Vas megyében nincs kanyaróveszély - Figyelni kell az influenzaszerű tünetekkel jelentkező betegekre

Míg az országos tiszti főorvos szombaton bejelentette: kanyarójárvány van Magyarországon, addig dr. Jágerné dr. Szabó Erika, a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Közegészségügyi és Járványügyi osztályának vezetője - megnyugtatva az aggódókat - arról számolt be, hogy Vas megyében eddig nem kaptak jelzést kanyarós betegről, és nem is számítanak a kór megjelenésére.

- A kanyaróval kapcsolatos átoltottság csaknem százszázalékos az országban és a megyében. 1969 óta kötelező a vakcina, évtizedek óta az oltási rendünk része. A Romániával határos megyékben meg kellett erősíteni a járványügyi felügyeletet, itt, Vasban erre nincs szükség - tudtuk meg az osztályvezetőtől.

Fotó: Szendi Péter

15 HÓNAPOSAN KAPJÁK AZ ELSŐT

Veszély a megbetegedésre tehát nincs a megyében. Külön intézkedést sem vezettek be. Persze nem árt az óvatosság: figyelni kell a kezdetben az influenzához hasonló tünetekkel jelentkezőket, hogy hamar felismerjék a betegséget. Ha a magas láz, a kötőhártya-gyulladás, a légúti tünetek mellé néhány nap múlva bőrkiütések is megjelennek az arcon, a fejen, majd a testen, elképzelhető, hogy kanyaróval van dolgunk. Ha valaki abba a térségbe utazna, ahol több betegről kiderült, hogy kanyarós, érdemes ellenőriznie az oltottságát. Ezt megtehetjük a háziorvosunknál, a gyermekorvosnál. Az első kanyaró elleni oltást 15 hónaposan kapják meg a gyerekek, majd 11 éves korban, hatodik osztályban újra a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen is védő MMR-vakcinával.

KOCKÁZATNAK KITÉVE

Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült. Ilyenkor előfordulhat, hogy az oltás ellenére fertőz a kanyaró. Az oltás amúgy elérhető, receptköteles, 10-14 napon belül ad védettséget, és megnyugtatásképpen kérhető a háziorvostól. A járványügyi osztályvezető hangsúlyozta: az elmúlt időszak kivételével mindenki kapott MMR-oltást. A megyében a gyerekeknek csak kevesebb mint egy százaléka nem: néhány családról van csak tudomásuk, ahol a szülők megtagadták az oltás beadását. Romániában a helyzet drámai: majdnem húsz halálos áldozatot szedett eddig a kanyaró, leginkább kisbabákat. Bár Magyarországon kialakult a nyájimmunitás, (ha kellő számú személyt oltanak be az adott betegség ellen, elég magas lesz az átoltottság, azok a személyek is védettséget kapnak, akik nincsenek beoltva), azok a babák, akik még nem kapták meg a kanyaró elleni oltást potenciálisan veszélyeztetettek. Jobb tehát, ha oltás nélkül senki sem utazik Romániába.

AKIK KRITIKUSAK

A kilétét felfedni nem akaróVas megyei anyuka előrebocsátotta: a gyereke születésekor vakcinapárti volt. Oltáskritikus azután lett, hogy úgy tapasztalta, a gyermeke minden oltásra egyre rosszabbul reagált. Akkor kezdett el utánanézni, mi a vakcinák hatásmechanizmusa, milyen mellékhatásaik lehetnek, és mit tartalmaznak. Szerinte sokkal több esetben okozott súlyos mellékhatást annál, mint amennyiről hallanak az emberek. Akinek a gyermeke oltáskárosodást szenvedett, az mindent megtesz, hogy a következő oltásokat elkerülje. Az immunrendszert sokféle módon lehet segíteni, például egészséges életmóddal. És a már kialakult betegségeket lehet szelíd módszerekkel kezelni. A nyájimmunitás szerinte csak feltételezés, amit soha senki nem igazolt. Hiányolja a megfelelő tájékoztatást az oltások előtt. Azt mondta, ma már tudjuk, hogy vannak olyan genetikai eltérések, amelyek esetén nem lenne szabad oltani. Egy újszülöttnél ezeket nem vizsgálják, csak oltanak, már a megszületés hetében. Hozzátette: az oltóanyaggyártás milliárddolláros üzlet. Itthon nem olvashatunk a csalásokról, a kutatási anyagok meghamisításáról és az összefonódásokról, amelyek e mögött állnak.

Az életkorhoz kötött, kötelező védőoltásokat Magyarországon törvény határozza meg. Elmaradt oltás esetén a védőnő értesítést küld a szülőknek. Háromszori eredménytelen megkeresés esetén jelent a területileg illetékes járási népegészségügyi osztálynak.  Ha az ő intézkedésük nyomán sem történik előrelépés, közigazgatási hatósági eljárás indul. Amennyiben semmilyen meggyőzés, illetve hatósági tevékenység nem vezet eredményre, bírósági szakba léphet az ügy.