Amikor a több fizetés hátrány - Az ügyintéző nem mérlegelhet

A kőszegi Major Zoltán idén januárban egy szép napon úgy gondolta, elérkezett az idő, hogy lecserélje a régi televízióját. Ki is nézett magának egy 140 ezer forintos készüléket, és elment a megyeszékhely egyik műszaki áruházába, hogy megvegye az új tévét. Hitelre. Miután Zoltán már nem először vett fel áruhitelt, tudta, hogy szükség lesz a bankszámlakivonatára, így azt is magával vitte. Nem aggódott, hiszen decemberben jó hónapja volt, az alapbérén felül ugyanis három másik forrásból is érkezett jövedelme. Legnagyobb meglepetésére azonban hitelkérelmét elutasították, és mint kiderült, éppen azért, mert a bankszámlakivonaton több tétel is szerepelt fizetésként. Az ügyintéző ugyanis a legkisebb - Zoltán esetében 30 ezer forintos - tételt vette figyelembe, és arra a jövedelemre értelemszerűen nem lehetett hitelt adni.

Olvasónk hiába tiltakozott, érvelt, hogy a legnagyobb összeg a rendszeres fizetése, a többi, bérként feltüntetett számsor csupán egyszeri, extra jövedelmet jelöl, nem járt sikerrel, nem kapott hitelt. Az a furcsa helyzet alakult ki tehát, hogy ha nem kapott volna pluszpénzt januárban - vagyis kevesebb pénzt tudna felmutatni jövedelemként -, simán megkötötték volna vele a szerződést. Erre Zoltán fogta magát, és készpénzzel kifizette a 140 ezer forintos tévét. Ez is jelzi, hogy olvasónk nem szorult rá a hitelre, mint kiderült, azért szeretett volna mégis hitelszerződést kötni, hogy a 140 ezer forintos összeg ne egyszerre terhelje a családi kasszát, hanem tíz hónapra elosztva. A hitel legjobb tudomása szerint nem került volna semmibe, mivel nulla százalékos volt.

Olvasónk története nyomán megkerestük a hitelt nyújtó bankot, hogy megtudjuk, miként fordulhat elő, hogy valaki nem kap meg egy hitelt, csak azért, mert több tétel is szerepel a számlakivonatán fizetésként, és egyúttal utánajártunk annak is, hogy valóban teljesen ingyen van-e a nulla százalékos hitel, vagy vannak azért rejtett költségek is. Mint kiderült, áruhitel igénylésekor a bank többféle igazolást is elfogad: a bérjellegű rendszeres jövedelem egyértelmű azonosítására alkalmas bankszámlakivonatot és a munkáltatói igazolást is. Utóbbi esetében egyszerűbb az ügyintéző helyzete, mivel a munkáltatói jövedelemigazoláson feketén-fehéren ott van, mennyi a hiteligénylő rendszeres jövedelme. Amennyiben azonban a hiteligénylő kizárólag bankszámlakivonatot mutat be, és azon több jövedelem-jóváírási tétel is szerepel, a banknak nem hatásköre megállapítani, hogy közülük melyik tétel jelenti a rendszeres jövedelmet. Márpedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) három évvel ezelőtt kiadott, a jövedelem-arányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló rendelete értelmében - amennyiben a hitel-igénylő kizárólag bankszámlakivonatot nyújt be - több jövedelem-jóváírás esetén a bank a legkisebb jövedelem-jóváírást veszi figyelembe. Ugyanis csak így biztosítható, hogy a havi törlesztőrészlet ne jelentsen túlzott terhet az ügyfelek részére.

Major Zoltán az új televízióval. A férfi - miután elutasították a kérelmét - egyösszegben kifizette a készüléket, de jobban örült volna, ha ezt részletekben tehette volna meg  Fotó: Unger Tamás

Ez tehát a magyarázata, hogy olvasónkat elutasították. Nincs mit tenni, a szabály az szabály. Persze érthető az óvatosság, hiszen az elmúlt tíz év gyakorlatilag a bedőlt hitelekről, fizetni nem tudó ügyfelekről szólt. Sajnos az ügyintéző nem mérlegelhet, még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy a feltüntetett tételek közül melyik a rendszeres jövedelem. Ilyen esetekben egy lehetőség van: egy munkáltatói igazolással újraigényelni a hitelt.

És most lássuk azt is, hogy a nulla százalék valóban nulla vagy van apróbetűs rész is. Megtudtuk: amennyiben az ügyfél a havi törlesztést átutalással vagy csoportos beszedési megbízással teljesíti, a kölcsönhöz nem kapcsolódik egyéb költség. Csekkes fizetési mód esetén viszont az általunk kérdezett bank 1,2 százalékos kezelési díjat számít fel, amely a csekk költségét is tartalmazza. A THM (teljes hiteldíjmutató) ezen kívül egyéb költséggel nem jár. Vagyis amennyiben olvasónknak sikerült volna megkötnie a hitelszerződést, a futamidő végén átutalás vagy csoportos beszedési megbízás esetén 140 ezer forintot, csekkes változattal pedig 141 400 forintot kellett volna fizetnie.

Az áruhitelekre egyébként - mint megtudtuk - a szezonalitás a jellemző, így például a jelentős sportesemények környékén értelemszerűen megnő az igény a termék iránt, de ugyanígy karácsonykor és a fekete pénteken is többen igényeltek áruhitelt, amelynek költsége többé-kevésbé követi a jegybanki alapkamat alakulását, vagyis az évek során egyre olcsóbb lett.