Hírek

2015.10.13. 18:14

Bemutatjuk a három legérdekesebb lélekszámváltozást a megyében

Megyei körkép - Kiderült: Tokorcson nagyobb arányban növekedett a lakosságszám, mint hittük, Döbörhegyen viszont a statisztika sok mindennel nem számolt. Bük már a hetvenes évek óta vonzó.

Budai Dávid

Ígéretünkhöz híven most elmondjuk, mi okozta Tokorcs példátlan lélekszám-növekedését, Döbörhegy lakosságának aggasztó fogyását, és azt is eláruljuk, hogy miben rejlik Bük városának vonzereje. Mielőtt azonban elkezdenénk a 2001-2011-es adatok legérdekesebb összefüggéseinek felgöngyölítését, leszögezzük: azóta eltelt négy év, így jó pár dolog megváltozhatott időközben. Arra azonban kétségkívül van magyarázat, hogy miért alakultak a vizsgált egy évtizedes ciklusban úgy a népességadatok, ahogyan.

Az, hogy Tokorcson a lakosságszám tíz év alatt több mint a negyedével nőtt, egy tudatos döntés eredménye, tudtam meg a polgármestertől Lengyelné Csizmazia Évától. Egy kilencszáz méteres új utcát parcelláztak föl még a kilencvenes évek második felében, és számukra is meglepő módon a telkek rekordidő alatt gazdára találtak. A polgármester hozzátette: minden az időzítésen múlott, akkor árulta a telkeket az önkormányzat, amikor még volt rá igény. Celldömölk négy és Sárvár 13 kilométeres közelsége pedig igen vonzó volt sokaknak, hiszen a teljesen összközműves telkeket töredékéért lehetett megvásárolni például a celldömölki telekárakhoz képest. Dömölki Lajostól, a falu korábbi polgármesterétől megtudtuk: az utca egyik felét 1997-ben parcellázták fel, és 28 telket alakítottak ki rajta, míg az utca másik oldalán 2001-ben kezdtek el árulni ugyancsak 28 telket. Ekkor 405 ezer forintért lehetett hozzájutni egy teljesen közművesített 1600 négyzetméteres telekhez.

Dr. Német Sándor, Bük polgármestere szerint az önkormányzati közszolgáltatások és a munkalehetőségek határozzák meg elsősorban egy település vonzerejét. Fotó: Unger Tamás

Megtudtuk azt is, hogy minden egy álmatlan éjszakával kezdődött a kilencvenes években. Dömölki Lajos azon gondolkodott, hogyan tudná felrázni a települést, úgy, hogy munkalehetőséget a falu nem tud kínálni. Ekkor jött a gondolat, hogy a település úgy tud bevételhez jutni, ha növelik a lélekszámot. Így történt, hogy míg 1997-ben 256-an éltek a faluban, az idei, januári adatok szerint már 351-en, márpedig ez 37 százalékos javulást jelent, vagyis nagyobbat, mint ami a 2001-2011-es adatokból kitűnik.

Múltkori összeállításukban Tokorcs ellenpéldája Döbörhegy volt, ahol tíz év alatt csaknem 35 százalékkal megcsappant a falu lakossága. Legalábbis a statisztika szerint. Bartók László, a település volt polgármestere elmondta: bár az adatok valóban riasztóak, nem annyira aggasztó a helyzet, mint az elsőre látszik. Igaz, tette hozzá, annak idején ők is utánajártak, mi állhat a lélekszám ilyen mértékű fogyásának a hátterében, mivel rajta voltak a Központi Statisztikai Hivatal hatvanas listáján, amely azokat a falvakat tartalmazta, amelyek – ha így mennek tovább a dolgok – tíz éven belül kihalnak. Az ok egyszerű. Mivel a falu nagyon elöregedett, elindult egy természetes fogyási folyamat. Vannak nyolcvan-, kilencven-, sőt százéves lakosok is, azonban utánpótlás nem nagyon van. Márpedig erről senki nem tehet.

