Hírek

2017.08.24. 05:50

Falakat építünk és hidakat (x)

KŐSZEG - A szó metaforikus értelmében használt hídépítés nem elegendő, de feltétlenül szükség van hidakra, amikor azt tapasztaljuk: mélyülnek a repedések és az ellentétek. Súlyos válságban van az Európai Közösség, a kérdés az: hogyan mentsük meg Európát, hangzott el a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében (FTI-IASK) szervezett nyári egyetem első napjain az Öregtoronyban.

Tóth Kata

Szokatlannak tűnő helyszínen és épületben: Kőszegen, a Zwingerben, és egy, a régióban egyedülállónak számító intézetben 12 napon keresztül kérdéseket teszünk fel, amelyeket a közönség segítségével igyekszünk megválaszolni - így köszöntötte az FTI-IASK szervezésében életre hívott Válságok és túlélési stratégiák - praktikus tanácsok Közép-Európából című nyári egyetem résztvevőit hétfőn délelőtt Miszlivetz Ferenc professzor, az intézet igazgatója.

Fotó: Unger Tamás

Kéthetes együttgondolkodást, tanácskozást, vitákat ígért az előadók - hazai és nemzetközi szaktekintélyek - és a világ számos országából (például Indiából, Palesztinából, Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából, Szlovákiából, Macedóniából és persze Magyarországról érkezett hallgatók között.

Fotó: Unger Tamás

Hidak nélkül nincs esély a túlélésre

Megnyitóbeszédében hangsúlyozta: bonyolulttá vált, gyorsan változó világunkban a különböző tudományterületek képviselőinek - fizikusoknak, biológusoknak, matematikusoknak, történészeknek - ki kell lépniük komfortzónájukból, és folyamatos eszmecserére kell törekedniük más területek képviselőivel. Szavaira reflektált a sorban 22. nyári egyetem első panelbeszélgetésén Bogyay Katalin nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője: számára mindig a hídépítésről szólnak a nyári egyetem rendezvényei: észak, kelet, dél és nyugat, a különböző népek, kultúrák és vallások között. Kijelentette: ha Közép-Európában nem hallgatjuk és nem értjük meg egymást és nem képezünk hidakat a gondolatok, a kultúrák között, nincs esély a túlélésre. Az ENSZ képviselőjeként mások mellett a megelőző diplomácia fontosságát és a modern kori rabszolgaság elleni harc jelentőségét hangsúlyozta.

Fotó: Unger Tamás

És ha már hidak: Erhard Busek korábbi osztrák alkancellár annak adott hangot: a híd fontos és szükséges olyan értelemben, hogy el tudunk jutni általa egyik pontból egy másikba. De kérdés, hogy ténylegesen használják-e ezt az "építményt" a rajta átkelők, megértik-e egymást a híd egyik és másik oldalán és nem csak az-e a céljuk, hogy mielőbb átérjenek rajta. Szerinte Közép-Európában ma sokkal inkább kerítésekről, falakról, szabályozásról beszélünk, mint hidakról. Réthelyi Miklós professzor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke az európai közösség mély válságáról és a fejlődés korlátairól beszélt - a párbeszéd, a közös elgondolások hiányoznak a politikából, a tudományból is.

Fotó: Unger Tamás

Az európai narratívák válsága

Az európai narratívák válságáról tartott második kerekasztal-beszélgetésen Jeszenszky Géza volt külügyminiszter a jelenlegi krízis - melynek része mások mellett a migránskérdés, az euroszkepticizmus is - történelmi hátterét elemezte. Elisabeth Ellison-Kramer osztrák nagykövet Ausztria speciális helyzetét említette: a Vasfüggöny leomlása után újra kellett pozícionálniuk magukat. Az EU már sok krízist átélt, mondta a nagykövet, aki bizakodó az előremutató változások terén, valamint a tekintetben, hogy a jelenlegi válságból is talál majd kiutat az unió. Schöpflin György professzor, az Európai Parlament képviselője azokról a régóta tetten érhető mintákról beszélt, amelyek megkülönböztetik Közép-Európát Nyugat-Európától. Könyvbemutató helyszíne volt késő délután az intézet Bibó-előadóterme: Bogyay Katalin Kiáltás a szabadságért: gondolatok az 1956-os magyar forradalomról az ENSZ-ben és azon túl címmel idén megjelent tanulmánykötetét ismerhették meg a nyári egyetem résztevői.

Fotó: Unger Tamás

Kit kell megvédeni és kitől, mitől?

A nemzetközi közösség - sokkal inkább, mint valaha - az ENSZ-től várja a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, fogalmazta meg keddi vitaindító előadásában Bogyay Katalin. A megelőző diplomácia jelentőségéről, a konfliktusrendezésről, a biztonság fogalmáról, annak változásáról, fajtáiról Lidija Georgieva, a skopjei Interkulturális Tanulmányok és Kutatás UNESCO Tanszékének elnöke szólt az első kerekasztal-beszélgetésen. Kit kell megvédeni? Az államot vagy az állampolgárokat? Kitől, mitől és milyen módon - szerinte ezek még mindig nyitott kérdések. A biztonság nem lehet kizárólag a politikusok ügye, nemcsak az országokat, hanem az állampolgáraikat is érinti, a szélesebb közvéleményben is tudatosítani kell a fontosságát, így előzhetők a lehetséges új konfliktusok, érvelt Lidija Georgieva. A hadviselés átalakulásáról, a mindenütt jelen lévő háborúról, arról, hogy ez mit jelent a biztonság, a terrorizmus és bizonyos mértékig a megfigyelés szempontjából James M. Skelly, az FTI-IASK kutatója beszélt. Kijelentette, a háború nem más, mint ösztönzője bizonyos üzleteknek. A kedd délutáni migrációval, menekültekkel foglalkozó kerekasztal résztvevői - köztük filmes szakember, kutató, bevándorlási központban dolgozó fiatal és egy szír menekült is - a témával kapcsolatos személyes élményeikről, tapasztalataikról számoltak be.

Ahogy az első napokban, úgy augusztus 24 és 29-én is élő online közvetítést láthatnak az eseményekről az FTI-IASK Facebook-oldalán és honlapján is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!