Hírek

2015.04.09. 16:38

Aki elégedett, vagy fél: az fizet - A bérrendezésnek épp a hálapénz miatt nincs a társadalomban támogatottsága

Szombathely –A betegek leginkább félelemből adják, pedig az orvosok azt hiszik, örömmel adjuk. Az általunk megkérdezettek viszont kizárólag utólag, hálából fizettek orvosuknak.

Unger Tamás

Jogszabály-módosítással egyértelműsíthetik a hálapénz elfogadásának törvényi hátterét – derült ki az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosítási javaslatból. Eszerint a jövőben nem minősülne bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogadna el valamilyen juttatást egy pácienstől, aki ezzel elégedettségét kívánja kifejezni.

A jogszabály módosítás tervezete azért is furcsa, mert Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár februárban még arról beszélt, hogy havi 100–200 ezer forintos fizetésemelést kap az az orvos, aki lemond a hálapénzről, és aláírja, hogy nem megy külföldre dolgozni.

Sok esetben nem is hálából, hanem illemből csúsztatjuk a fehér köpenyek zsebébe a pénzt. Fotó: Unger Tamás

Hogy mióta érezzük úgy, hogy fizetni kell az orvosnak nehéz megmondani, de a magyar társadalomban annyira mélyen gyökerező szokásról van szó, hogy sok esetben nem is hálából, hanem illemből csúsztatjuk a fehér köpenyek zsebébe a pénzt. Sokan előnyöket, jobb ellátást, törődést várnak el pénzükért, csakhogy a hálapénzt a jövőben is csak utólag lehetne adni büntetlenül. A minisztérium oldalán megjelent az egyes büntetőjogi törvények módosításáról szóló tervezet. Egyik pontja szerint a jövőben egyértelművé tennék: nem valósítja meg a vesztegetés elfogadásának bűncselekményét, aki utólag fogad el juttatást valakitől, aki elégedettségét kívánja kifejezni. Ugyanakkor bűncselekménynek minősülne az az eset, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik, vagyis az orvos az egyébként ingyen járó ellátást valamilyen juttatáshoz kötné. A tervezetből az is kiderül, hogy a büntető törvénykönyvet számos ponton módosító javaslatot eddig nem tárgyalta a kormány.

A hálapénz vagy eufemizált nevén a paraszolvencia, az egészségügy időről időre visszatérő mumusa. Társadalmi megítélése is széles skálán mozog. Míg sokan erkölcstelennek tartják az orvost, aki elfogadja, addig mások a rosszul fizetett egészségügyi dolgozók fizetésének kompenzációját látják benne. Szakmai berkekben sem egyértelmű az állásfoglalás. Tavaly attól volt hangos a sajtó, hogy több kórház igazgatója is engedélyezte, hogy az intézményükben dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt. Azt viszont valamennyi kórházigazgató leszögezte: a paraszolvencia előre kikövetelése bűncselekmény.

Két hete látott napvilágot a hír, hogy egy veszprémi orvos ellen vádat emeltek, mivel betegeit pénzért vizsgálta és műtötte meg. A pénzt többnyire a műtétek előtt kérte, sőt egy esetben úgy fogadta el a kért 150 ezer forintot a beteg házastársától, hogy tudta, nem várható gyógyulás. A beteg a műtét után egy hónapon belül meghalt.

A Magyar Rezidens Szövetség megbízásából, tavaly készült kutatás szerint az orvosok hozzáállása változó: tizenkilenc százalékuk teljes mértékben elutasítja a hálapénzt, két százalékuk viszont természetesnek tartja, mondhatni elvárja. A gyógyítók hetven százaléka azt vallotta, hogy bár nem szereti, de az alacsony bérezés miatt kénytelen elfogadni, kilenc százalékuk pedig úgy nyilatkozott: ha szívesen adja a páciens, akkor miért ne fogadná el?