Bartók László, Döbörhegy volt polgármestere szerint az elmúlt időszakban az építkezések hatására emelkedett a falu lakóinak száma. Fotó: Németh Kriszta

Korábban a betelepülőket megpróbálták rávenni arra, hogy állandó lakosokként települjenek a faluba, mivel az állami normatív támogatások miatt fontos volt, hogy gyarapodjon a falu lélekszáma. Volt, akit sikerült rávenni, de többen ragaszkodtak a nagyobb városokhoz különféle bürokratikus okokra hivatkozva. Azt azonban látni kell – hangsúlyozta Bartók László – hogy életvitelszerűen többen laknak a faluban, mint amit a statisztikai adatok tükröznek, csak nincsenek bejelentkezve. Igaz ez a környező falvakra is. Jellemzően inkább Körmend, Vasvár és Szombathelyen van az állandó lakcímük. Jelenleg 134-en élnek a faluban. Ezt a láthatatlan növekedést erősítik a külföldiek, jellemzően osztrák és svájci betelepülők is. A települést tehát nem fenyegeti az elnéptelenedés, de valamiért mégsem költöznek a faluba elegen. Pedig Körmend öt, Vasvár pedig csupán három kilométerre van, mégis sokan úgy érzik, a település kiesik a körforgásból, annak ellenére, hogy a buszközlekedés és az infrastruktúra kiváló. Megtudtuk: korábban még a Nagycsaládosok Országos Egyesületével is felvették a kapcsolatot, hogy családokat csábítsanak a településre, ingyen adtak volna telket és felújítandó házat. A faluban földterület bőven van. És valóban: a hatezer négyzetméteres telkeken már lehet családi gazdálkodást folytatni. Bartók László szerint csak idő kérdése, hogy az emberek átvegyék az osztrák mintát. Ott ugyanis nagyon sok kistelepülésen úgy élnek, hogy máshová járnak dolgozni. Érdemes elgondolkodni, mivel Döbörhegyen kétmillió forintért már kaphatunk egy összközműves házat – hatezer négyzetméteres telekkel.

Bük az egyetlen város, ahol 2001 és 2011 között nőtt a lélekszám, ráadásul nem is kevéssel. Dr. Németh Sándor polgármester az okokról elmondta: tény, hogy lakótelepeket nem építettek. A beköltözést mindig az értékítélete határozza meg az embereknek, ami pedig az életminőségtől függ elsősorban, márpedig ebbe beletartoznak az önkormányzati közszolgáltatások és a munkalehetőségek. Ez a két legfontosabb faktor, és ezek az utóbbi időben jelentősen bővültek a városban. Az elmúlt tíz évben több szálloda is épült, ráadásul az önkormányzati feladatok is javultak, mivel bővítés és minőségi fejlesztés is volt az elmúlt időszakban. A polgármester hangsúlyozta, hogy ezek a változások már negyedszázados múltra tekintenek vissza. Az önkormányzat mindig próbált plusz szolgáltatást nyújtani. Ilyen a beiskolázási támogatás, az iskola támogatása és az első lakáshoz jutók támogatása. Ez utóbbi ráadásul már nem csak lakásszerzésre, de építésre is vonatkozik. Ezeken kívül az időseknek is minden évben nyújtanak támogatást. Bük lélekszáma, a fedett fürdő kiépítésétől kezdve, vagyis a hetvenes évek óta töretlenül emelkedik. Mindig arra törekedtek, hogy minden korosztály megtalálja a számítását. Ők üres utcákat nem parcelláztak fel, az emberek jönnek így is, és ezt manapság nem sok magyarországi település mondhatja el magáról.

 

Kapcsolódó cikk:

Elnéptelenednek a vasi települések? A megye 13 városa közül csupán Bük lakossága növekedett a vizsgált időszakban

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!