Hírek

2017.04.08. 15:32

Harmadszor is bárányünnep - Birkapörkölttől illatozott Vasvár

Vas megyében többszörösen címerállat a bárány, és egykor itt alapították az első juhtenyésztő egyesületet – erről is szólt a harmadik Vasvári Húsvéti Bárányfesztivál. Meg persze a birkapörköltről.

Bakos Ágnes

PÖRKÖLT

– Hozzávaló? Hát csak birkahús – ennyit árult el az markáns illatú pörköltről a kondér mellett Ferencz László. A hagyományos fűszerek is kerültek a kondérba: só, bors, paprika, fokhagyma. László Túrkevéről érkezett a harmadik Vasvári Húsvéti Bárányfesztivál látogatóinak legnagyobb örömére. A Nagy Gáspár Művelődési Központ mellett hatalmas adag birkapörkölt főtt, de nem csak a túrkeveieknél, hanem a karcagiaknál és a vasvári önkormányzat csapatánál is készült birkás finomság. – Azok a legvarázslatosabb gasztronómiai fesztiválok, amelyekben az étel mellé spirituális tartalom, rítus kapcsolódik – kezdte köszöntőjét V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár. Sorolta: ilyen a bor, ami oltárra való és a pálinka, amely a gyümölcs lelke. A siker-sorba illeszkedik a vasvári bárányfesztivál. Szeretett állat, népmesehős és erős spirituális tartalom kapcsolódik hozzá, hiszen már az Ószövetségben is megtalálható – sorolta. A bárány a vallási tartalomból a néphagyományba is átkerült, ennek itt, Vas megyében is van nyoma, hiszen Ják, Csempeszkopács és Sitke középkori eredetű címerében is ott a bárány – hívta fel a figyelmet V. Németh Zsolt.

– Vas megyében most kevésbé ilyen hagyományos étel a bárányhús, ezért öröm, hogy eljöttek az alföldi, kunsági vendégek, akik ennek a hagyománynak minden részét ismerik – köszöntötte a gyakorlott birkafőzőket a politikus. Nem áll jól Magyarország, ami a bárányfogyasztást illeti: évente 35 dekagramm bárányhús elfogyasztása az átlag, miközben az Európai Unióban 2,3 kilogramm. Ahogy az államtitkár fogalmazott: a fesztivál utat mutat ennek javítására, a kormányzat pedig támogatással segíti a gazdákat. – A bárányhús fogyasztás szokás kérdése, növelhető. Legyen kitartás a szervezőkben és a támogatókban, legyen negyedik Húsvéti Vasvári Bárányfesztivál is – ezt kívánta Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke.

VASI ALAPOK

Már több mint kétszáz éves a juhtenyésztés szövetsége Magyarországon, és most hihetetlennek tűnhet, de Vas megyei alapjai vannak – mondta el előadásában Hajduk Péter, Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. A "Vasi Juhtenyésztő Társasággal" alapozta meg a szervezetet gróf Festetics Imre, méghozzá Simaságon. Nem meglepő, hogy Vas megyében visszaszorult a juhtenyésztés – mondta az igazgató. A térség földrajzi adottságai inkább a szarvasmarhatartásnak kedveznek. De látszanak pozitív folyamatok: például tavaly már 5 ezer juhot tartottak Vas megyében, míg az előző évben csupán 2 ezer példány nevelkedett a vasi gazdaságokban.

AGNUS

Az elsők között háziasított állat volt a juh – erről is beszélt a fesztiválhoz kapcsolódó konferencián Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezetője. Ő maga 44 éve juhtenyésztő és felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a juh korántsem olyan együgyű állat, mint amilyennek rendre beállítják. Az erős nyájösztön érvényesülése vezet olyan cselekedetekhez, amelyek alapján butának bélyegzik a juhokat. Beszélt arról is, hogy rengeteg mítosz és legenda főszereplője a juh. Például maga a báránysütés az egykori vallások emberáldozatait helyettesítette – ennek sok százéves ikonográfiai lenyomatai vannak. Az „isten báránya", vagyis az „agnus dei" pedig már a VIII. századtól kezdve része a katolikus keresztény szertartásoknak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!