Diplomához nyelvismeretet

- Az EU azt szeretné, hogy 2012 után a közösség tagjai a világ legdinamikusabban fejlődő régiói legyenek - mondta Iker János. - A magyar iskola rengeteget dolgozik, hatékonyságát tekintve mégis a felmérésben részt vevő negyven ország utolsó harmadának elején áll. Ez az adat fontos figyelmeztetés. Nemcsak azért viszik el a cégeket Magyarországról, mert olcsóbb az ukrán és a kínai munkaerő, hanem mert Magyarországon nincs elég jól képzett kékgalléros szakember a gazdaság számára. A felsőoktatásban meginduló szakképzésre más szemmel kell tekinteni az új generációknak. Csak papírral nem képes szereplő lenni a nemzetközi piacon egy diplomát szerzett fiatal.

A szemléletváltás szükségességéről nem elég beszélni, most már az élet is kikényszeríti. A tanítás-tanulás új stratégiája nem a hagyományos előadás vagy szeminárium forma lesz, amelyeket a tanár és a diák közvetlen kontaktusa miatt kontaktóráknak hív a szaknyelv. Az új célok szerint a kontaktórák számát csökkentik, az oktatók nem elmondják a tananyagot, hanem felteszik az internetre, hogy bárhonnan bárki hozzáférjen. A kontaktórák a konzultációk, a segítés, iránymutatás lehetőségei lesznek. Így tartható fenn az élethosszig tartó tanulás , a versenyképesség. Azok az iskolák maradnak fenn, amelyek ezt képesek elfogadni, megvalósítani. Sűrűn szól a vészcsengő a magyar felsőoktatásnak. Ma Magyarországon akinek pénze van, külföldre megy tanulni.

- A felsőoktatás és a könyvtárügy ugyanazon a gyékényen helyezkedik el - fogalmazott Pallósiné dr. Toldi Márta a koncerencián, utalva arra, hogy mindkettő progressszív életutakat keres a modern, változó világban. A könyvtárigazgató előadásában kifejtette, hogy tudomásul kell venni: a posztmodern korban a fogyasztói kultúrának való megfelelés igénye a meghatározó; a kulturális szükséglet mint különös jelenik meg. A magyar emberek nagy része napi 4,5 órát ül a televízió előtt, a könyvtárhasználat csak kevesekre jellemző. A mai társadalmat a fogyasztás strukturálja, nem az osztályhelyzet, nem a munka, hanem az, hogy milyen magatartást, viselkedésformát tudunk megvalósítani hozott mintáink révén. A könyvtár életének szervezésénél ezt figyelembe kell venni. Használói egy szűk rétegből kerülnek ki, de magas igénnyel: multikulturális szerepet várnak el a könyvtártól. Használják a könyveket, a digitális anyagokat, számukra a könyvtár találkozási pont, programok színhelye is.

A kölcsönzés a praktikum és a szakirodalom felé megy el, a szépirodalom veszít küldetéséből. Nyugaton ez átmeneti megtorpanás volt, ma ott újra megtelnek az író-olvasó találkozók, újra szerepe lett a lineáris olvasásnak; a képzelet megmozgató és iskolázó hatását újra felismerik. A könyvtárosok a maguk eszközeivel dolgoznak az örömolvasás kultúrtechnikájának megtartásáért, de szükségesnek látják beépíteni az internetes parallel kultúrát a könyvtári kínálatba.

A konferencián szó esett a tudás google-izálásáról is, ami azt jelenti, hogy a diákok az internetről másolnak ki anyagokat, kivágnak, beillesztenek, így készítik saját anyagként beadott dolgozataikat. Felmerült a szerzői jog kérdése, amiről pedig dr. Kabai Eszter jogtanácsos, az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület munkatársa beszélt. A szerzői jog is átalakuláson megy át a digitalizáció korában. Például azon tananyagok fejlesztése esetén, melyeket a későbbiekben távoktatásra használnak és felteszik az internetre, szerződést kell kötni a szerzőkkel, különben a tananyagfejlesztő jogsértést követ el.