A hónap ápolója - A hit átszövi az életét

- Tősgyökeres magyarnádaljai vagyok - kezdi a beszélgetést Brodorics Tamásné. - Az egyik nővérem Szombathelyre járt az Entzbruder Dezső Egészségügyi Szakközépiskolába, így nem is volt kérdés, hogy én hol szeretnék továbbtanulni. 1982-ben kezdtem a körmendi kórház harmadik emeletén dolgozni, itt volt a belgyógyászati osztály és a szeptikus sebészet. Akkor még nem is tudtam, mit jelent altatónővérnek lenni, itt hallottam erről először. Az akkori főnővér szólt nekem, hogy lenne lehetőség altatónővérként dolgozni, s én vállalkoztam erre a feladatra. 1984 óta ebben a munkakörben dolgozom.

Brodorics Tamásné az altatásnál segédkezik, előkészíti a betegeket, figyel az altatás fenntartására, s az ébredőben is a páciensek mellett marad.
-  Nagyon fontos, hogy ott legyünk a betegek mellett, s megnyugtassuk őket - folytatja a hónap asszisztense. - Egy-egy jó szó, egy kedves mosoly sokat segít nekik ilyenkor, hiszen az altatásnál mindenki egy kicsit fél, próbálom minél inkább csökkenteni a feszültséget. Úgy érzem, szerencsés vagyok, mert olyan emberek mellett tanulhattam meg a szakmát, akik nagyon lelkiismeretesen dolgoztak. Mindent megtanítottak, amire a munkám során szükség van. Nagyon jó a légkör a műtőben is, szeretek itt dolgozni.

Régebben nem volt altatóorvos, az altatóasszisztensek egyedül feleltek a beteg altatásáért. Most már könnyebbség, hogy orvos felel mindezért.
- Nagyon fontos a munka mellett a feltöltődés - teszi hozzá Brodorics Tamásné. - Családi házban élünk, a kerti munkák kikapcsolnak. Szeretjük saját magunk megtermelni azt, ami az asztalra kerül. Az életünkben nagyon fontos szerepet tölt be a hit, mindkét gyermekem katolikus szellemben neveltem. Van egy családi csoport Körmenden, ennek vagyunk a tagjai. Itt olyan emberekkel találkozunk, akik hasonlóképpen gondolkodnak, mint mi. A beszélgetéseink, eszmecseréink pedig feltöltenek, s erőt adnak a következő naphoz. Több zarándoklaton is részt vettem már, tizenegyszer voltam Máriacellben.

Brodorics Tamásné a családjáról is elárul pár információt: 1984-ben ment férjhez, választottja is tősgyökeres nádaljai. Férje Szombathelyen dolgozik a MÁV-nál gépészeti művezetőként. 1984-ben született lánya, Dóri, majd 1992-ben a másik lánya, Réka. Nemrég nagy eseményre került sor a családban, pár hete ment férjhez nagyobbik lánya, aki egyébként logopédusként dolgozik a környéken. Réka pedig jelenleg gyógyszerészhallgató az egyetemen. Ahogy a Hónap asszisztense fogalmaz, életében fontos szerepet játszott az egyes szám: első szerelemből lett házasság, ebből születtek a gyerekek is, s első munkahelyén dolgozik még ma is. Bár azt mondja, ez nem túl divatos ebben a világban, de ők ragaszkodnak a régi értékekhez, valamint a konzervatívabb szemlélethez.