A szentgotthárdi színház aulájában középiskolások idézték fel az Auschwitzban történeteket

Az Auschwitz albumot a szentgotthárdi Színházban Tompa László, a Hit Gyülekezet Holocaust Bizottság koordinátora mutatta be
(Fotó: Szendi Péter)

Az Auschwitz albumot Tompa László, a Hit Gyülekezet Holocaust Bizottság koordinátora mutatta be. Kiemelte azt, hogy olyan világban élünk, amelyben az emlékezés nem csupán a tisztesség dolga, de kötelesség is. Újra és újra meg kell állnunk, hogy figyelmeztessünk: a gyűlölet, az intolerancia, az általánosítás, az irigység, a közösségek kollektív megbélyegzése, az önzés, a végiggondolatlan beszédek és tettek szörnyű tragédiához vezethetnek.

- Olyan szomorú tudás van itt a birtokunkban Szentgotthárdon, amelyet meg kell osztani mindenkivel, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát – mondta a koordinátor. – Az Auschwitz album meghívóján és plakátján egy drótkerítés látható. Ez a drótkerítés nem ismeretlen a helyiek számára, hiszen a rendszerváltásig hasonló választotta el a szentgotthárdi családokat a rokonoktól, az ismerősöktől, a barátoktól. Ez a drótkerítés választott el bennünket is a rendszerváltásig Európától. A meghívón látható még egy szimbólum, a Dávid-csillag, amely a zsidóság szimbóluma. Más kultúrájukkal és más szokásaikkal békésen megfértek itt több száz éven keresztül Szentgotthárdon, méghozzá úgy, hogy egy idő után magyarnak vallhatták magukat. A koordinátor hozzátette: 1945-ben, Izrael államának újbóli, 2000 év utáni ismételt megalakulása is bizonyítja, hogy igaz a 3500 év után kimondott prófécia, isten nem hagyta el az ő népét.

– A zsidó vallás és a keresztény vallás ma is a reménység vallása - emelte ki Tompa László.

- A kereszténység elterjesztése elképzelhetetlen volt a Földközi-tenger medencéjében, az azt behálózó zsidó zsinagógarendszer nélkül, ahol az apostolok az evangéliumot prédikálhatták. Elképzelhetetlen lett volna az akkori zsidókat védő törvények nélkül, amelyek megengedték az akkor politeista világban, hogy a keresztények és a zsidók egy monoteista vallásmódot alapítsanak és egy istenhez imádkozhassanak. Elképzelhetetlen lett volna a keresztény hit egy zsidó rabbi nélkül, akit a keresztény világ Jézus Krisztusként ismert meg. Hangsúlyozta: a mai tragédiák nagyon különböznek a közel hetven évvel ezelőtti borzalmaktól. Amiként a reakciók is. Mások az eszközök és a konfliktusok, ám jellegük azonos: emberek, népcsoportok életét, sorsát pecsételik meg. Éppen ezért észre kell vennünk a párhuzamot, mert ha nem tesszük, akkor nem tanultunk a történelmünkből. - Nem szabad megengedni, hogy a drótkerítéseket ismét felhúzzuk – húzta alá a koordinátor.

– Megfigyelhetjük, hogy a tragédiákat mindig megelőzi valami zavaros, hazug ideológia, amely leleplezi a valódi célt. Megkísérli ugyan manipulálni a tömegeket, hogy azok bárdként szolgáljanak egy hamis politikai érdeket. Ezért kell éberen figyelnünk és még csírájában elfojtani azokat az eszméket, amelyek kikövezik az utat a tragédiákhoz. Az Auschwitz album az elhurcolt emberek életét mutatja be: ugyan nem a szentgotthárdiakról szól, hanem a beregszászi zsidók deportálásáról, mely 1945 májusában történt. A fotókat az akkori SS propagandistái készítették, hogy ezek a képek az akkori Németországban élők számára megtekinthetők legyenek. Azért, hogy ezeknek a felvételeknek a segítségével tudják demonstrálni, mennyire károsak a zsidók. Tompa László beszéde végén megköszönte azok segítségét, akik nélkül a kiállítás nem jöhetett volna létre. Külön kiemelte Csuk Ferenc gyűjtőmunkáját, amelynek segítségével az elhurcolt helyi zsidók történetét is el lehet olvasni. Az albumot mindig az adott település középiskolásai mutatják be, felkészülnek az elhurcolás egy-egy részéből, ők mesélik el, hogy a fotókon mik láthatók. Szentgotthárdon sem volt másként.