Hírek

2017.02.11. 19:35

A történelmi költő színi búcsúja

Van miért manapság levéltárak mélyéről előkutatni egy hajdanvolt költő élettörténetét? A több mint kettőszáz évvel ezelőtt élt személyiség világképe, szellemisége adhat valamit a ma embere számára? Vagy csak irodalomtörténeti kuriózumként érdekes?

Pogács Mónika

Tausz István szerint mindkettőért érdemes volt Kisfaludy Sándor életét csaknem két éven át kutatnia. Levéltárakban, antikváriumokban, falutörténetből gyűjtött adatokat a költő-író életművéről, életrajzáról.

Nagy segítségére volt az a több mint százéves emlékalbum, amelyet Kisfaludy halála után adott ki a Pesti Napló ajándékként előfizetőinek. A kuriózumra antikváriumban bukkant a helytörténész.

Az összegyűlt anyagból végül színdarab született. A kéziratot csaknem tíz éve zárta le a szerző. Most jött el az ideje, hogy mindez színpadra is kerüljön a Vasvári Játékszín előadásában. A premiert péntek este tartották a kámi kultúrházban.

- 1987 óta lakunk Kámban. Érdekelt a helytörténet mindig. Tudtam, hogy Kám nagy múltú település. Emlékeztem rá gyermekkoromból, hogy állt itt egy kastély, amelyet a 70-es években bontottak le - kezdett a színmű megírásának történetmesélésébe Tausz István.

Tausz István, a színdarab szerzője, a képernyőn pedig a már lebontott kámi kastély ábrázolása Fotó: Vincze Kornél

Az antik stílusú kastély múltjáról olvasott először. Megtudta: az 1600-as évek elején épült az udvarház, amely később Szegedy Ignác Zala megyei alispán tulajdonába került. Ő adta lányának, Rózának örökségül. A fiatal lányt Kisfaludy Sándor vette feleségül. A kámi kastélyban éltek ifjú házasként öt éven át, 1805-ig.

- Kisfaludy munkásságáról sok mindent ismertem korábban, de őt Sümeghez kötöttem. Nem tudtam róla, hogy Kámhoz is ilyen szoros szálak fűzték - adott magyarázatot Tausz István arra, hogy a kastély iránti kíváncsisága miként vezetett az író életművének kutatásáig.

A helytörténész elmondta: az egykori irodalmár életében a sajátjával párhuzamos szálakat talált, így még inkább elkezdte érdekelni Kisfaludyék Kámban töltött öt éve és az író személyisége.

Kisfaludy Sándor festményen Fotó: Pesti Napló

Rokonszenvesnek találta az életútban, hogy Kisfaludy azon költők egyike volt, aki nem megélhetésként tekintett az irodalomra. Inkább az motiválta alkotómunkáját, hogy német helyett magyar nyelven írjon, a nemzeti irodalom egyik megalapítójaként. Az írást Kisfaludy egyfajta hazafias tevékenységnek tartotta. Megélhetését pedig birtokain való gazdálkodásból biztosította.

A kámi időkhöz köthető a Himfy kötet megjelenése, amely országos ismertséghez, népszerűséghez és jelentős bevételhez, tisztes haszonhoz juttatta szerzőjét.

Kisfaludy Sándor emlékműve Kámban az ott töltött öt évről Fotó: Pesti Napló

- Jellemző volt szemléletére, hogy ezt a hasznot visszaforgatta közéleti szerepvállalására. Áldozott például a könyvből származó bevételből a Balatonfüredi Színház létrehozására az 1830-as években. Az ő kezdeményezésére indult gyűjtés a célra. Felajánlást tett egy Kisfaludy alap létrehozására. Ebből a támogatásból nyerte el a pályadíjat például később Petőfi a János vitézzel - sorolta Tausz István.

Az előzményeket megismerve a helytörténészt a Búcsú Kámtól című színművéről kérdeztem.

- Az 1800-1805 közti időszakról szól a darab. Nehéz volt egyensúlyt találnom, hogy a nyelvezete korabeli, a nyelvújítás előtti legyen, de jól értse a ma embere is. Ugyanakkor törekedtem arra, hogy a mű visszaadja a kor hangulatát, életérzését, és arról szóljon, ami akkor foglalkoztathatta az itt élőket - mondta a szerző.

Kisfaludy Szegedy Rózával Fotó: Himfy Album

A darab egy költözés napjairól szól. Bár Kisfaludy ügyes gazdálkodóvá vált a kámi évek alatt és ebben az időszakban lett sikeres, ünnepelt költő, a feleség betegeskedése miatt, orvosi javaslatra döntött úgy a házaspár: az egészségesebb klímájú Sümegre költöznek. A színmű valóban megtörtént eseményekre épít. Egyetlen fiktív személy szerepel a darabban, egy katonatiszt, aki együtt szolgált Kisfaludyval korábban, most pedig Napóleon ügynöke.

- Kettejük vitája arról szól, mi a hazaszeretet, mi az európaiság. Tehát a történet mai kérdéseket is felvet - jegyezte meg Tausz István.

Érdekesség, hogy a szereplők közt feltűnik Lavotta János, a verbunkos muzsika megteremtője, a virtuóz tehetség, az európai hírű zenész is. Kisfaludy, aki kiválóan hegedült, Lavottával jó barátságot ápolt. A zenész műveiből néhány megszólal a darabban, csakúgy, mint Antonio Salieri muzsikája. Vele szintén jó barátságban volt Kisfaludy.

- A darabomat úgyis a közönség kritikája fogja minősíteni. Nagyon remélem, hogy tetszeni fog a nézőknek, bárhol is adják majd elő a Játékszín tagjai - mondta még a Kámban lakó helytörténész, a Vas Megyei Értéktár Bizottság elnöke.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!