Feketén-fehéren: képzőművészeti kiállítás a forradalom és szabadságharc évfordulóján

A Szlovéniában élő grafikus, festőművész Ex libriseit és linómetszeteit hozta el ezúttal Vasvárra. A tárlathoz jókora derű és életöröm is társul - ebből már a megnyitón ízelítőt kaphatott a közönség. Művészetből, értékből, a múlt tiszteletéből, s mosolyból sem volt hiány. Ahogy a magyar történelemből sem. A forradalom és szabadságharc évfordulójához illeszkedően történelmi nagyjaink is megjelennek az alkotások között művészeink, alkotóink, királyaink és királynőink alakjai tűnnek fel az alkotásokon, tematikus blokkokba rendezve. Ady Endre, Szent Erzsébet mellett Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, József Attila, Arany János, vagy éppen Ybl Miklós alakja is visszaköszön Salamon Árpád különleges műveiről.

A tárlatot Dr. Göncz László, a Szlovén Parlament magyar nemzetiségi képviselője ajánlotta a vasvári közönség figyelmébe. Mint mondta: Salamon Árpád tipikus közép-európai ember a szó legtágabb értelmében. Közép-európai ember, mert ismeri ezt a térséget, de közép-európai ember úgy is, mint a kultúra, a művészet nagy pártolója, mi több kiváló művelője. A megnyitón elhangzott: Salamon Árpád Szabadkáról származik, e település volt számára a bölcső, majd viszonylag fiatalon a Muravidék magyarlakat falvaiba került, s ott tanított, alkotott. Salamon Árpád nemcsak tanító volt, hanem a szó legszorosabb értelmében néptanító, méghozzá abból a fajtából, amelynek tagjai még mindenesei voltak a kultúrának, a művelődésnek. Nyomokat hagyott a Muravidéken. Tanulmányait folytatva Szlovénia más vidékeire is került, másutt is tanult, dolgozott. Napjainkban egy Vasvár nagyságú településen él olyan környezetben, amely ihlető egy művészember lelkének.

Dr. Göncz László hangsúlyozta: a közép-európai ember olyan kategória, amely napjainkban sajnos egyre inkább hiányzik, holott a múlt század fordulóján még számos íróembert, képzőművészt említhetnénk, akik ezt a közép-európaiságot meg tudták fogalmazni műveikben is. A globalizálódó világ hatására a Salamon Árpádokból egyre kevesebb van.

A képviselő megnyitó beszédében hangsúlyozta: a szlovéniai képzőművészek sorában Salamon Árpád helye a legtekintélyesebb, legsokszínűbb alkotók között van.

- A művészet veleszületett rossz, vagy jó- vallja a művész hivatásáról. Ez attól függ, hogy milyen szemszögből nézzük: ha szívügynek tekintjük az alkotást, akkor jó. Ha a pénzérmén keresztül nézzük azt: rossz. Ne azért alkossunk, hogy abból bevételre tegyünk szert, hiszen az alkotás a léleknek a művész belső énjének a kifejeződése. Salamon Árpád szerint a jó művész titka a töretlen fejlődés, az állandó folyamatos tanulás. Az alkotó azt is elárulta, hogy első és legfőbb kritikusa a felesége, aki szintén művész, s építő kritikák mellett a legtöbb biztatást, segítséget, támogatást is tőle kapja az alkotáshoz. És Salamon Árpád mesél a tanításról, amely megteremtette a lehetőséget az alkotáshoz, a gondolatokról, melyek a műveit formáják, a technikákról, s a mindennapokról. Szó esik aztán az alkotás folyamatáról, a műveken megjelenő különleges szójátékokról, amelyre, - ahogy Salamon Árpád mondja - a szép magyar nyelv rengeteg lehetőséget ad. S talán ebből a művészi játékosságból, könnyedségből, a színekkel kifejezett vidámságból, s az alkotás öröméből árad mindaz a derű, ami Salamon Árpádot jellemzi. S az alkotó búcsúzóul még ajándékoz: saját műveket, szavak nélkül is megszólaló alkotásokat a találkozás emlékére, s hogy a mosoly el ne maradjon, kacsintva azt is elárulja: Biztosan mindenki megtalálja a tőle kapott alkotás megfelelő helyét, hiszen minden szekrény mögött akad még üres fal.

A kisgrafikákat felvonultató tárlat április 9-éig látogatható a vasvári művelődési ház Catrum Galériáján.