A 750 éves Bükön szegték meg a magyarok kenyerét - Együtt ünnepelt a megyei közgyűlés és a jubiláló város

Nagyszabású ünnepi sorozattal emlékeztek meg a bükiek Szent István királyunk államalapító munkájáról, valamint a település 750 éves jubileumáról. A Vas Megyei Önkormányzat képviselője, Gagyi Levente még néhány hónappal ezelőtt indítványozta, hogy az évforduló alkalmával Bükön tartsanak kihelyezett, ünnepi közgyűlést, melyet akkor egyhangúlag fogadtak el. Szerdán a Művelődési és Sportközpont, Könyvtár színháztermében megteltek a sorok. Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében Szent István király intelmeit idézte. - Sis honestus! Erre szólította fel államalapító királyunk fiát, Imre herceget. A honestus szónak számos jelentése van: tisztesség, becsület, emberség, engedelmesség – fogalmazott az elnök, kiemelve, hogy István királyunk élete méltó tanításához. - Szent István a szó minden értelmében szent volt, a legendák tanulsága szerint életét és cselekedeteit a kereszténység tanításai vezérelték. Életművét a közösség szolgálata határozza meg. A családé, az országé, a hazáé, Európáé, a keresztény közösségé – húzta alá az elnök. Majthényi László a 750 éves büki évforduló kapcsán szólt a cselekvés és a közösség erejéről is. Szavai szerint amikor szükség volt arra, a büki polgárok mindig tudták, hogyan kell felelősségteljesen viselkedni – mondta az elnök, majd Kondora Bálinttal, a megyei közgyűlés alelnökével és dr. Németh Sándorral, Bük polgármesterével felhelyezték a Vas Megyei Közgyűlés ünnepi szalagját a település zászlójára. Söptei Józsefné, Celldömölk város alpolgármestere is köszöntötte a bükieket, tolmácsolva a kemenesaljai település lakóinak üdvözletét. Pintér Anikó népdalénekes a Könyörgés Szent Istvánhoz című népdalt adta elő. Az ünnep részeként önkormányzati kitüntetésben részesült dr. Hegedűs Ramón, aki sokoldalú tudományos tevékenysége és a biofizika terén elért eredményei alapján öregbítette Bük hírnevét.

Augusztus 20-ához közeledve nem maradhatott el az újkenyér megáldása sem. Jász László római katolikus plébános és Varga Tamás evangélikus lelkész szentelték meg a magyarok kenyerét, amelyet aztán a közönség meg is kóstolhatott. Dr. Gyurácz Ferenc, a Vasi Szemle tudományos és kulturális folyóirat főszerkesztője hosszas előadásában mutatta be a Vasi Szemle Bükről szóló számát, valamint Hetyéssy István 1972-ben írt Bük című monográfiáját. Felavatták a felújított I-II. világháborús hősi emlékművet. Sulyok Gergő, a büki Sok-Szín-Pad Társulat művésze Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét szavalta, majd Ágh Péter országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet.

- Ha megkérdeznék Önöktől, hogy mi Bük, melyik az a kép, amely leginkább bemutatja a település lényegét, az itt éltek és élők lelkét és tulajdonságait, mit mutatnának? Nyilván lehet, sokaknak a fürdő jut az eszébe. Ha tovább kutatunk, még sok minden eszünkbe juthat. Megelevenedhetnek a szemünk előtt nagy gyárak, üzemek és szállodák, amelyek sokaknak adnak munkát és biztosítanak biztos bevételt a városnak. Ha a bükiek lényegére akarunk rámutatni, nem kell a több milliárdért felépült turisztikai és ipari létesítményekre gondolnunk. Bük építése elképzelhetetlen lenne nélkülük, azonban a települést a múltban, a jelenben és a jövőben is az itteni emberek tartották meg. Háborúban hősiességükkel, békében a munkájukkal – emlékeztetett a képviselő, hozzátéve, hogy ez a szobor rámutat arra, hogy a bükiek mennyire képesek kiállni önmagukért. A beszédeket követően a megjelent vendégek, valamit a helyi civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet.