Természetesen, Kanadában: Devecsery László, időzónákon át

Időzónákon és földrészeken át érkezett meg Devecsery László Vancouverbe, ahol a Csendes-óceán uralkodik, és a víztömegbe nyúló félszigeten („ez az ottani magyarok Margit-szigete”) a mosómedvék és a fekete meg ezüstmókusok úgy járnak-kelnek, mint a város teljes jogú polgárai. „Kanada egyébként – amint most megtudtam – az indián őslakosok nyelvén annyit tesz, hogy falu, ebből nőtt ki ez a hatalmas ország. A megérkezésem után, rögtön másnap, 'elugrottunk' a Shannon-vízeséshez, amely magasabb, mint a Niagara, de kisebb a víztömege. Ez már a Sziklás-hegység vonulata, a világ legnagyobb gránittömbjével, amelyet Törzsfőnöknek neveztek el – és tényleg ő az, a Törzsfőnök. Hozzáteszem, ezek az 'elugrások' Kanadában többórás autóutat jelentenek.” Aztán persze nem maradt ki maga a Niagara sem. A kanadai Devecsery-fotókból hamarosan fotókiállítás nyílik Szombathelyen. Az élmények verssé, prózává, mesévé fordítása szintén elkezdődött.

Dr. Pordány László ottawai magyar nagykövet (balra) baráti beszélgetésre hívta a vendéget. Szemben Devecsery László, jobbra dr. Feszty Dániel, a Kanadai Magyarok Szövetségének elnökeFotó: Kanadai Magyarok Szövetsége

Az érdeklődő, felkészült és minden alkalommal telt házat produkáló kanadai magyar közönséggel Vancouverben, a magyar házban találkozott először Devecsery László: a kifejezetten erre az utazásra összeállított interaktív gyerekműsorának a „Varázskendő, túl az Óperencián” címet adta. Azok a gyerekek is élvezettel vettek részt benne, akik nem értenek magyarul, sőt: kötődésük sincsen a magyar kultúrához. Devecsery László tapasztalatai szerint különben a kanadai magyar diaszpórában a magyart máig tökéletesen birtokló '56-os disszidensek leszármazottai (a második, harmadik generáció) már kevésbé őrzi a nyelvet, az identitást; a későbbi emigránsok azonban sokat adnak arra, hogy a gyerekeik – otthon, illetve a hétvégi magyar iskolákban – elsajátítsák a nyelvet, a kultúrát. Vancouverben magyar rádió is működik, a stúdióban egyórás beszélgetés készült Devecsery Lászlóval, amelyre az élő adás idején – amikor például Szerémi Zoltán hangja is megszólalt, A kék pék-CD-ről – sok reakció érkezett, a világ több pontjáról.

Vancouver után Torontó következett, ahol a korábban Magyarországon megismert („vannak az életben fontos találkozások”) Telch-Dancs Rózsáék – ő a „Kalejdoszkóp” című kanadai angol-magyar folyóirat főszerkesztője – fogadták a vendéget. Itt egy elegáns étterem adott helyet a felnőtteknek ajánlott Devecsery-estnek, amelyet a frissen kinevezett magyar főkonzul is megtisztelt a jelenlétével. A torontói Coffee Mill („ez az ottani Pilvax, magyar tulajdonossal”) falára pedig, a hírességek (például Szabó István filmrendező) fotóportréi közé Devecsery László arcképe is fölkerült. Vancouver, Torontó – aztán Kitchener, Guelf, Cambrigde. Ez a három, szinte „összenőtt” város öleli át a Kossuth-házat, ahol megint gyerekműsorral („ugyanaz, de mindig kicsit más”) lépett föl Devecsery László, aki a műsorok mellé bőröndnyi saját kötetet is vitt magával; köztük legújabb „kézműves-könyvét”, az Ügyeskedőt is: „Vitték, mint a cukrot, egyet se kellett visszahozni.” Ezen a környéken élte át „élete első kanadai hóviharját” (volt még benne része), és Cambrigde karácsonyi vásárában sikerült kiválasztania a legkedvesebb „eredeti kanadai kézműves-angyalt” is. (A saját készítésűek mellé.) A fővárosba a Torontó-Ottawa autóbuszjárattal jutott el, gyönyörű vidékeken át. Ottawában a Kanadai Magyarok Szövetsége elnökének, az aerodimamikát egyetemi szinten oktató dr. Feszty Dánielnek és családjának a vendégszeretetét élvezte. (A névazonosság nem véletlen: a híres körkép alkotója, Feszty Árpád Dániel egyenesági őse.) Dániel négy-ötéves lányai – Johanna és Flóra – kifogástalanul, választékosan beszélnek magyarul. Édesanyjuk az ottani magyar iskola igazgatója. Devecsery László Ottawában kötött barátságot Kolesár Istvánékkal: a családban mindenki szoros kapcsolatban van a zenével, István zeneszerzőként is működik. Előfordulhat, hogy az általa megzenésített Devecsery-versekből hamarosan CD születik. Ottawában lesz majd előadás A kék pék című Devecsery-meséből is (a rendezésre ebben a három hétben nem jutott idő). Viszont egy Jókai-történet színrevitelében közreműködött Devecsery László: az ottawai magyar iskola pedagógusai fölkérésére. („Egy hetet dolgoztunk, éjszakákon át.”)

Varázskendő, túl az Óperencián: előadás a Kossuth-házban (Fotó: Kanadai Magyarok Szövetsége)

És mert az ottawai magyar nagykövet unokája megbetegedett, úgyhogy nem tudta megnézni a Varázskendő...-t, dr. Pordány László fogta, és meghívta a nagykövetségre a magyarországi vendéget. „Kanadában mindenütt jellemző ez a természetesség.” A parlamentbe például be lehet sétálni, csak az ülésterem bejáratánál van ellenőrzés. Benéztünk egy alsóházi vitára. És persze megnéztük a parlamentben minden évben fölállított nemzetek karácsonyfáját, amelyen Magyarországot most egy matyóbaba képviseli.”

Amikor pedig hazajött, Devecsery László a rituálé szerint helyezte el azt a tollakkal, féldrágakövekkel kirakott álomfogót, amellyel egy igazi indián hercegnő (a vancouveri magyar rádió vezetőjének felesége) ajándékozta meg. Az álomfogó megtartja a jót, nem engedi be a rosszat. Kanadában azt tartják: hinni kell benne, akkor működik.