Ferkovics József: bányászból lett festőművész

Ferkovics József négy éve él Szombathelyen, kalandos életút után telepedett meg közöttünk. Letenyén született 1961-ben, szülei még akkor elváltak, így állami gondozásba került. Nem volt kötődése a cigánysághoz amíg fel nem nőtt, és meg nem ismerte a szüleit, az identitás kérdése akkor került elő. Megismerte a népét, a cigány kultúrát. Vájár tanulónak szánták, el kellett fogadnia, hogy a képzőművészeti szakközépiskola helyett a komlói szakmunkásképzőbe fog járni, de a művészi terveit nem adta fel. Pécsett képezte magát Horváth János grafikusművésznél a képző- és iparművészeti középiskolában. 1982-ben Budapestre költözött és a Képző- és Iparművészeti Főiskolán  tanult. Három év után megszakította tanulmányait, mivel megnősült, egy ideig bányászként dolgozott, hogy eltartsa családját. 1989-ben Nagykanizsára ment,azonban hiányzott neki a képzőművészeti alkotói munka, így éveken át tanított, rajzszakkört vezetett, gyerekeket készített fel képzőművészetből, közben a főiskolát is befejezte, grafikusi diplomát szerzett, majd újra Budapestre ment és alkotott.

Ferkovics József grafikus és festőművész, mögötte Rasperger József

Számos tematikus és csoportos kiállításon szerepeltek képei, Budapesten, Magyarország vidéki városaibanés külföldön: Berlinben, Londonban, Nápolyban, Pekingben és Washingtonban. Művei megtalálhatók a Roma Parlament Képtárában, a Néprajzi Múzeumban, a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményében és magángyűjtőknél. Számos grafikáját és festményét beválogatták a 2009-es Magyar festészet című reprezentatív albumba. Köztéri falfestései is ismertek.

A Puskás Galériában az övé a tanév első tárlata, amelyet Rasperger József képzőművész nyitott meg - a cigány művészetről az utóbbi 40 évben tett „felfedezéseinkbe” ágyazva a Ferkovics-jelenséget.

Emlékeztetett arra, miként „fedezték fel” a 70-es évek elején Balázs János festőművészt, milyen erővel hatott, hogy ez a nép nemcsak kiváló énekeseket és muzsikusokat ad Magyarországnak, hanem képzőművész tehetségek is akadnak közöttük. Ugyanilyen „sokkoló” volt, amikor 1975-ben megjelent Lakatos Menyhért: Füstös képek című könyve, amely máig öt kiadást ért meg. A „cigány világot” belülről bemutató regény alapműa cigányságot kutató szakemberek körében. Ez a cigányság „Száz év magánya”, a 800 éve Európában élőcigányság életének szépirodalmi ábrázolása, amely feltárja a cigányok vad, mégis emberi viszonyainak, kapcsolatainak bonyolult rendszerét.

Tóth Dániel énekel, a Művészeti Szakközépiskola 11. z dzsessz szakos diákja a Puskás Galériában Ferkovics József (mellette) kiállításának megnyitóján, a háttérben Rasperger József képzőművész

A megnyitón elhangzott Choli Darócz József, magyar cigány író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő,újságíró „Dal” című verse, hogy a cigány költészetet is megjelenítse a rendezvény. De megidézték a fiatal kortárs cigány költő, Jónás Tamás szellemiségét is, aki az identitás nehézségeiről azt írta egyszer: „cigányok közt magyar vagyok, magyarok közt cigány”. Sokan emlékeznek Szombathelyen a vépi születésű Holdosi Józsefre, aki mágikus költészetet művelt és középiskolai tanárként működött, legendás, sugárzószemélyiségének generációk köszönhetik az irodalom szeretetét.

Ferkovics Józsefben nincs identitásválság: ő roma származású magyar festő. Azt mondja, az életével, pályájával példát szeretne mutatni. Párja, felesége, múzsája, Mária minden újrakezdésnél segítette őt, sokat köszönhet ennek a csodálatos kapcsolatnak. Mária a képein is megjelenik, mint az anyaság és nőiség felmagasztalása, nagyon meghatározó a művészetében, ahogy a tárlaton is látszik. A nyitott lélekkel közelítőfiatalok megérezhetik a nők iránti mélységes tiszteletet és szeretetet.

Rasperger József a megnyitón hangsúlyozta: Ferkovics József képzett művész, de nem akar sem mártírként, sem prófétaként megnyilatkozni, csak velünk akar élni, és megmutatni, mit tud. Herény peremén él, amely városrész sok művészt, tudóst adott az országnak. Ferkovics felvette a herényi identitást, idevalósiként tiszteli a környezete. Boros Ferenc és Rozmán László készítettek róla dokumentumfilmet.

Mind a táj-, mind a figurális ábrázolás erőssége, festményei közt vannak jeles szakrális, szimbolikus, akt- és portréképek. Különösen szereti a bibliai témákat, de minden témájához nagyon kötődik. Grafikái közül az 1944-es holokausztot ábrázoló grafikai sorozatai a leghíresebbek, többször is ki voltak azok állítva a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.

Kérésünkre Ferkovics József a munkamódszeréről elmondta: minden évben feldob saját magának egy témát ,és azt járja körül. Legutóbbi meghatározó élményét 2004-ben Los Angelesben szerezte, ahol megismerte Tony Schulten festőiskoláját, azóta ő is ebben a stílusban próbálkozik – „emberközeli” képeket alkotni.