Gombák védtelenül

A mi kontinensünkön elsősorban gasztronómiai értékei miatt tartjuk számon a gombákat, Ázsiában viszont évezredes múltra tekint vissza a gombák gyógyászati feldolgozása, alkalmazása. Hogyan bánunk a gombákkal? Ismerjük-e eléggé azokat?

– Magyarországnak 35 védett gombafaja van, ez elenyésző a növényekhez képest, ennél jóval többet kellene védeni – hallom a kitűnő gombaszakértőtől, Kalauz Józseftől. Elmondja: 3 ezer és 3 ezer 500 között van a vadon élő gombafajok száma. Tehát ezek közül mindössze 35 a védett! Véleményét sem rejti véka alá: sokat mond, ha a 10 millió országlakóból 100 ezer tud ezekről a védett gombafajokról.

– A Vásárcsarnokba gombavizsgálatra nem egyszer hoznak őzláb galócát azzal, hogy nem ismerik, de leszedték – folytatja Kalauz József.

– Tőlem tudják meg, hogy törvényellenesen szedték le, mert védett, akár büntetést is kellene fizetniük érte. Persze én nem teszek feljelentést. Ebből a fajból sok van, nagyon elterjedt. Viszont csak itt, a nyugati határszélen él a tintahal gomba, tavaly a kámoni arborétumban is találtam. Ritka faj, viszont nem védett. Ki érti ezt?

Kalauz József gombaszakértő szerint nagy gond, hogy a gombaszedők ma állami kontroll nélkül szedhetik le a gombákat erdőn, mezőn (Fotó: Benkő Sándor)

Kiderült, hogy a védelem alá vonás nagy procedúra. Eltökéltség kell hozzá. De mivel pénzzel nem jár, kevesen vállalkoznak egy ilyen eljárás elindítására, lefolytatására. Mit lehetne-kellene tenni a ma még gazdag gombaállományunk védelme érdekében? Mikológusok előtt is elmondta, szaklapban meg is írta már álláspontját Kalauz József. 

– Szerintem nincs rendjén az, hogy aki eladásra gyűjt gombát, az ne végezzen el legalább egy alapfokú gombatanfolyamot. Én ehhez kötném az árusítási engedélyt. De a továbbképzéseket is kötelezővé tenném! Ma az a helyzet, hogy aki gombaszedésből él, minden állami kontroll nélkül teheti azt. A szarvasgombagyűjtőknek pedig még a kutyát is le kell vizsgáztatniuk! Kérdezem: mi a különbség abban, aki a föld alól szed gombát, mint aki a föld felszínéről szedi azt?

– Már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megszabták, hány kiló gombát szedhet egy ember – állítja dr. Takács Béla nyugdíjas főiskolai docens, aki a doktorátusát is a gombákból írta annakidején. Felvetésével utal arra, hogy a mai előírások szerint személyenként két kiló gombát lehetne szedni. De ki tartja ezt be? És ki tartatja ezt be?

– Nagyon rejtélyes élőlények a gombák – hallom a Tömördön élő szakembertől.

– Nem ismerjük igazán a mechanizmusukat. Például azt, hogyan hogyan végzik az idős fák lebontását. A fákat lebontó taplógombák sokkal több lebontó enzimet termelnek, mint amennyire szükségük van. Annak több ezerszeresét! Ez nagyon elgondolkodtató. Mit érdemes még tudni a gombákról? A nagygomba fajoknak mindössze úgy három százaléka mérgező. Ez kevesebb, mint a mérgező növényfajok aránya.

Jakucs Erzsébet írta le tanulmányában: „Újabban egyre több nagygombából is terápiás célra alkalmas hatóanyagok sorát mutatták ki. Egyazon gombafaj egyszerre termelhet mérgeket és gyógyhatású vegyületeket... Különösen a távol-keleti országokban van nagy hagyománya a gombák gyógyászati felhasználásának. A kínai orvosok évszázadok óta ismerik és leírták például a shii-take gomba gyógyhatását, és úgy tartották, hogy aki ezt a gombát rendszeresen fogyasztja, az „örökké él”.

A legújabb farmakológiai vizsgálatok igazolták ezeknek a gombáknak a magas vérnyomást és koleszterinszintet csökkentő, valamint rákellenes hatását is.” Tumorellenes hatást tulajdonítanak a nálunk szabadban megtalálható barna csengettyűgombának vagy a gyűrűs tuskógombának, az óriás likacsosgombának, a deres tapló erősíti az immunrendszert is.

– Jó, ha kéthetente legalább egyszer fogyasztunk gombát a rostanyaga miatt, ezt szokták javasolni – hallom dr. Takács Bélától. Amikor 1991-en az osztrák Alpok Ötz-völgyében egy amatőr hegymászó rátalált egy mumifikálódott holttestre, Ötzire, amelynek korát 5 ezer 300 évesre becsülték, kiderült: egy gyógyító gombát hordott magával. Elődeink sokat tudtak a gombákról. Mi már sajnos keveset, de érdemes lenne foglalkozni velük.


A kínaiak „életelixíre”, csodagombája

A bazídiumos gombák csoportjában az utóbbi évtizedekben olyan új hatóanyagokat fedeztek fel, amelyek gyógyászati alkalmazása egyre fokozódó jelentőségű. Ezek az anyagok korunk olyan jelentős betegségeinek gyógyításában hoztak átütő sikert, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a különböző daganatos megbetegedések és az AIDS. A klinikai vizsgálatok sok esetben bizonyították: a népi gyógyászatban már régen használt gombák közül több is gyógyhatású. Talán a legfontosabb a shii-take (Lentinus edodes), amelyet már a Mingdinasztia idejében mint „életelixírt” tartottak számon a kínai orvosok. Ezt a gombát a Távol-Keleten nagy mennyiségben fogyasztják.