Az egészséges élet titka

Károly Frigyes, a Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója szerint elég csak belegondolni, hogy a mai társadalomban a gyerekek hogyan élik a mindennapjaikat. Döbbenetes képet kapunk arról, hogy mennyire hiányzik az életükből a mozgás.

A testnevelésórákon a szervezet felpörög, ezt le kell csillapítani. Hegyi Júlia (balra) és Fuchs Vivien (középen) ezt nyújtással tette. Fotó: Horváth Csaba

– A mozgásra nem azért van szükség, hogy valakiből sportoló legyen, hanem azért, mert a szervezetünk működésének, sőt kisgyerekkorban a fejlődésnek az egyik mozgatórugója maga a mozgás – folytatta az igazgató. – S ez nemcsak a mozgással, hanem az agyi tevékenységgel, a gondolkodással összefüggő területek fejlesztésére is pozitív hatással van. Manapság a gyerekek kevés időt töltenek a szabadban, nem futkároznak, nem másznak a fűben, nem hógolyóznak. A szülők többsége reggel beteszi a gyerekeket az autóba, s ha nem lenne lépcsőház az iskolában, akkor az osztályteremig vinnék őket. A gyerekek egész nap az iskolában ülnek, s csak annyit mozognak, amennyit kell. Majd a nap végén újra autóba ülnek vagy tömegközlekedési eszközre szállnak, s hazamennek. Otthon pedig számítógép előtt vagy az okostelefonnal töltik az estét. Közben mi van a szervezetükkel, a gerincükkel? – tette fel a kérdést az igazgató, aki elárulta azt is, hogy az iskolában a felmérések szerint a gerinc- és lábboltozati problémák olyan durva százalékban vannak jelen, hogy ki sem meri mondani. Alig van olyan tanuló, akinek nincs ilyen problémája. Ez pedig abból adódik, hogy a kellő időszakban nem kapja meg a szervezetük azt a fejlesztést, mely szükséges lenne ahhoz, hogy hosszú távon egészségesen tudjanak élni. Ezért van szükség a mindennapos testnevelésre.

A Bolyai iskolában a szabadidősportokat is népszerűsítik, a mozgást szeretnék megszerettetni a diákokkal. Hétfő délelőtt Móricz Attila tanár a síelés alapjait, biztonsági előírásait magyarázta éppen Kiss Virágnak (középen) és Hanyecz Viktóriának. Fotó: Horváth Csaba

– Nem az a kérdés, hogy szükséges-e a mindennapos testnevelés, hanem az, hogy milyen módon – hangsúlyozta Károly Frigyes. – Ugyanúgy, ahogy eddig csináltuk, nem folytathatjuk, hiszen unalmassá válna, s nem biztos, hogy motiváló lenne a gyerekek számára. S azt a fő célt, hogy a gyerekek igényévé váljon a mozgás, nem biztos, hogy elérnénk. A szakmának is meg kell újulnia, ez pedig nagy kihívás a szakembereknek. A Bolyaiban is keressük a továbblépési lehetőségeket. A legfontosabb, hogy elérjük, a gyerekek életének a sport a szerves része legyen. Az iskolai rendszernek óvatosnak kell lennie, hiszen a testnevelésórákon a szervezet felpörög, ám a következő órára ezt újra le kell csillapítani. A tanároknak az óra levezető részében fontos feladatává válik az, hogy a keringési rendszert lecsillapítsák. Ezt relaxációs gyakorlatsorral tudják megtenni. Eddig is így működött, de most nagyobb hangsúlyt kell kapnia. A fáradt izomzatot az óra végén le kell nyújtani ahhoz, hogy a következő napokban is jó hatékonysággal és sérülésmentesen tudjanak sportolni. A gyerekeknek ezt is meg kell tanítani. Hiszen, amikor felnőttként elkezdenek sportolni, akkor tudniuk kell, hogy mi a helyes.

A megelőzés válik lényegessé

A felmérések szerint a 14 éves kor alatt a keringési rendszert érő fejlesztések megduplázzák az 50 év feletti élettartam lehetőségét. Károly Frigyes szerint lényeges, hogy a társadalom résztvevőinek ismét az igényéve váljon a mozgás. Tőlünk 20 kilométerrel odébb előrébb járnak már ebben. Nem meggyógyítani akarják az embereket, hanem megelőzni a bajt. Ha pedig már megtörtént a baj, akkor tudják, jó fizikai állapot szükséges ahhoz, hogy betegség után gyorsabban regenerálódjon a szervezet. Az iskolában ezt próbálják tudatosítani, s új utakat keresnek, hogy a szabadidősportokat, mint a nordic walking, a falmászás népszerűsítsék.