságok után mindig a legközelebbi kocsmába ment elsőként és az esetek többségében máris forró nyomon volt. A súlyosabb esetek persze őt is megviselték, lánya emlékszik rá, hogy sokszor jött haza sápadtan, de a munkájától amennyire csak lehetett, távol tartotta családját, különösen lányát óvta attól, hogy halljon a szörnyűségekről. Őt viszont sokan keresték meg azzal, hogy segítsen rajtuk. Most már el lehet mondani, Németh József rengeteg ember külföldre szökését segítette elő.

A módszere az volt, hogy valami piti üggyel megvádolta a szökni vágyót és ennek ürügyén minden iratot és jelentést bekéretett róla. Mikor minden terhelő dokumentum, besúgói jelentés a birtokában volt, bezárta az irathalmazt a páncélszekrényébe, és így a disszidens pár hétig rejtve maradt a hatóságok elől. A család később rengeteg köszönőlevelet kapott. Egyet Sümeg Lászlóné nekünk is megmutatott, ez a levél Svájcból érkezett.

REPÜLŐS GIZI AZ Ő ÖTLETE VOLT

Nyugi nemcsak elfogadta saját becenevét, de ő is előszeretettel aggatott neveket másokra, így például az ő nevéhez fűződik a most kilencvenéves, évtizedek óta kétes hírnevet szerzett besurranó tolvaj elnevezése is, a Repülős Gizi. - Édesapámnak amúgy is jó humora volt. Egyszer a főnöke elvett tőle egy ügyet, amit nehezen emésztett meg, ezért egy vendéglő panaszkönyvébe a kapitány nevében beírt egy panaszt, miszerint túl alacsonyak a piszoárok. Ők persze megijedtek a kapitánytól, ezért minden piszoárt átszereltettek, majd a rendőrfőnöknek levélben köszönték meg a figyelmeztetést. Az ügyből persze botrány lett, és a gyanúsított ezúttal természetesen: Nyugi volt. Az ehhez hasonló ügyek és az, hogy egyre kevésbé bírta elviselni a politikai nyomást, végül azt eredményezték, hogy 1973-ban elbocsátották a testülettől és a sárvári állami gazdaságba "száműzték" rendésznek. Nyolc évvel később bekövetkezett haláláig már itt dolgozott. Azért itt is történt egy érdekes eset. Egy Donászi nevezetű jogtanácsossal dolgozott együtt egy irodában, akit nem kedvelt különösebben. Halála előtt is arra kérte családját, kerüljék el ezt a Donászit. Később ennek a jogtanácsos Donászinak a fia lett a kilencvenes évek legbrutálisabb bűnelkövetője: a skálás gyilkos. Donászi Aladár 2001-ben sopronkőhidai cellájában öngyilkos lett.

Kántor kitömött teteme a budapesti Rendőrmúzeumban található meg

Nyugi úgy vélte, azok az igazán veszélyes bűnözők, akik húszéves koruk után kezdenek bűnöket elkövetni, a fiatal csínytevéseket nem kell komolyan venni. Vesztét az okozta, hogy őt nagyon is komolyan vették, ezért félreállították. Ha a politika nem lehetetleníti el, ki tudja, mire vihette volna. Történeteit, nyomozói tevékenységét máig őrzik a kántoros filmek és könyvek, de őt magát elfelejtették. Lánya most, 2017-ben nem szeretne mást, csak egy kis elismerést édesapja emlékének. Mi most az első lépést megtettük.

A leghíresebb magyar nyomozókutya pályafutása 1953-ban kezdődött, amikor félévesen Tóth Tiborral, azaz Csupatival kiválasztották egymást és elkezdték a kísérleti nyomozókutya- képzést. Gyorsan kiderült, hogy Kántor hatalmas tehetség, így a három hónapos képzést iskolaelsőként végezték el. Kántor a magyar bűnüldözés történetének legeredményesebb nyomozókutyája lett. Tizenegy éves szolgálata alatt 536 esetben vett részt bűncselekmények felderítésében - 279 alkalommal sikeresen. A jegyzőkönyvek szerint az együtt töltött 11 év alatt 78 ezer kilométert tettek meg nyomon. Kalandjaikból Szamos Rudolf írt könyvet Kántor nyomoz címmel, amiből aztán 1975-ben Kántor címmel televíziós sorozat készült Madaras József főszereplésével.