A Küttel-villa titkairól - Városszerte a polgári világ nyomaiba botlunk

A Kőszegi Polgári Kaszinó napjainkban csak az egyik letéteményese annak a szellemiségnek, mely az alpokaljai kisvárost a negyvenes évekig belengte. E szellemiség megújításán, továbbélésén nemcsak az említett civil szervezet fáradozik: számos művészeti egyesület is célul tűzte ki az elődökéhez hasonló közéletiség feltámasztását. Ezen fáradozik a kaszinó egyik tagja, dr. Küttel István állatorvos is, aki lapunknak elmondta: a városban az egykori, meghatározó családok házai is magukban hordozzák ezt a polgári szellemiséget. Az egyik ilyen épület a Küttel-villa.

A Királyvölgyben álló épületet a Küttel gyógyszerész-dinasztia leszármazottja, Küttel Nándor (1884-ben született Küttel István gyógyszerész negyedik gyermekeként) textilmérnök építtette 1933-ban. Ő a soproni ág. hitv. főgymnasium"-ban érettségizett 1902-ben, majd textilmérnöknek tanult valahol Németországban. Hivatása mellett szenvedélye volt a hegedülés, ami végigkísérte életét. Az Újvidékről származó Wolf Melittát (1894-1946) vette feleségül 1913-ban. Küttel Nándor az 1920-as évek elejétől a pápai Perutz testvérek textilgyárának igazgatója volt. A családi anekdota szerint a feleség ötlete volt, hogy nyugdíjas éveikre gondolva építsenek egy szép villát Kőszegen, kertjében teli botanikai ritkaságokkal. Bakucz András építészhallgató 2004-ben A kőszegi Küttel-villa építészeti elemzése című dolgozatából tudjuk, hogy a ház terveit Fritz Auguszt Breuhaus de Groot berlini építészprofesszor készítette 1933-ban. - Az épület jelentőségét nem csupán az adja, hogy egy világhírű, ám itthon alig ismert építész tervezte. Breuhaus vidéki házakról vallott elképzelései ma is nagyon aktuálisak - jegyezte meg dr. Küttel István.

Küttel Nándor (álló, jobb oldalon), a villaépítő, még fiatalon a városi polgári élet szereplőjeként Fotó: Családi archív

Elmondható, hogy a Küttel-villa a környezetével szerves egységben élő, ma is működőképes épület" - írta dolgozatában Bakucz András. A ház azonban alig tíz évvel megépítése után új funkciót kapott: 1944-ben hónapokon keresztül Küttel Nándor felesége, a gyártulajdonos Perutz felesége és gyermekei, majd egyre több, zsidó származása miatt üldözött család rejtekhelyéül szolgált. Az egykor édesanyjával és nővérével rejtőzködő Perutz Péter emlékei szerint a végén a házban már egy szabad zug sem maradt. A Kőszegre visszavonuló Szálasi-kormány szemet vetett a villára, így az ott rejtőzködőknek menekülniük kellett. Végül Küttel Nándornak sikerült feleségét Budapesten, állandóan változó lakhelyekkel megmenteni az elhurcolástól, ám az asszony 1946-ban súlyos betegségben elhunyt. Négy évvel később már sejthető volt a nagy kerttel körülvett villa államosítása, ekkor Küttel Nándor a kertészlakot" házvezetőnőjére, Kasper Zsuzsára íratta, a házat pedig a kerttel együtt a helyi mezőgazdasági technikumnak ajándékozta, így biztosítva látta a gyönyörű kert gondozását. A ház lakója volt 1968-tól az 1998-ban bekövetkezett haláláig Bartha László festőművész, majd Tornay Endre András szobrászművész családjával vásárolta meg a várostól a villát. A szobrászművész Küttel Nándor tiszteletére emléktáblát készített.