2013.05.22. 14:38
Az Abért-tó születése
A tó még nincs háromesztendős, de már sokan jártak partján. A szakemberek télen havonta többször, nyáron akár naponta is felkeresik, hiszen kitűnő terep ez arra, hogy megfigyeljék, hogyan születik egy tó, miként hódítja meg a természet.
Kőszeg és Lukácsháza között a Gyöngyös patakra tervezett árvízi vésztározó építése 2010 októberében befejeződött. A töltésekhez szükséges földmennyiség kitermelésének helyén alakították ki a vízügyesek az osztott vízfelületű kőszegfalvi Abért-tavat. Akkor jött az ősz és a tél, tehát csak 2011 tavaszán kezdte a természet birtokba venni az élőhelyeket.
Hogyan történik ez? Mi a folyamata?
Kőszeg két középiskolájának biológia tanára, a Juriscich Miklós Gimnáziumból Keszei Balázs, az Evangélikus Mezőgazdasági Szakközépiskolából Illés Péter kezdettől fogva szorgalmasan figyeli a folyamatot. Már több publikációjuk is megjelent e témakörben. Az előbbi a növényekről, utóbbi az állatokról írt.
- Mi lepte meg? Mire nem számított? - kérdeztem Keszei Balázstól.
- Arra, hogy ilyen rövid idő alatt két védett növényfaj is megjelent a tónál: a fehér tündérrózsa és a vízi tündérfátyol. A fehér tündérrózsa Európában nem ritka, a távoli északi tájakat és Spanyolország nagy részét kivéve. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is megtalálható ez a vízinövény. A vízi tündérfátyol a tájjellegű tavak értékes növénye. Aranysárga, kerek, szív alakúan bevágott levelei úsznak a vízfelszínen.
Március végén dr. Némeh Csaba vezetésével (hátul kapucnis kabátban) volt madármegfigyelési az Abért-tónál. 52 madárfaj volt akkor (Fotó: Némethy Mária)
- Ez az utóbbi növény Vas megyében ritkaság, új fajnak tekinthető, itt még nem került elő - folytatja Keszei Balázs.
Hogyan és honnan került ide?
- Valószínűleg a madarak lábán érkezett. Nem messze, úgy 40-50 kilométerre a Hanságban óriás területen él ez a növény. Onnan hozhatták az állatok.
Hogyan hódítanak meg növények egy mesterséges tavat? Melyek az elsők?
- Először a pionír élőhelyek alakulnak ki - magyarázza Keszei Balázs. - A gyékény, a nád jelenik meg a tó peremén, a szárazabb területeken pedig a fűfélék. Ezek előkészítik a területet, a talaj humusztartalmát, elindítják a mikrobiológiai folyamatot. Ha hagynánk a természetes menetét a folyamatnak, akkor zárótársulásként, körülbelül 100 év múltán, erdősülés történne.
A terület növényzetében 160 fajt talált, nevezett meg. A szakember szerint a tó környékén változatos természetességű vízi és alacsony természetességű szárazföldi élőhelyek alakultak ki a tavalyi év vegetációs időszakának végéig. Ilyen az állóvízi sulymos, békalencsés, rucaörömös, tócsagazos hínár. A sekély, jelentősen felmelegedő tavak, a tápláló Gyöngyös alacsony vízállása miatt kedvező lehetőséget nyújtott a hínárosodásnak.
A hínarasodás egyes helyeken oly mértékűvé vált, hogy a fiatal récefiókák nem tudtak úszni, szinte szaladtak a vízfelszínen. Harmatkásás, békabuzogányos mocsári-vízparti növényzet, jellegtelen üde gyepek és magaskórósok jelentek meg. A lágyszárú özönfajok, így a magas aranyvessző sokfelé jelen van a vízparton és a töltésoldal között. Keszei Balázs szerint azonban a kétszeri kaszálás jelentős mértékben visszaszorította állományát. Emlékszem, a víztározó tervezésekor a természetvédők nem fogadták el a vízügyi szakemberek első kijelölt helyét. Az a terület Kőszeghez közelebb esett, viszont azon élt az a védett fehér sáfrány, amely Magyarországon csak itt található. A vízügyesek elálltak a tervtől, így hajdani szántóföldek helyén épült meg a tározó.
A szombathelyi Kóta András a kőszegi Illés Péterrel írta le: "Ritkán adódik arra alkalom, hogy szemtanúi lehetünk annak, hogyan vesz birtokba az élővilág egy újonnan létesült vizes élőhelyet. A récefélék, sirályok már a tározók kialakításakor megpihentek a kialakult pocsolyákon. A tó első évében (2011) a tőkés réce és a kis vöcsök voltak az első fészkelők a tavon. A második évben (2012) a növényzet terjedése és a táplálékbázis bővülése miatt a bütykös hattyú, a kontyos réce, néhány szárcsa és búbos vöcskök is fészket rakott. Amennyiben a tó háborítatlansága nem változik jelentősen, a parti zóna vegetációjának (nád, gyékény) terjedése miatt minden bizonnyal további fajok megtelepedésére lehet számítani. A tavat számos olyan faj használja táplálkozásra vagy ivóhelyként, amelyek nem fészkelnek a jelzett területen, de ott megfigyelhetőek voltak a költési időben." Érdemes megnézni őket.
Gulipán és kis kárókatona is volt itt A madarászok az első két évben 44 madárfajt figyeltek meg költési időben a tározó területén. A tó az átvonuló madarak számára igen jó pihenő- és táplálkozó helynek bizonyul, ezért vonulási időben gyorsan "cserélődnek" a fajok. Március 23-án dr. Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park osztályvezetőjének vezetésével családok, köztük sok gyerek kereste fel a tópartot, nézhették meg távcsöveken keresztül a madarakat. Közben a szakemberek is figyeltek. Németh Csabáék akkor 52 madárfaj jelenlétét állapították meg a tónál. Ritka, védett fajok is előfordultak már, például gólyatöcs, gulipán, lócsér, kis kárókatona, vagy lapos csőrű víztaposó is. Nem egyszer óráról órára más és más a látnivaló.