Legyünk kérdező emberek! - Kétnapos konferenciát tartottak Hankiss Elemér életművéről a kőszegi Zwingerben

- Kinőttük a Zwingert, de gőzerővel folyik az építkezés - így köszöntötte az FTI-IASK szervezésében életre hívott Hankiss-emlékkonferencián a központi termet megtöltő résztvevőket csütörtökön délelőtt Miszlivetz Ferenc professzor, az intézet igazgatója. Az általa megálmodott, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, a kőszegi önkormányzat és a Pannon Egyetem együttműködésében megvalósuló Kreatív város és fenntartható vidék - Kraft-program fejlesztéseire utalt, amelyeknek elindításában nagy szerepe volt Hankiss Elemérnek, az úttörő gondolkodású szociológusnak, irodalomtörténésznek és értékkutatónak. Rá emlékezett, az ő művét gondolta újra és folytatta a kétnapos rendezvény Kőszegen.

- Hankiss Elemér életében meghatározó volt a kíváncsiság. Kérdezett - úgy, hogy róla kérdezni már nem maradt idő - és rácsodálkozott a világra, nyitott szemmel járt és meghallgatott másokat. Játékos ember volt, eleven, vibráló mester, aki természetes egyszerűséggel szólt mindannyiunkhoz - idézte fel Huber László, Kőszeg polgármestere a filozófus alakját nyitóbeszédében. - Kövessük őt az útján, legyünk kérdező emberek, ne hagyjuk megválaszolatlanul a kérdéseket, és a kapott feleletek vessenek fel újabb kérdéseket - javasolta útravalóul. Miszlivetz Ferenc Vitányi Iván szociológus, író üdvözlő sorait olvasta fel az Öregtoronyban. Ő Hankissról mint az utolsó negyven év szellemi életének egyik kiválóságáról szólt, aki a legátfogóbb kérdéseket vetette fel közérthetően, és aki nem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna.

Miszlivetz Ferenc a megnyitón szólt a Hankiss Elemérrel közös műhelymunkáról, amely Kőszegen új típusú egyetemi központ létrehozását célozta meg
Fotó: Unger Tamás

A gondolkodóra emlékezve kifejtette, hogy az átélt társadalmi változások alatt az igazságot keresve mindig megőrizte a szellem szabadságát. Hankiss történelmi érdemének nevezte, hogy a nyugati szerzőkkel egy időben fogalmazta meg: elérkeztünk a bizonytalanság korához, az általános emberi válsághoz, egy olyan állapothoz, amelynek nem tudjuk a folytatását, amelyben el kell fogadni a bizonytalanságot. Miszlivetz Ferenc betekintést adott abba a Hankiss-sal közös műhelymunkába, amely Kőszegen új típusú egyetemi központ létrehozását célozta meg. „Találjuk ki Közép-Európát!" - ez lett a mottója a 2005-ben indított mozgalomnak.

Két éve kezdődött a városkutatás és néhány hete tart az együttműködés az InnoTeq nevű szoftverfejlesztő céggel, erről számolt be Mátay Mónika történész, az FTI-IASK munkatársa, aki a konferencia első szekciójában mutatta be az intézet Beszélő Házak nevű projektjét. Hankiss Elemér áll az ötlet hátterében - a kőszegi épületeket „szólaltatják meg", a sorsokat, a történeteket, amelyeket rejtenek. A cég pedig vizualizációs megoldásaival a város látványos, élménydús felfedezését teszi majd lehetővé. Hankiss szimbólumfelfogásáról, a politikához és a politikatudományhoz való viszonyáról esett szó a következő kerekasztal-beszélgetésen.

A tudós utolsó műveiről Sümegi István filozófus, FTI-kutató; Hankissról, a renitens újhistorikusról Z. Karvalics László, a történettudományok kandidátusa beszélt. A teológia, filozófia szekcióban mások mellett Jody Jensennek A Hankissizmus dialektikája című előadása kapott helyet. Binder Károly Európa-házbeli lemezbemutató koncertje zárta az első napot. A péntek irodalmi szekcióval kezdődött és az interdiszciplinaritás jegyében folytatódott. A „Hankissworldöt" elemezték a kreativitás, jövőegyetem kerekasztal résztvevői. Végül a Hankiss Központ terveiről zajlott diskurzus a konferencia résztvevőivel. Összesen több mint negyven előadó nyilvánult meg a konferencián. Angol nyelvű kötet kiadását tervezik a szervezők az elhangzott előadásokból.