Így változik meg az élete 2015-től (I. rész)

Nagy dologra vállalkozunk, megpróbáljuk összeszedni mindazt, ami megváltoztatja az életünket januártól. Lesznek jó és kellemetlen változások is, mindenki döntse el, hogy neki pozitív lesz 2015 vagy negatív. Ami biztos, hogy nincs olyan ember Magyarországon, aki ne érezné meg a változást.

Először lássuk, hogy miből élünk 2015-ben. A jövő év bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873,0 millió forintban, a kiadásit 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban állapította meg a parlament. Noha szeptemberben még 2,5 százalékos inflációt vártak, most csupán 0,9 százalékos inflációt prognosztizáltak. Ennek oka részben az, hogy szeptember óta folyamatosan esett a kőolaj világpiaci ára. Az irányadó Brent-olaj hordónkénti árfolyama 57 dollár alatt van jelenleg, ami mintegy 30 százalékos csökkenést jelent. Ez a 2009-es árszínvonalnak felel meg. Ez a magyarországi viszonylatra azt jelenti, hogy a benzin literenkénti átlagára 2014. szeptember elején még 420 forint volt, az utóbbi három hónapban viszont több mint 80 forinttal csökkent. Előrejelzések szerint a kőolaj árának zuhanása tovább folytatódik, viszont ettől még ne várja senki, hogy olcsóbb lesz a kenyér, legfeljebb akkor, ha kocsival jár pékségbe. Ugyan a szállítási költség a kenyér árának 16-20 százalékát teszi ki, de ebből az üzemanyag, csak mintegy egy százalékot. Így marad a kenyér ára. Akiket pedig eddig nem különösebben hatott meg a benzinárcsökkenés, mert gázzal közlekedtek, azoknak rossz hír, hogy a tervek szerint jövőre emelkedik a sűrített gáz jövedéki adója.

Összesen ötszáztíz módosítást nyújtottak be a Parlamentnek, de ne aggódjon, jó részét nem fogadták el a képviselők. A közelmúltban szervezett tüntetések közül több is a költségvetési tervezet egésze, vagy egyes részei ellen tiltakozott, és nagyon úgy fest, hogy az internetadó elleni megmozdulás el is érte a célját. Végül száz módosítást fogadott el az országgyűlés. Ez a szám még mindig elképesztően magas, legalábbis ahhoz, hogy mindet sorra vegyük, ezért kiszemezgettük a legfontosabbakat.

Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege pedig 122 ezer forint. Gyorsan tisztázzuk is a különbséget: a garantált bérminimum azoknak jár, akiknek a munkájához elengedhetetlen a legalább középfokú szakképesítés, vagyis a diplomával árkot ásók nem tarthatnak igényt a tizenhétezer forintos többletre. És akkor jöjjenek is az első nagy vesztesek. Januártól havi bruttó 5-10 ezer forintos béremelésről esnek el a tanárok, miután a fizetésüket a költségvetés elfogadásával leválasztották a minimálbérről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanárok fizetésének alapja 2015-től már nem a mindenkori minimálbér lesz, vagyis a tanárok fizetésének meghatározásakor jövőre is az idei, 101 500 forintos minimálbért veszik alapul. A pedagógusok persze tiltakoztak, viszont a kormány ígérete szerint így is jelentős béremelésre számíthatnak, hiszen a bérkompenzációra 39 milliárd forintot különítettek el. Jobban jártak a rendvédelmi dolgozók, mivel nekik egész életpályamodell készült, többéves fizetésemelési programmal és lakástámogatással. Az ő fizetésüket jövőre mintegy 44 milliárddal egészíti ki a kormány. A közalkalmazottak pedig talán már nem is csodálkoznak rajta, hogy az ő bértáblájukban nem lesz változás, marad annyi a bérük, mint eddig.

Emelkedik a nyugdíj is 1,8 százalékkal januártól, ám a korkedvezményes nyugdíj valószínűleg megszűnik. A korkedvezményes nyugdíjra a jogosultságot a férfiak esetében tíz, a nőknél pedig nyolc veszélyes munkaév után lehetett szerezni. A korkedvezményesek két évvel előbb mehettek nyugdíjba, mint a normál korhatár esetén. További évekkel többletkedvezményt lehetett szerezni. Na, ez most nem lesz. A tervezet miatt több tüntetés is volt a közelmúltban, de úgy látszik itt nem fog visszakozni a kormány. A nyugdíjak háza táján amúgy is áll a bál, a költségvetést megalapozó törvény értelmében meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, amelynél a taglétszámhoz képesti befizetők aránya a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem éri el a 70 százalékot, vagyis a még magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők ismét foghatják a fejüket, összesen 205 milliárd forint a tét.

Aki vásárlásait szereti vasárnapra időzíteni, mert máskor nem ér rá, vagy azok közé tartozik, akik családi programot látnak egy vasárnapi „hipermárketelésben”, azok jól teszik, ha már most átszervezik az életüket. Annak ellenére ment át a KDNP javaslata a parlamenten, a vasárnapi zárva tartásról, hogy egyesek 15-20 ezer munkahely megszűnését vetítik előre. Márciustól, ha elfelejtettünk valamit szombaton megvenni a vasárnapi húsleveses, rántott húsos, ubi salis ebédhez, nagy bajban leszünk. Persze még mindig leszaladhatunk a sarki kisboltba, ahol viszont más árak köszönnek majd vissza, mint amit megszoktunk. A boltokra amúgy is sötét jövő vár, hiszen látványosan megemelték az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is. Szankcionálják a veszteséges működést, továbbá ha plázaépítésben törte eddig a fejét, azt is el kell napolnia egy időre.