Kertész leszek, fát nevelek – Oltónapot tartottak Orfaluban

A Göcseji Természetvédelmi Alapítvány munkatársai évek óta keresik az Őrség, a Göcsej és a Vendvidék területén még fellelhető régi, hagyományos gyümölcsfafajokat. A fellelt régi fajtákat a tulajdonosok hozzájárulásával regisztrálják, oltványokat vesznek róluk, hogy aztán továbbörökíthessék őket. Ösztökélni is próbálják az embereket a régi fajták újbóli termesztésére, ezért a feljegyzés célja, hogy a gazdák pontosan tudják, hol van mód ilyen oltványokhoz hozzájutni.

Az első oltónapot Zala megyében 2009-ben, Vas megyében pedig 2014-ben tartották.

Halász Elemér, a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány munkatársa a gyümölcstermesztés történetéről és az oltványozás-szemzés módszereiről beszél Orfaluban

Halász Elemér, a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány munkatársa a gyümölcstermesztés történetéről és a hagyományos európai gyümölcsök eredetéről, azt követően az oltványozás és szemzés típusairól és végrehajtásáról beszélt az érdeklődőknek. Elmondta, a mai ember körülbelül negyvenezer évvel ezelőtt a mai Anatólia (Törökország) területéről rajzott szét keleti (ázsiai) és nyugati (európai) irányba. Genetikai vizsgálatok megállapították, hogy az európai őshonos gyümölcsök, így az európai alma őshazája is a Kaukázus és Észak-Anatólia vidékén van. Magyarország legfontosabb termesztett gyümölcse az alma, igen híres fajta a szabolcsi alma, mivel a Nyírségben találhatók az ország legjobb almatermő területei. Igen fontos gyümölcsünk még a körte, bár sokkal érzékenyebb és igényesebb az almánál. Például nem szereti a száraz nyarakat. Körtetermesztésben Zala megye az egyik élenjáró. A fontosabb gyümölcseink közé tartozik még a cseresznye, amelynek egyik érdekessége, hogy oltását nemcsak vadcseresznyefába, hanem még akár meggyfába is lehet végezni, mert az is képes a cseresznyeoltvány befogadására.

Halász Elemér gyakorlati eszközökkel bemutatja, hogyan zajlik egy oltványozás

A régi gyümölcsfafajták nagy előnye, hogy sokáig élnek, ezért több generáció is hasznosíthatja őket. Az Őrségben előkerültek olyan körtefák is, amelyek életkorát kétszáz évnél idősebbre tették. Kisrákoson az egyik ilyen kétszáz éves körtefa, egy tüskéskörte, a magassága eléri a húsz métert, míg az átmérője közel három méter.

Az előadás után Halász Elemér és kollégája, Almási Béla a gyakorlatban is bemutatták az oltványozást. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy az oltványozás után csak idővel hozhat a fa nagyobb mennyiségű termést. Fontos a türelem, mert olykor nyolc évet is várni kell nagyobb hozamra.

Almási Lajos kezében egy gyümölcsfacsemetével szemlélteti az oltványozást Fotók: a szerző

A Göcsej Természetvédelmi Alapítvány 2014-ben könyvet jelentetett meg Az Őrség és Göcsej hagyományos almafajtái címen, amelyben nemcsak az almák fajtáiról, a termesztés módjáról, az alma aszalásáról olvashatunk fontos információkat, hanem még különböző tradicionális almás ételek receptjeit is lejegyezték a szerzők. Ezenfelül helyi gazdák nevei és elérhetőségei is megtalálhatók a kötetben, akiktől oltványokat is beszerezhet az, aki szeretne ősi alma- és egyéb gyümölcsfajtákkal dolgozni.