Idén már 277. alkalommal rajzoltak Kőszegen a Szőlő Jövésének Könyvébe

Tegnap kora reggel a gazdák lemetszették a szőlőhajtásokat a nevezetes dűlőkben, éppen úgy, ahogyan őseik tették sok száz évvel korábban. Pár órával később, délelőtt tíz órakor már táncosok, fúvósok, borbarátok, kőszegi polgárok, a lovas bandérium és persze a kőszegi darabontok is kísérték Szent György-napi szokásos útján a Borok Házától a Jurisics térre az 1740 óta vezetett Szőlő Jövésnek Könyvét, amely 250 éven keresztül fogadta be a művészi gonddal megrajzolt szőlőhajtásokat. 27 évvel ezelőtt új könyvet nyitottak az elkövetkező újabb negyed évezredre, ahová Németh János festőművész ezúttal is bemásolta a hajtásokat, előtte azonban Huber László, a város polgármestere az ország legrégebbi városháza előtt köszöntötte az egybegyűlteket, és ahogyan mindig, bemutatták a hajtásokat is.

Elhangzott, a szőlőhajtások bejegyzésének hagyománya idén már 277 éves, ám levéltári adatok arról tanúskodnak, hogy a hajtások bemutatásának szokása egészen 1619-ig vezethető vissza. Pócza Zoltán, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója nem mulasztotta el megköszönni a fegyveres testületek munkáját sem, hiszen Szent György napján ők is ünnepelnek, nem csak a város. - „Eleitől ezen városban bévett szokás szerint, úgy mint bíróválasztás napján, az hegymesterek szoktak szőlőjövéseket hozni, hát tesszük ezt ismét ez évben is" - ezekkel a szavakkal kezdte a poncichterek, vagyis a szőlősgazdák képviseletében a hajtások bemutatását Láng József, aki felidézte a tavalyi évet is.

- 2016 biztosan gyászos betűkkel kerül be Kőszeg szőlőtermelésének történelmébe. Április 24-én még nagy reményekkel álltunk itt, 15-20 centiméteres hajtásokat mutattam be nagy örömmel, 26-án aztán lesújtott szőlőinkre a fagy, 29-én mínusz öt fokot mértek. A fagy a szőlőinket szinte száz százalékig elpusztította, de ez a katasztrófa még nem volt elég, július 12-én jött a következő csapás, amikor diónyi nagyságú jegek estek szőlőinkre. Az akkori jégverés több évre is kihatással lesz a szőlőtermésünkre, de mi szőlősgazdánk bízunk, és reményekkel telve állunk most újra itt, egy viszonylag kedvező tél után - hangsúlyozta Láng József. Mint kiderült, a kőszegi szőlőkben januárban volt a leghidegebb, akkor mínusz 18 Celsius-fokot mértek, ám ez a szőlő fás részeiben még nem okoz kárt, azonban a pár nappal ezelőtti, április 19-ei fagyok már károsították a szőlőt, és sajnos ez leginkább a vidék fő fajtáját jelentő kék-frankoson látszik, de közel sem akkora a probléma, mint tavaly. Különben is, a szőlősgazdák úgy tartják, ha Szent György napján a szőlőtőke vak és süket, örülhet annak asszony, gyerek. Vagyis ha ilyenkor még kicsik a hajtások, kisebb az esélye a fagykárnak is. Miután a történelmi egyházak képviselői megáldották a hajtásokat, a menet elindult a várba. - Az európai kultúrkörben Szent György napja a mezőgazdasági munkák kezdetének pillanata is volt, hangsúlyozta Németh János festőművész, már a várban, ahol az új Szőlő Jövésnek Könyvét lapozva bemutatta, hogy az elmúlt csaknem három évtizedben alig volt hajtás a szőlővesszőkön, ám ez nem baj, hiszen a tavalyi év nagy hajtásait is tragédia érte. Miközben a művész elkezdte a hajtásokat másolni, Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke átadta a borverseny díjait.