Hírek

2010.01.07. 12:17

A többség nem tart a H1N1-től

A közvéleményt nem aggasztja különösebben az újinfluenza: sem a betegségtől, sem pedig a járvány hatásaitól nem félnek az emberek - derül ki egy friss felmérésből.

Bajdó Bettina

A Medián Közvélemény és Piackutató Intézet novemberben és decemberben készített felmérést az újinfluenza hatásairól. A november első hétvégéjén a legtöbb embert még nem aggasztotta az újinfluenza, és általában nem tartottak a következményektől sem. A Medián kérdésére akkor minden hatodik ember azt válaszolta, hogy egyáltalán nem aggódik miatta. Tíz megkérdezettből három csak kevésbé tartott az influenzától, és csupán minden hetedik ember mondta magáról, hogy nagyon fél a H1N1-től. Novemberben a leginkább a nők, a fiatalok, a képzetlenek, a budapestiek és a kisgyereket nevelők tartottak valamilyen mértékben a betegségtől. Decemberre azonban a többi társadalmi csoportban is megerősödött az aggodalom. Az év utolsó hónapjában már minden ötödik ember nagyon, további négy pedig közepesen aggódott az újinfluenza miatt.

Az új típusú influenza november elején még nem ejtette kétségbe az embereket, mert úgy vélték, ez is csak egy olyan betegség, mint általában az influenza, és nem kell komoly járványtól tartani  olvasható a felmérésben. Úgy vélték, ha lenne is járvány, az sem jár majd komolyabb következményekkel. Tíz emberből hatan például úgy gondolták, hogy ha lesz is járvány Magyarországon, néhány napos gyengélkedéssel meg lehet majd úszni, nem kell tömeges tragédiákra számítani. Tízből hárman viszont úgy vélték, súlyos tüneteket okoz majd a betegség és komoly következményei lesznek. Egy hónap alatt ezek a vélemények is jelentősen megváltoztak, decemberben bár továbbra is többségben voltak  azok, akik relativizálták a betegség súlyosságát. Tíz emberből öten nem számítottak járványra, és úgy vélték, hogy ha az mégis bekövetkezne, akkor sem lesznek tragikus következményei, míg tízből négyen számítottak az ellenkezőjére.

Novemberben még az egyik legszkeptikusabb csoport a sűrűn lakott nagyvárosoknál elvileg valóban kevésbé veszélyeztetett falvakban, községekben élőké volt, de mostanra ez Budapest-vidék ellentétté finomodott. Ami a végzettséget illeti, a leginkább a diplomások veszik komolyan a járványügyi szakemberek előrejelzéseit, ami valószínűleg a nagyobb tájékozottságukkal függ össze, de azért még közülük is csak minden második ítéli komolynak a várható járványt.

Bár a novemberi felmérés idején már nagyarányú megbetegedésekről szóltak a hírek Ukrajnából, sőt Bécsben is 10-11 ezerre emelkedett a H1N1-fertőzöttek száma, nálunk akkor még csak tízből egy ember kapta meg a védőoltást. Akkor még további 26 százalék tervezte, hogy beoltatja magát, de a többség, azaz tízből hat ember a felmérés idején nem volt beoltva. A leginkább egyébként a nagymamák adtak a magyar járványszakértők véleményére: a legtöbben az idősek és a nők közül kaptak vagy tervezték a védőoltást. Ez a tendencia decemberre sem változott: az idősek és a nők között  jóval magasabb volt az oltottság, mint a többi csoportban. Igaz, egy hónap elteltével majdnem megháromszorozódott azok aránya, akik megkapták a védőoltást, de a felnőttek fele változatlanul elzárkózott a dologtól. Magasabb a már beoltottak aránya a diplomások és a fővárosiak között. Novemberben még drámaian alacsony volt a beoltottsági arány a legfiatalabbak (két százalék) és a gyermeket nevelők (öt százalék) között. Miután novemberben a nemzetközi után a magyar sajtóban is egyre több nyilvánosságot és támogatót kapott az a meggyőződés, hogy az új betegség a terhesek és a kiskorúak számára a legveszedelmesebb,  jelentősen megugrott az oltás iránti igény. Decemberben a legfiatalabb felnőttek között tízszeresére, a kisgyereket nevelőknél az ötszörösére nőtt a beoltottak aránya.

Talán a védőoltás viszonylag kedvezőtlen megítélése lehet az oka annak, hogy az azt a médiában erősen propagáló ÁNTSZ iránti bizalom is mérséklődött. A tisztiorvosi szolgálat bizalmi indexe áprilishoz képest novemberre a százfokú skálán 6 ponttal, 56 pontra esett vissza. Decemberben némileg javult az arány, 57 ponton állt.

A politika is megfertőződött

A felmérés szerint politika is beleszólt a járványügybe. November elején még nem volt érdemi és értelmezhető különbség a válaszadók pártpreferenciája szerint sem a betegség megítélésében, sem pedig az oltottságban. Decemberre viszont a kormánypárt szavazói a többieknél jóval komolyabbnak ítélték a H1N1-járvány lehetséges lefolyását. Ugyancsak a szocialisták voltak beoltva a legnagyobb arányban: az MSZP-szavazóknak 42, a fideszesek pedig a 23 százaléka.A vírus cseppfertőzéssel terjed, a magyarok mégis a lényegében hatástalan kézmosást tartják a megelőzés legjobb eszközének

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!