Hírek

2013.03.20. 19:01

Osztatlan rendszerben a tanárképzés

A következő tanévtől ismét kétszakos, vagyis osztatlan lesz a tanárképzés a főiskolákon, egyetemeken. Hasonló lesz a korábbi, bolognai előtti rendszerhez, de lesznek sajátosságai.

Ambrózai Zsuzsanna

A következő tanévtől kezdődően osztatlan képzési rendszerben zajlik majd a tanárképzés. Az elmúlt jó néhány évben nagy változásokon ment keresztül a tanárképzés rendszere. Ugyan az idén is meglehetősen nehéz volt eligazodni a változások között, de a jelentkezési határidő lejárta előtt mindenkiben letisztultak a dolgok, s remélhetőleg  megfelelően tudott dönteni az információk birtokában, vélekedik Németh Péter, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ tanulmányi, szolgáltató és informatikai központjának megbízott igazgatója.

 

Rozmann Balázs és Németh Tamás egyetemi hallgatók Németh Pétertől, (jobbról) a SEK tanulmányi hivatalvezetőjétől kérnek segítséget (Fotó: Kiss Teodóra)

- Az idei átmenet senkinek sem volt egyszerű, nagyon sok mindenre figyelni kellett, mivel a korábbi évekhez képest sok volt az eltérés. Úgy is mondhatnánk, markáns változások történtek, még akkor is, ha tulajdonképpen a gyökerekhez tértünk vissza. A bolognai rendszer bevezetése előtt ugyanis kétszakos volt a tanárképzés, a 2006-os váltás, amikor integrálták a magyar felsőoktatásra is a nemzetközi rendszert, ezt megszüntette, vagyis merőben átalakította. Megjelent az alap- és mesterképzés fogalma. Tanári képesítést  csak akkor lehetett szerezni, ha valaki elvégezte az alapképzést, s tanulmányait mesterképzésen folytatta. Ez öt és fél évet vett igénybe. Korábban, a régi, hagyományos főiskolai és egyetemi képzésen ez négy, illetve öt évet jelentett, annak függvényében, hogy valaki általános vagy középiskolai tanári diplomát szeretett volna kapni - eleveníti fel az előzményeket Németh Péter.Az új, osztatlan rendszerű képzés egyfelől visszatérést jelent ehhez a képzési rendszerhez, hiszen a jövendőbeli hallgatónak  már a jelentkezési lapon is egy szakpárt kellett megjelölni.

- A bolognai rendszerben egy alapképzésre jelentkezhetett a hallgató, tegyük fel, vagy magyar vagy történelem vagy éppen fizika alapszakra, s a harmadik félévtől kezdődően vehette fel az úgynevezett minor szakot, amelyet a fő szak mellett tanult. Majd a mesterfokozatban csatlakozott ehhez az ismeretbővítés és a pedagógiai tárgyak oktatása. A változások egyik legfontosabb eleme tehát, hogy az osztatlan képzési rendszerben most ismét két szakra lehetett jelentkezni - így a hivatalvezető. 

Alapvető változás továbbá a képzési idő módosulása. Öt, illetve hat évet vesz majd igénybe a tanulás, attól függően, hogy valaki általános vagy középiskolai tanárnak készül. Előbbi négy plusz egy év, utóbbi öt plusz egy év. Dönteni azonban majd csak három év eltelte után kell arról, hogy melyik irányt választja a hallgató. A legnagyobb előnye azonban az új rendszernek az a plusz egy év, amely a tanítási gyakorlatot foglalja magába. Újdonság, hogy a jelentkezőknek egy felvételi motivációs beszélgetésen is részt kell venniük, amelynek során  a leendő hallgatók elhivatottságáról fognak meggyőződni.

 

 

 


Németh Péter elmondta azt is, hogy a felvételi eljárás ugyan március 1-jével lezárult, ám a jelentkezési számok egyelőre  megjósolhatatlanok. A mérleg nyelve a SEK szempontjából billenhet pozitív, de akár negatív irányba is. Hozzáteszi, az egyetem mindenesetre bízik a pozitív létszámadatokban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!