Csakhogy a felmérésből az is kiderült, hogy a betegek nem szívesen adják, hanem negyvenöt százalékuk egyszerűen fél, hogy a paraszolvencia nélkül nem részesül megfelelő ellátásban és figyelemben. Csak a megkérdezettek tizennégy százaléka mondta, hogy valóban hálából és elégedettsége jeléül ajándékozta meg doktorát. Tizenhat százalékuk pedig azért fizetett, mert azt szerette volna, ha kezelése során kiemelt figyelmet fordítanának rá.

Dénes Tamás a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint ennek a „szoftkorrupt" rendszernek a konzerválása súlyos hiba lenne a jogalkotótól, mivel a hálapénzrendszer elűzi az orvosokat Magyarországról. Az államnak kell garantálnia az egészségügyben dolgozók – akár lépcsőzetes – bérrendezését, amely után a hálapénz minden formáját és a „rendszer" minden résztvevőjét büntetni kell. A bérrendezésnek épp a hálapénz miatt nincs meg sem a politikában, sem a társadalomban a támogatottsága.

A paraszolvencia kérdése ezeken kívül gazdasági problémákat is felvet, az így keletkezett pénzforgalom esetében nem keletkezik bizonylat, vagyis adózni sem kell utána, márpedig sok pénzről van szó. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éppen a minap tette közzé kutatását arról, hogy a lakosság mennyi hálapénzt adott 2014-ben. Tavaly 8,3 milliárd forintot költöttek paraszolvenciára az emberek, 1998-ban ugyanez az összeg 3 milliárd forint volt, ami reálértéken 18 százalékos növekedést jelent. A legtöbbet a kórházi orvosok kapják (4,1 milliárd), utána következnek a házi- és szakorvosok (2,5 milliárd), a fogorvosok (1,1 milliárd), végül az ápolók, orvosi asszisztensek és műtősök (508 millió). Ezek a számok nemcsak soknak tűnnek, de meredek emelkedést is mutatnak, bár még így kevesebb pénzt hagyunk az egészségügyben, mint a benzinkutakon, fodrászatokban, vagy az éttermekben.

Borravalóra ugyanis tavaly 8,4 milliárdot költött a lakosság, viszont ez a 1998. évi adatokhoz képest (5,3 milliárd forint) azt jelenti, hogy reálértéken kétharmadára csökkent a borravaló a tizenhat év alatt. A legjobban a fodrászok, kozmetikusok járnak, nekik a borravaló-tortából 2,6 milliárd jut, vagyis száz millióval több, mint házi és szakorvosoknak, de másfélmilliárddal kevesebb, mint a kórházi orvosoknak. Az, hogy miért a kórházi orvosoknak adunk a legtöbbet, azt könnyű belátni, ha nagy a baj nem számít a pénz, ha pedig elégedetten távozunk a kórházból, akkor sem.

Királyné Vágvölgyi Tímea.

Ebben erősítettek meg minket azok a Szombathelyi járókelők is, akiket arról kérdeztünk, hogyan vélekednek a hálapénzről. Királyné Vágvölgyi Tímea elmondta, szerinte az orvos, ha emberséges és jól végzi a munkáját, akkor megérdemli. Hozzátette kizárólag úgy tartja elfogadhatónak, ha a beteg saját maga határozza meg az összeget és a kezelés után, hálája jeléül adja át az orvosnak az összeget.

Viszket Viktória.

Viszket Viktória is került már olyan helyzetbe, hogy adott hálapénzt. Mint megtudtuk, neki a kezét műtötték és mivel orvosával nagyon megvolt elégedve, természetesnek tartotta, hogy fizet.

Szabó Jánosné.

Szabó Jánosné a paraszolvenciát szükséges rossznak tartja. Véleménye szerint az orvosok fizetése, nem beszélve az egészségügy többi dolgozójáról nagyon kevés, ezért érthető, hogy az így kapott pénzt elfogadják.

Kapcsolódó cikk:

Így vélekednek a vasi orvosok a hálapénzről?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!