A Rákóczi-szabadságharc stratégiai helyszíne: Nagygeresd

A kisnemesi földeket a XIX. században a Rupprecht család felvásárolta, tőlük került azután Mesterházi Ödön birtokába, aki a hajdani Káldy-kúriát a XIX–XX. század fordulóján historizáló, romantikus stílusú kastéllyá alakította. Bariska István levéltáros kutatásaiból tudjuk, hogy a nagygeresdi kúria épülete a Rákóczi-szabadságharc idején fontos stratégiai hely, a Kőszeget 1706 őszén elhagyni kényszerülő Bezerédj Imre kuruc brigadéros szállása volt, akinek Esterházy Antal főparancsnokhoz címzett hadi jelentései az év októberétől nagygeresdi keltezéssel íródtak.

A Káldy-kúria XIX–XX. századi historizáló, romantikus stílusú kastély Fotó: Unger Tamás

Bezerédj Imre innen vonult Heister Hannibál ellen, akinek martalócait a Béri Balogh Ádámmal közösen vezetett győrvári csatában szétkergették. Egy korabeli beszámoló az ókori Rómának a punok ellen vívott háborújából vett hasonlattal azt írta: „Bezerédj lett Hannibal Heister Scipioja", minthogy ő maga rántotta le lováról a vesztes ütközetből menekülni igyekvő labanc tábornokot. Az 1706. november 7-i győrvári győzelem után a Dunántúlon harcoló kuruc seregek főparancsnokságát Vak Bottyán vette át. Bezerédjnek nem volt felhőtlen a viszonya Bottyánnal. A vezérlő fejedelemhez 1706 októberében Nagygeresdről írt levelében arról panaszkodott, hogy „a generális nem engedte a Sopronyon felül lévő földet elfoglalni". Vak Bottyán ugyanis a Rábaköz elvesztése után stratégiailiag nem tartotta célravezetőnek a Bécset is fenyegető portyákat. A magát levelében „Rábán fölül vezénylő brigadérosnak" tituláló Bezerédj végül is megértve Bottyánnak a kuruc erőket felőrölni szándékozó frontális ütközeteket elkerülő labancellenes taktikáját, kibékült a „hadait maga mellett nyugosztó" generálissal, és Nagygeresdről visszatért a labancoktól szabaddá váló Kőszegre, ahonnan újra és újra kitörve, ausztriai és stájer portyákkal tette nélkülözhetetlenné magát.