Eláruljuk, mit tegyen, hogy elkerülje a vadütközést

Lehetővé kell tenni, hogy a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítását kiterjesszék a vadkárra is – nyilatkozta a Magyar Nemzet keddi számában Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöke. Jámbor László a lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: gyakran fordul elő, főleg nyáron, hogy a vidéki utakon vaddal ütköznek az autók. Hozzátette, hogy ezt a fajta kárt külön kell választani a mezőgazdasági, az erdei, valamint a belterületi vadkártól. Mint elmondta, Nyugat-Európában mindenütt bevett gyakorlat, hogy köthető biztosítás vadkárra, van ahol ezt a kötelező felelősségbiztosításba építették be. Az OMVK szándéka az, hogy Magyarországon is bevezessék ezt a biztosítási formát, mivel jelenleg csak az egyik nagyobb társaság kínál ilyen lehetőséget. Utánajártunk: évi ötezer forintért már évi ötszázezer forintig állja a biztosító a vadkárt.

A vadkárra vonatkozó biztosítást akár a casco részeként is nyújthatják, de ha az ügyfél nem köt ilyet, akkor lehetővé kell tenni számára, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás keretében szerződhessen gépjármű vadütközésre is – nyilatkozta az OMVK elnöke. A lap értesülése szerint az állam nyitott erre a javaslatra. A vadkárra vonatkozó biztosítást az új vadgazdálkodási törvénybe építenék be, amelynek koncepciójáról a napokban zárult le a vita és várhatóan jövő év elejétől lép hatályba.

Fotó: Szendi Péter

Megkérdeztük az Országos Magyar Vadászkamara Vas megyei Területi Szervezetének titkárát, hogy mit szól a tervezethez. Kenesei István üdvözölte a bejelentést, mivel leegyszerűsödik az ügyintézés. Európa többi országához hasonlóan a vadbaleseteket be kell emelni a biztosítások körébe, ugyanis jelenleg a vadbalesetek miatt sok bírósági per indul. Ráadásul ez a gépjármű tulajdonosoknak is megkönnyítené az ügyintézést, nem beszélve arról, hogy egy nagyvaddal való találkozás igen komoly károkat tud okozni.

A vaddal való ütközés veszélyes üzemek találkozása. Márpedig két veszélyes üzem találkozásánál, ha az egyik fél sem követett el hibát, mindenki viseli a maga kárát. Ha viszont az autós nem az útviszonyoknak megfelelően, vagy nem a megengedett sebességgel ment, akkor a gépjárművezető nem csak az autójában keletkezett kárért felel, hanem meg kell fizetnie a vadban okozott kárt is. A vadászati törvény végrehajtási rendelete határozza meg, hogy melyik fajnak mennyi az eszmei értéke, ez természetesen függ kortól és ivartól is. Persze nem csak az autós, de a vadásztársaság vagy a vadászatra jogosult is hibázhat. Ha például akkor történt az ütközés, amikor hajtották a vadat, vagy a közút kétszáz méteres körzetében etetőt üzemeltet a társaság, akkor ők a felelősek. Kenesei István elmondta, ha vaddal ütközünk, mindenképpen célszerű értesíteni a rendőrséget, mert ők vesznek fel jegyzőkönyvet, amivel aztán bírósághoz lehet fordulni, ha valaki úgy érzi, nem ő volt a hibás. A rendőrség ilyen típusú balesetek esetében mindig értesíti a vadászatra jogosultat.

Éves szinten 200-280 vaddal való ütközésről van tudomásunk, de ezek csak a hivatalos adatok, azok a regisztrált esetek, ahova a rendőrség is kiszállt. Kenesei István hangsúlyozta: vannak látens elütések is. Ilyenkor csak az elhullott vadat találják meg, vagy azt sem, mivel amikor személyautók ütköznek őzzel, sok esetben a vadat is magukkal viszik. A szarvassal vagy vaddisznóval való ütközéskor szinte minden esetben van helyszíni szemle, hiszen ilyenkor többnyire a gépjárműben is komoly kár keletkezik. Úgy tűnik tehát, hogy a megyében csaknem minden napra jut egy ütközés vaddal. Mint megtudtuk, ez azonban nem számít kiemelkedően soknak. A vaddal való találkozás lehetőségét egyrészt a településszerkezet befolyásolja, és Vas - akárcsak Zala, Somogy, Veszprém vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megye - aprófalvas településszerkezettel rendelkezik, ez pedig nagyban befolyásolja a vadak megjelenését. Másrészt az erdősültség is meghatározó, márpedig Vas megyében abból is van elég.

A megyében úgy látszik, minden feltétel adott ahhoz, hogy találkozzunk az utakon vaddal. A kockázat áprilisban megnő, mivel olyankor van az őzbakok területfoglalása és többet mozognak. Július közepétől augusztus elejéig tart az őzek párzása ezért a mostani különösen kritikus időszak, ezt követi szeptemberben a szarvasbőgés, amikor szintén fokozottabb a vad mozgása. Azt talán mondani sem kell, hogy a vad az esti órákban mozdul, ezért alkonyattól pirkadatig nagy esélyünk van arra, hogy belefussunk egy vadba. A legvalószínűbb, hogy az a vad őz lesz. A vadbalesetek háromnegyedét ugyanis az őzek okozzák, mivel azok nappal is mozognak. Aztán jönnek a szarvasok, végül a legóvatosabbak a vaddisznók. Azt ki lehet jelenteni, hogy aki Vas megyében autózik, az előbb vagy utóbb összefut egy vaddal az úton, ám ez nem jelenti azt, hogy baleset is történik. Az ütközés sok esetben elkerülhető.

Sokan dudálással próbálják elriasztani a vadat, de Kenesei István szerint ezt nem szabad csinálni, mivel ez csak fokozottabb mozgásra készteti az állatot. A helyes megoldás, hogy lassítani kell és szükség esetén akár meg is kell állni, míg a vad elvonul. Az autósok sokszor nem nézik az árkot meg a padkát, pedig gyakran a vad is körülnéz. Ha megállunk, akkor vagy visszafordul, vagy átmegy előttünk.

Itt fontos megjegyezni, hogy a vad sok esetben nem egyedül mozog. A következő variációk a legvalószínűbbek: az őznél a suta megy át először, utána a két gidája, esetleg párzási időszakban a suta után fut a bak. Szarvasoknál, főleg a téli időszakban, számítani kell arra, hogy akár 30-50 állat is átrohan előttünk az úton. A vaddisznók esetében a kocát gyakran követik a malacok. Arra vonatkozó adat nincs, hogy összesen hány vad szaladgál az erdők mélyén, de a terítékre került állatok adataiból meg lehet becsülni. Ezek szerint ötezer őz, négy-ötezer gímszarvas, 8-10 ezer vaddisznó került terítékre, durván húszezer állat. Kenesei István szerint minimum a duplájával, körülbelül 40-50 ezer vaddal kell számolnunk a megyében.