A Potyondi-mocsár mára ökológiai lépőkővé vált

A kérdéseket dr. Balogh Lajos botanikusnak tettük fel, aki 2003-ban kezdeményezte a Szombathely oladi városrészén elterülő, alig több mint egyhektáros terület védettségét. 2010-re sikerült, ráadásul országos védelmet nyert.

– A köznapi beszédben sejtelmes, vadregényes helynek tűnik egy mocsár, de tudományos értelemben mocsári élőközösségekről beszélünk – válaszolja a szakember, aki névadója is a területnek.

Dr. Balogh Lajos 2003 óta minden évszakban eljár a Potyondi-mocsárhoz, megtisztítja azt a szeméttől. Tanórák, gyakorlatok színhelye is. Fotó: Horváth István

Miért lett védetté a Potyondi-mocsár? Elöljáróban tudnunk kell, hogy Vas megyében nagyon kevés a természetes állóvíz, tó. Erről már Borbás Vince is ír 1898-ban megjelent Vas vármegye növényeiről szóló könyvében. A Potyondi-mocsár közepét képező Potyondi-tó alapterületét tekintve csak néhány családi háznyi, egy kavicsbánya helyén jött létre. A tavat növénytársulások veszik körbe: elsőként gyékényes és harmatkásás, ezt helyenként bokros-füzes rész, rekettyés fűzláp szakítja meg, majd fűz-nyár puhafás liget övezi.

– Ez egy városközelben ritka élőhelyegyüttes, amelynek a lápi élőhelyek miatti országos védetté nyilvánítási igényét a környezetvédelmi hatóság részéről Balaton Tihamér osztályvezető vezette vizsgálat is megerősítette. Szombathelyen és környékén még a Kámoni Arborétum élvez országos védelmet, de azt ember alkotta, ezt pedig a természet foglalta vissza – magyarázza dr. Balogh Lajos.

Hogyan bukkant rá? Már gyerekkorában ismerte a területet, aztán 2000-ben a Széchenyi Tervnek köszönhető országos botanikai program kapcsán Magyarország természetes növényzeti örökségének feltárásába kapcsolódott be, és Szombathely környékének botanikai felmérése közben fedezte fel újra a természet e gyöngyszemét.

– Igen, gyöngyszem, mert az élővilág különböző képviselőinek gazdag lelőhelye a Potyondi-mocsár, amely sosem szárad ki – hallom.

Több mint 100 növényfaj él itt – köztük bőségesen hinarak és mocsári növények. Mellettük kilenc védett kétéltű-, négy védett hüllő- és számos – köztük több védett – madárfaj, illetve emlősök is előfordulnak itt. A vízben bőven tenyésző nagy mocsárcsiga, csíkbogarak és szitakötők, mostanában békakoncertet adó kétéltűek lakóhelye ez. Az utóbbiak közül az egyik leggyakoribb faj a kecskebéka. Előfordul vizi sikló, a közelben láttak mocsári teknőst is. A ritka madarak közül vizityúk, jégmadár, bakcsó és félénk szürke gém is rendszeres vendég itt.

– A természetvédelmi gyakorlat az utóbbi évtizedekben külön figyelmet fordít a kisvizekre. A Természetvédelmi Világalap, a WWF Magyarország 1999-ben indította el a Kisvizek Védelme Programot, ennek nyilvántartásába a Potyondi-mocsár is bekerült – hangsúlyozza a botanikus. A szombathelyi mocsárról külön szócikk van a Wikipédiában is.

– Igen figyelemreméltó egy megyei jogú nagyváros területén ilyan természetközeli élőhelyegyüttes előfordulása! Ez egy ökológiai lépőkő (stepping stone), menedékhelye az élőlényeknek az ember által beépített, felszaggatott tájban – hallom a szakembertől.

Dr. Balogh Lajosnak szíve csücske a Potyondi-mocsár. 2003 óta minden évben és évszakban kijár oda, tisztítja a helyet a szeméttől. 2004-2005-ben hulladék mentesítési akciókat is szervezett. Akkor 5-10 köbméter szemetet, 25-30 autó- és traktorgumit szedtek össze, szállítottak el sok civil segítővel, önkormányzati cégek és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. segítségével. Az odalátogató amatőr horgászok, szórakozni vágyó fiatalok zöme tiszteli a környezetet. Kár, hogy néhányan mégis otthagyják nyomaikat – pillepalackokat, sörös dobozokat – a többség nagy szomorúságára.

– Én valójában csak azt szerettem volna elérni – foglalja össze dr. Balogh Lajos –, hogy ne tűnjön el ez a kis terület, ne épüljön be, őrizzük meg a növények, állatok békéjét.

Ma egyes iskolák biológia és kémia gyakorlati óriának színhelye is a Potyondi-mocsár, vagy például tavasszal a Herman Ottó biológia tanulmányi verseny gyakorlati színhelye is volt, de országos versenyre készült dolgozatok témája is olykor. Tanösvényként működik a Potyondi-mocsár, de nem jelölt. A Borostyánkő Környezetvédelmi Oktatóközpont nyertes pályázata segítségével kiépített tanösvényként is működhetne e hely, de a kihelyezett műtárgyak, táblák sajnos rendre megsemmisülnek.