Hírek

2009.06.10. 08:18

Képviselőcsoportok politikai alapon - így működik az Európai Parlament

Brüsszel - Az Európai Parlamentben (EP) a képviselők politikai – tehát nem nemzeti – hovatartozás alapján frakciókba tömörülnek. A hivatalos EU-terminológia szerint a frakció magyar elnevezése képviselőcsoport, angolul political group. A képviselőcsoporton belül az azonos nemzethez tartozó képviselők alkothatnak úgynevezett delegációt.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

Képviselőcsoport létrehozásához az új szabályok szerint az összesen 736 fős EP-ben legalább 25 képviselő szükséges, akiknek legalább hét tagállamot kell képviselniük. Vannak képviselők, akik egyik képviselőcsoportnak sem tagjai, ők függetlenek.
 
Frakciók: huszonöt fő hét országból

Az ötévenként tartott "nagy" EP-választások között, vagyis "menet közben" megválasztott képviselő valamely frakcióba történő felvételéről az adott frakció saját szabályai szerint dönt, általában figyelembe véve azt, hogy milyen álláspontra helyezkednek az adott képviselő országából való frakciótagok. Most, az általános EP-választások után a frakciók újra alakulnak, illetve új frakciók is alakulhatnak, figyelembe véve a "25 fő hét országból" elvet. E kritériumnak folyamatosan kell teljesülnie, egyébként a frakció megszűnik - így szűnt meg az előző ciklusban a szélsőjobboldali frakció az olasz neofasiszták és a Nagy-Románia párt összeveszése miatt -, de "átigazolásokkal" bármikor alakulhat új frakció is.
 
A plenáris szavazást megelőzően a képviselőcsoportok megvizsgálják a parlamenti szakbizottságok által előterjesztett jelentéseket, és módosító javaslatokat nyújtanak be. A képviselőcsoport álláspontjának kialakítása a csoporton belüli megegyezéssel történik, annak egyetlen tagja számára sem lehet a szavazást kötelezővé tenni.
 
A képviselőcsoporthoz tartozás azzal jár, hogy a képviselő politikai lehetőségei szélesebbre nyílnak, hiszen valamilyen álláspont plenáris elfogadtatására jóval nagyobbak lehetnek az esélyei. Ha az első körben meg tudja nyerni az ügynek saját frakciótársait, akkor attól fogva a kérdés már a frakciók közötti egyeztetés tárgya.

Munkafolyamat: jelentéstervezet, határozati javaslat 

Azokat a témákat, amelyekkel az EP-nek foglalkoznia kell, a frakcióelnökök megbeszélésén elosztják az egyes frakciók között, vagyis kijelölik, hogy adott témában mely képviselőcsoport melyik tagja lesz az úgynevezett jelentéstevő. Ő aztán "beleássa magát" a témába, előterjeszti jelentéstervezetét, amelyet megvitat a saját frakciója, majd a megfelelő parlamenti szakbizottság, ahol a többi frakció is véleményezi a tervezet. Ezután, a szakbizottsági álláspont figyelembe vételével kerül a jelentés a plenáris ülés elé. Sajátos terminológiai megoldás, hogy "jelentés" alatt nem csupán - és nem is elsősorban - helyzetjelentést, valamilyen probléma körüljárását kell érteni, hanem a határozati javaslatokat is, legyenek azok akár a tagállami kormányokat képviselő tanáccsal úgynevezett együttdöntési eljárásban elfogadandó uniós irányelvjavaslatok, akár saját kezdeményezésű "véleményadó jelentések", állásfoglalás-tervezetek.
 
Ha egy képviselő nem tartozik egyetlen képviselőcsoporthoz sem, jóval kisebb az esélye arra, hogy kijelölik jelentéstevőnek. A jelentéstervezetekhez a frakciók módosító javaslatokat nyújthatnak be - itt is nagyobbak a frakciótag képviselők lehetőségei, mint azokéi, akiknek magányosan kell szövetségest keresniük. A plenáris vitában is előnyt élveznek a frakciótagok, hiszen a felszólalási időkeret zömét az egyes képviselőcsoportok osztják el saját tagjaik közt, a függetleneknek minimális idő jut. Valamennyit enyhít a helyzeten a napirend előtti egyperces felszólalás, illetve szavazás után az elfogadott indítványok esetében az úgynevezett szavazatmagyarázás lehetősége, vagyis a képviselő saját álláspontjának rövid megvilágítása.
 
A parlamenti szakbizottságok elnöki tisztségeinek elosztása is értelemszerűen a képviselőcsoportok közötti megállapodás alapján történik. 

A politikai szempontokon túl a frakcióhoz tartozás olyan előnyökkel is jár, hogy egy képviselőcsoport nagyobb eséllyel foglalhat le tanácskozó termet, rendelhet meg tolmácsolást több nyelven, ha valamilyen értekezletet akar szervezni.

Külön pénz a képivselőcsoportoknak    

A képviselőcsoportok külön pénzt is kapnak tevékenységük ellátásához. Az összeget évente állapítják meg, annak alapján, hogy január elsején hány tagja volt a képviselőcsoportnak, és e tagok összesen hány hivatalos EU-nyelvet képviseltek. A tolmácsok és fordítók ugyanis tetemes költséget jelentenek. 
 
Az így kapott alapot a frakció egyfelől titkárság működtetésére, másfelől az uniós ügyekkel kapcsolatos politikai, illetve tájékoztató tevékenységre fordíthatja. Nem szabad olyasmire költeni, amit más uniós pénzalapból finanszíroznak; nem fordítható választási kampánycélokra vagy európai szintű politikai pártok támogatására, valamint nem lehet belőle ingatlant vásárolni. A felhasználást szigorúan ellenőrzik, az előző évi felhasználásról szóló auditált jelentést április 30-ig be kell nyújtani. Ezt az interneten is közzéteszik. A szabályellenes módon felhasznált pénzeket vissza kell fizetni. 

Tavaly összesen 51.660.000 euró volt a képviselőcsoportoknak juttatott éves keret. Ebből a legnagyobb összeget a legnépesebb képviselőcsoport, a néppárti frakció kapta. A 19.457.497 euró, figyelembe véve, hogy 288 tagja volt a frakciónak, egy frakciótagra vetítve 67.561 eurónak felel meg. A 215 tagú szocialista frakció 14.417.267 eurót, vagyis egy frakciótagra vetítve 67.057 eurót kapott. A legkisebb frakció a Függetlenség/Demokrácia nevű képviselőcsoport volt, 24 taggal és 1.621.041 euróval, vagyis egy frakciótagra vetítve 67.543 euróval. Mindehhez képest a 29 független képviselőnek összesen 1.138.598 euró, vagyis egy főre számítva 39.262 euró maradt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!