Hírek

2015.10.05. 14:30

A Marcal mindent kibírt - Öt évvel ezelőtt a vasi folyót sem kímélte a vörösiszap

2010. október 6-ától, a folyó itteni gyásznapjától kezdve lettem a Marcal szerelmese, évente több alkalommal felkeresem az újjászületett kis folyót.

Gyuricza Imre

Idén Bobától Külsővatig végig is gyalogoltam a partját a veszprémi oldalon. A képek az akkori és a jelenlegi állapotokat mutatják. A folyó kibírja az emberi gyengeséget, felelőtlenséget, a természet bölcsebb és erősebb nálunk. Szerencsére.

fotók: Gyuricza Imre

Kollégám ebéd után szólt, hogy ideért... Nagyon értelmesen nézhettem rá, mert kicsit kivárva hozzátette – a vörösiszap. Továbbra is „értelmesen” néztem rá, és kérdeztem. – Hová? Ide – Cell alá, a TSZ-hez. Megnézzük? Meg, hogyne!

Évekkel előtte jártam utoljára a major mögötti partrészen, egy régi nyár emlékképei elevenedtek meg a szemem előtt. Fiúk-lányok mártóznak meg a folyóban, a fiúk a víz fölé emelkedő pallóról ugrálnak fejest.  Időközben a borongós őszi napon szinte ugyanott állunk meg az autóval. Nyoma sincs a nyárnak, nyoma sincs a lubickoló gyerkőcöknek, és egy egészen más Marcalt találunk. Zavaros, barnás víz hömpölyög az átlagosnál nagyobb vízben, amely háromnegyed részig tölti ki a folyómedret.

A Marcal most:

És szennyezetten:

Csak nézünk és nem értjük, de ez a legkevesebb - érzem, hiszen hallottam már a feljebb, Devecser, Kolontár környékén bekövetkezett tragédiáról. Kíváncsi kollégám műanyag flakont márt a vízbe - félig tölti meg azt a barnás folyadék. Indulunk tovább Mersevát és Szergény felé.

Közben a major bejáratánál meg kell állnunk, ennek az erősen felhígult folyadéknak is kibírhatatlan a szaga zárt térben, és a kútnál kezet is kell mosnunk, mivel megfogtuk korábban a flakont, tíz perc telt el, és elviselhetetlenül égette a bőrünket.

Mersevátnál sok az intézkedő szakember és sok a katasztrófa-turista. Nem gondolkodom azon, hogy hová soroljam magam, tudósítani akarok, a lehető leghitelesebben, és aggódom a folyóért. Feljebb sétálok a parton, halak az oldalukra fordulva és egy hatalmas szarvas teteme, égnek álló patákkal sodródik a Marcalban. – Át akarta úszni – mondja egy helyi ember – de nem bírta ki azt a pár métert sem.

Szergénybe indulunk, ahol a hídról vegyszert szórnak a folyóba, és vízsugárral veretik szét, hogy minél gyorsabban hasson. A szakemberek azon tanakodnak, hogy elér-e Győrig is a szennyezés. Senki nem mer biztosat mondani...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!