Hírek

2015.02.20. 11:23

A csődöt választotta a szombathelyi cég – 120 ember munkája kérdéses

Bátor lépésre szánta el magát egy szombathelyi cég, csődvédelmet kért. A csőd szó hallatán sokak vérnyomása a magasba szökik, pedig a félelem sokszor alaptalan. Egy szombathelyi cég példáján mindent elmagyarázunk a csődvédelemről.

Budai Dávid

A Truck Savaria Kft. 1994-ben alakult családi vállalkozásként, először csak Szombathelyen, majd 1998-ban Győrben, 2003-ban Debrecenben, 2004-ben pedig már Miskolcon is foglalkozott a tehergépjárművek kereskedelmével és szervizével. Azonban a 2008-ban még nyolcmilliárdos bevételű, húszéves múltra vissza tekintő céget is utolérte a gazdasági válság. A megrendelések elmaradtak, és a cég értéke az évek alatt a töredékére esett vissza, ráadásul a válság miatt hosszú ideig a banki hitelezés is szünetelt.

Mindezt Takácsné Kelemen Zsuzsától és Takács Jánostól a cég tulajdonosaitól tudtam meg, akik szokatlan lépésre szánták rá magukat: csődvédelmet kértek, hogy talpon maradhassanak. Pedig a válság okozta sokkból a cég még felállt volna, ám korábbi partnerük kivonult az országból, és egy másik kizárólagos importőrt választott. 2014 július végén szerződtek ugyan egy új importőrrel, és a kereskedelmi tevékenységet is tudták folytatni, ám ennek most úgy tűnik, vége szakad. Az ok, hogy minden tehergépkocsi-forgalmazással foglalkozó multicég hat évvel ezelőtt elkezdte felmondani a családi cégekkel kötött szerződéseket, mert vagy megoldották házon belül, vagy - ami ez esetben is történt - leszerződtek egy másik multicéggel. Az új importőr folyamatosan támogatta a családi vállalkozást a piaci átrendeződés során, ezért a Takács házaspár cége még egyelőre 120 emberrel működik. A cél, hogy ez így is maradhasson, ezért a tulajdonosok végül a csődvédelem mellett döntöttek. A szó negatív hangzása miatt fontos, hogy a kérdésben tisztán lássunk.

Magyarországon nem divat csődvédelmet kérni saját cégünk ellen, aminek több oka is van. Az alapvető azért, mert itthon a csődvédelem szóból csak a „csőd” szó jut el az emberekhez, így szinte minden vállalat, amelyik ezt a megoldást választja, jó eséllyel írja ki magát az üzleti életből. Legalábbis egy időre, ugyanis egy cég megítélése és forgalma között legtöbbször szoros az összefüggés. Pedig óriási félreértésről van szó, hiszen a csődvédelem, mint ahogy a szó is mutatja, pont azt a célt szolgálja, hogy az adott cég elkerülje a véget, azaz ne menjen csődbe. Amikor egy cég nehéz helyzetbe kerül, de nem kívánja tovább folytatni tevékenységét kérhet maga ellen végelszámolást. Ez esetben valóban nincs tovább.

Ha azonban a hitelezők unják meg a cég fizetési nehézségeit, akkor ők adhatnak be ellene felszámolási kérelmet a cégbíróságon. Ez a forgatókönyv sem szokott pozitív végkicsengéssel kecsegtetni.

A harmadik út pedig az, amikor a cégvezető nem szívesen szünteti meg tevékenységét, és még a hitelezők haragját sem vívta ki tartozások felhalmozásával, de érzi, hogy most olyan pénzügyi örvénybe került, amelyből egyedül kimászni nem tud. Ilyenkor jön a csődvédelem. Ebben az esetben a hitelezők csődbiztossal, vagyis a szebb hangzású vagyonfelügyelővel egyeztetnek. Ezt követően megindul a vállalat újjászervezése, és ha az új üzleti terv elnyeri a hitelezők bizalmát, továbbá a cégvezetőn kívül ők is bíznak a vállalat jövőjében, úgy türelmi időt kap a bajba jutott tulajdonos, hogy talpra álljon.

A türelmi idő eleinte 120 nap, amely aztán 365 napra hosszabbítható – tudtam meg Takács Jánostól, aki hozzátette: ebben az időszakban csak az emberek munkabéréért, társadalombiztosításáért és a számlák áfa-tartalmáért kell felelniük. A kintlévőség esetükben 1,15 milliárd forint - a tartozások főleg a bankok felé irányulnak. Mivel a cég vagyona hozzávetőlegesen ennek a duplája, mintegy kétmilliárd forint, bizakodva vágnak neki az elkövetkező négy hónapnak.

A tapasztalat azt mutatja, hogy nem csak ők, hanem a bankok is bizakodnak, annál is inkább, mivel kilátásban van, hogy meg tudnak egyezni azzal az importőrrel, aki győztesként került ki a piac újraosztásából. Ez persze azzal járna, hogy Truck Savaria név a múlt ködébe veszne, de mint Kelemen Zsuzsa elmondta nem hullajtana érte könnyeket. Fontosabb az, hogy húsz év munkája, és 120 ember megélhetése megmaradjon.

Ha viszont a cég bedőlne, az nem csak őket érintené. Tavaly több mint hétezer munkalapot töltöttek ki, ráadásul a szombathelyi és a miskolci régió fuvarosai ellátatlanul maradnának, amíg fel nem áll az új rendszer. Az pedig nem menne olyan gyorsan, az épületek és a berendezések önmagukban nem sokat érnek, csak egy halom kő és vas. Az értéket a bennük dolgozó emberek jelentik – fejtette ki Kelemen Zsuzsa.

A történetben minden szereplő pozitívan áll az egész eljáráshoz és amúgy sem nagyon van kire haragudni, talán nem példanélküli mégis jelentős összefogás tapasztalható, mind a dolgozók, mind a fuvarosok között. Az pedig meglehetősen ritka, hogy a nagyhal is jóban van a kishallal, márpedig ha a fúzió létrejön az importőrrel, erről lesz szó.

Családi csőd

A csődvédelem persze nem csak a cégeknek fontos. Egy friss KDNP-s javaslat szerint a jövőben újabb adósmentő jogszabállyal segítene a kormány a bajba jutott embereken. A családi csődvédelem a rezsitartozást, hitelkártya-adósságot felhalmozó vagy a fogyasztási kölcsönüket törleszteni képtelen családoknak nyújtana megoldást, mivel akár az adósság egy részét is elengedhetik.

A családi csődvédelem elsősorban a rezsidíjakkal elmaradók és a kisebb banki tartozásokat felhalmozók számára jelentene segítséget. A rendszerbe önkéntes alapon lehetne jelentkezni, akik viszont kérik a családi csődvédelmet, azokra szigorú szabályok vonatkoznak: tíz évig nem vásárolhatnak például luxuscikkeket. Rengeteg érdekelt akad, mivel csaknem kétmillió embernek van valamilyen közüzemi tartozása, a legtöbben a fűtés- és a vízdíjjal maradnak el. Tavaly csak a közüzemi szolgáltatók 350 ezer esetben kezdeményeztek hatósági behajtást.

Persze azért mindenki nem élhet a csődvédelem lehetőségével, ahogyan a teljesen eladósodott cégek, úgy azok a magánszemélyek sem, akiknek több tíz millió forintos kintlévőségük van. Az Országgyűlés még idén dönthet a családi csődvédelem bevezetéséről, amely leghamarabb 2016-ban indulhat el.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!