Erdélyi gyerekeket láttak vendégül családok Jákon

Szem nem maradt szárazon, nehéz volt a búcsú, amikor vasárnap délelőtt a szentmise után útra keltek Nagyszalonta felé az egy héten át itt vendégeskedett erdélyi gyerekek. Már szombaton, a közös esten, az együtt sütött kolbászok, szalonnák elfogyasztása és az élmények felidézése közben láthatóan mindenki arra gondolt: de kár, hogy elszállt ez a néhány nap.

- Szeretetre vágynak, azt itt megkapták - hallom Bodáné Csákány Andreától, a négy gyermekes családanyától, aki a jáki egyházközség motorjaként szervezte meg rendkívüli körültekintéssel és sikerrel a gyerekek programjait.

Tavaly adventkor, amikor élethű betlehemet építettek együtt családok, akkor merült fel, hogy Böjte Csaba árvái közül vendégül látnának a nyáron néhány gyereket. Az volt a szempont, hogy minél közelebbről érkezzenek, minél kevesebbe kerüljön az utazás. Így a dévai Szent Ferenc Alapítványon keresztül a Nagyszalontán működő gyermekotthonnal vették fel a kapcsolatot. Bonyodalmak voltak, mert vezetőt váltott a gyermekintézmény, viszont szerencsés fordulatok sora következett be. Egy ottani, körmendi származású bútorgyáros, Déri Tamás felajánlotta, hogy vállalja az utaztatás költségét. Más vállalkozások is átvállaltak költségeket. Így ingyen jutottak be Szombathelyen a gyerekek a Kalandvárosba, a Termálfürdőbe, egy belvárosi vendéglős sem kért egy fillért sem tőlük az ebédért, Náraiban az ottani egyházközség látta vendégül őket, de például a püspökvárat, az egyházmegyei múzeumot is megtekinthették.

A gyerekek felsőfokon dicsérték vendéglátóikat, számoltak be örömükről, hálájukról azért az egy hétért, amit a 800 éves híres templom körül eltölthettek. Volt furulyaszó, elhangzott vers, egymástól népdalokat tanultak szombaton délelőtt. A három felnőttel ideérkezett 8-18 év közötti gyerekek azonnal beilleszkedtek a vendéglátó családokba, puszilgatták őket. Nehéz volt tőlük az elválás.