Hírek

2017.08.08. 15:20

Hosszabb életűek a vasi nők?

MEGYEI KÖRKÉP - Ha csak kicsit is, de nőtt a születéskor várható átlagos élettartam 2016-ban. A nők és férfiak közti különbség nem változott lényegesen. Az előbbiek még mindig hosszabb életre számíthatnak; Nyugat-Magyarországon főleg.

Tóth Kata

Világszerte nőtt a várható élettartam a 20. században. Az utóbbi körülbelül kétszáz évben az emelkedését először a csecsemőhalandóság csökkenése befolyásolta, később az orvostudomány fejlődése: egyre több embernek adatott meg a korábbiakhoz képest hosszú élet. Jelenleg az afrikai térség a sereghajtó, de ott is elérte a hatvan évet, Japán az ellenkező pólus. A japán nők tervezhetnek legtovább, átlagosan 86,8 évre, a férfiaknál a svájciak: 81,3 évre. A föld lakosságának születéskor várható átlagos élettartama az utóbbi évtizedekben ugyan nőtt, de a nők és férfiak közti különbség nem változott lényegesen. Magyarország sem kivétel.

Az utóbbi tíz év adatait tekintve a 2014-es év kiugró volt: a születéskor várható átlagos élettartam akkor érte el a legmagasabb szintet Magyarországon, 76 évet. 2015-ben kis visszaesés mutatkozott: 75,7 évre csökkent a szám, ehhez képest 2016 növekedést hozott, igaz, csekély mértékűt, mégis: a 75,9 év egy tized híján beéri a két évvel azelőtti mutatót.

A számok közvetett módon jelzést adnak a lakosság egészségi állapotáról, életkörülményeiről, az egészségügyi ellátórendszer fejlettségéről

Spanyolország és Svájc élen járnak

A Központi Statisztikai Hivatal az EU-átlagról is beszámol: 2015-ös a legfrissebb adat, ez 80,6 évet jelöl, ehhez képest jócskán lemarad Magyarország. Irigykedhetünk Spanyolországra, Svájcra és Liechtensteinre - ezekben az országokban évek óta eléri vagy megközelíti a 83 évet a várható élettartam.

Nem az újszülöttek várható életének hosszúságáról ad számot, hanem egy adott populáció életkilátásait mutatja a születéskor várható élettartam mutatója a KSH honlapján. Azt, hogy a különböző életkorúak az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évnyi élettartamra számíthatnak.

A gazdaság fejlettségi szintje a legfontosabb tényezője a várható élettartamnak, de azt, hogy meddig fognak élni egy nemzet lakói, a társadalmi-kulturális környezetük, az életmódjuk és az adott ország egészségügyi ellátása is jelentősen befolyásolja.

Mérséklődött az előny

A KSH honlapján nemenként és régiónként mutatja a várható élettartamot. A számokon látható, hogy a nők várható élettartama magasabb a férfiakénál - ez világszerte így van - és hogy 2000 óta szinte folyamatosan növekszik mindkét nem értéke.

A két nem születéskor várható élettartamában 1994-ben volt az eddig mért legnagyobb különbség a nők javára: 9,4 év. Akkoriban egy férfi 64,8 évnyi földi léttel kalkulálhatott, egy nő 74,2 évvel. Mérséklődött azonban a szebbik nem előnye az elmúlt két évtizedben: tavaly már csak 6,78 év volt a differencia - csakúgy, mint húsz éve, a nők előnyére.

Lélektani határ a 80 év

A magyarországi statisztikát alapul véve lélektani határnak számító 80 év születéskor várható élettartamra tavaly számíthatott először egy újszülött. Méghozzá akkor, ha Budapesten vagy Győr-Moson-Sopron megyében és kislányként látta meg a napvilágot. Nekünk, vasiaknak sincs okunk panaszra: az élbolyt erősítjük a 79,51 évvel, igaz Tolna, Hajdú-Bihar, Csongrád és a szomszédos Zala megye megelőznek bennünket. A nyugat-dunántúli régió a közép-magyarországi után a második legjobban teljesítő. A férfiaknál várható élettartam Vasban tavaly 71,98 év volt, ezzel a középmezőnyben vagyunk a megyék sorában. Persze nincs komoly egyenlőtlenség a megyék között, hacsak a budapesti adat nem számít annak: 74,29 év. Reménykedésre ad okot, hogy 2001-hez képest (akkor 68,84 volt) 3,14 évvel tovább élhetnek az urak - igaz, ez csak a statisztikai valószínűség.

Munka, stressz, étrend

A férfiak többet dolgoznak és stresszesebb az életük, a nők egészségesebben élnek, jobban odafigyelnek az étrendjükre - néhány a háttérben feltételezett, közhelyszámba menő okok közül, amelyeket mindjárt cáfolnak is a tudósok. A biológiai szempontú megközelítés szerint párhuzamot lehet vonni az állatvilág és az ember között: a nőstények jellemzően tovább élnek, mint a hímek. Az embernél, csakúgy, mint az állatoknál, a női test állapota fontos a szaporodás sikere szempontjából. Annak érdekében, hogy egészséges utódokat hozzon világra egy nőstény, nem gyengülhet le a szervezete. A férfiak szaporodásban betöltött szerepe viszont kevésbé függ attól, hogy állandó jó egészségi állapotban vannak-e.

A tudósok azt is bizonyították: a női test hatékonyabban javítja meg a sejtek hibáit, mint a hímeké, és hogy a férfiak rövidebb élettartamáért részben a hormonjaik is felelősek.

Romló halálozási mutató

A nők hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak, de halálozási mutatóik az utóbbi években kedvezőtlenül alakulnak, ami mögött a nemek megváltozott szerepe is állhat - erre mutat rá a statisztikai hivatal kiadványa, amely az 1990 és 2015 közötti halálozási statisztikákat vizsgálja.

Évtizedek óta mindig több férfi vesztette életét, mint nő. 2010 fordulópontot jelentett: ez volt az első esztendő, amikor több nő hunyt el, mint férfi. Ennek főbb okai a férfihalandóság nagymértékű javulása és a női népesség jelentősen idősebb korösszetétele.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!