Idősek, szépkorúak a világban és itthon

A modern ipari társadalmakban az egyre gyarapodó számú idősek élettapasztalatbeli fölénye halványul, a gyors technológiai változások közepette a termelésben betöltött szerepük csökken. A lélek szakértői szerint ugyanakkor a korral egyre világosabbak lesznek a prioritások, javul a társadalmi intelligencia, az életszemlélet egyre pozitívabbá válik, és az érzelmek szabályozásának stratégiái is kifinomultabbá válnak .

Ez a fontos megállapítás áll a Központi Statisztikai Hivatal idősekről szóló statisztikai tükre élén. A WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet szerint 2000 és 2050 között a világ hatvan év feletti népességének aránya 11-ről 22 százalékra, lélekszámuk 605 millióról kétmilliárdra emelkedik. Szakértők szerint ez az alacsony és közepes jövedelműországokban lesz a legdrámaibb, 2050-re az idősek 80 százaléka ezekben az országokban fog élni. Míg a franciáknál száz évig tartott, hogy a 65 év felettiek aránya 7-ről 14 százalékra emelkedjen, addig Brazíliában és Kínában az ugyanilyen arányú növekedés negyedszázad alatt fog végbemenni, ami az erre való felkészülést rendkívüli módon megnehezíti. A nyolcvan évesek és az a fölöttiek száma 2050-re négyszeresére nő.

A földrajzi eloszlás szerint hazánkban a 65 évesek vagy azon felüliek aránya a Nyugat- és Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb Fotó: Szendi Péter

Ez azzal jár majd, hogy egyre több gyermek fogja ismerni a nagyszüleit, dédszüleit, különösen a dédnagymamáját, hiszen a nők átlagosan hat nyolc évvel tovább élnek a férfiaknál.

Az öregedés üteme, minősége sok tényezőtől függ. Testünk teljesítő képessége a fiatal felnőtt korban elért maximum után hanyatlani kezd, és az, hogy a hanyatlás milyen egyéb folyamatokkal jár, az jelentős részben az életmódunknak, vagyis annak a függvénye, hogy mit eszünk, mennyit mozgunk, és próbáljuk-e magunkat megvédeni olyan egészségi kockázatoktól, mint az alkoholfogyasztás, dohányzás vagy egyéb egészségromboló tevékenységek. Ma már a szegény országokban sem a fertőzések és paraziták okozzák az idősek halálát elsősorban. A fejlett világhoz hasonlóan itt is a szívbetegségek, rosszindulatú daganatok és a cukorbetegség a főbb időskori halálokok.

Mi jellemzi a magyar nyugdíjasokra?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nyugdíjasok száma Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők száma (2 millió 829 ezer) 2013-ban a népességnek közel háromtizedét tette ki. Az átlagos havi ellátás a nettó átlagkereset több mint kétharmada.

Az Európai Unióban a mienk az ötödik legalacsonyabb várható élettartam: öt évvel kevesebb, mint amire egy uniós átlagpolgár számíthat. Akik megélik a 65. életévet Magyarországon, azoknak életkilátásai jelentősen javulnak, mert ők már nem tíz, hanem 16,5 évvel élik túl a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a magyarok hátránya kicsit tovább nő, mert az e-lőbbi adat három évvel kevesebb a kontinensi átlagnál, az unió harmadik legalacsonyabb értéke.

Földrajzi eloszlás szerint a legtöbb idős (65 éves és idősebb) hazánkban Közép-Magyarországon (30 százalék), azon belül is Budapesten (19 százalék) él. Arányuk Nyugat- és Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (10 százalék).

Magyarország népességéből a 65 éves és idősebbek száma 2014. január 1-jén közel 1 millió 732 ezer volt, a népesség 17,5 százaléka.