Izgalmas kapcsolat Kőszeg és az Esterházyak között

A 17. század elején még nem lehetett sejteni, hogy a magyar arisztokrácia legsikeresebb dinasztiája lesz az Esterházy. Megalapítójának, Esterházy Miklósnak meredeken ívelt fel a pályája. Főemberszolga volt a kassai főkapitány, Mágóchy Ferenc udvarában. Amikor a főkapitány meghalt, Esterházy elvette özvegyét, aki jóval idősebb volt nála, de még mindig mutatós asszony. Hét év múlva a 36 éves Esterházy Miklós lett özvegy. Öt évvel később az egyik legelőkelőbb arisztokrata, Thurzó Imre árvai főispán özvegyét, Nyáry Krisztinát vette feleségül. A két özvegyasszonnyal hatalmas birtokok szálltak rá, de semmi kétség: mindkét feleségét rajongással szerette. Kivételes tehetsége és rendíthetetlen Habsburg-hűsége is szükséges volt ahhoz, hogy fiatalon, 43 évesen választották nádorrá. Szokatlanul hosszú ideig, két évtizeden át töltötte be a tisztet, s Habsburg-hűsége mellett a magyar érdekek legfőbb képviselőjeként próbált fellépni.

Dr. Lőrincz Zoltán hosszú hónapokon át kutatott az Esterházy Alapítvány felkérésére. Fotó: Boda Balázs

A Kőszegen élő művészettörténész, dr. Lőrincz Zoltán, a Kaposvári Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára, a Kőszegi Művészeti Egyesület elnöke így folytatja a történetet:

- Amikor Esterházy Miklós 1612. november 22-én házasságot kötött Dersffy Orsolyával, attól kezdve nemcsak Lakompak (ma Lackenbach), hanem Nyugat-Magyarország (Burgenland) története is összefonódott az Esterházy családéval. Az előkelő származású és vagyonos özvegy hozományként hozta a házasságba Lánzsér (ma Landsee) és Lakompak várait is. Azaz az Esterházy család 1612-ben lett így Nyugat-Magyarország legvagyonosabb arisztokrata családja. 2012-ben ünnepelte a család - illetve az Esterházy Alapítvány - a négyszáz éves jelenlétet Burgenland tartományban. A két jelentős várból ma már Lánzsér sajnos szinte romhalmaz, Lakompak pedig olyan mérvű átalakításnak esett áldozatul, amely keveset őrzött meg a 17. századi architektúrájából. Ez az apropó adta a kutatás aktualitását.

A Zürichben (Svájc), majd Birminghamben (Anglia) is tanult dr. Lőrincz Zoltán kitűnő német nyelvtudása miatt került kapcsolatba az Esterházy Alapítvánnyal. Hogyan?

- Ahogyan ez általában lenni szokott: a barátom barátjának az ajánlására. Ugyanakkor 1992. óta elég sok mindent csináltam már Burgenlandban, s ezzel - dicsekvés nélkül mondhatom - talán elég jó nevet szereztem magamnak. Kőszegiként különös kihívás volt ez a munka, mert a vár és az uradalom 1695-ben az Esterházyak hercegi ágának birtokába került, ott is maradt 1931-ig. Így duplán izgalmas volt ez a kutatás.

Arra kértem, hogy az eredményekből néhány érdekes részletet osszon meg velünk.

- A Magyar Országos Levéltárban találtam például azt a záloglevelet - bár dátum nélkül, de mindenképpen 1612-ből -, amelyben Dersffy Orsolya még magát Mágóchy Ferenc özvegyeként említi, de ugyanakkor Esterházy Miklós feleségeként is. Ennek az a jelentősége, hogy az özvegy ezzel elkerült mindenféle örökösödési vitát, amely a jelentős Mágóchy vagyon öröklése révén, a korabeli jog alapján, felléphetett volna. S találtam egy olyan számadás könyvet is 1618-ból a levéltárban, amelynek a kötéstáblája egy középkori kódex lapja volt. Többször előfordult ez abban a korban. De egy ilyen igényesen kiadott számadáskönyv egyben az Esterházy udvar barokk reprezentációját is mutatja, amelyről ugyancsak nagyon sokat lehetne beszélni és írni is.

A professzor könyve még nem jelent meg, de tervezik, hogy online formában hamarosan hozzáférhető lesz. Magyar szempontból mi a jelentősége, lesz-e folytatása?

- 1713-ban hunyt el I. Pál herceg. Ebből az alkalomból újabb kutatásra lehet számítani. Izgalmasnak találom Kőszeg és az Esterházyak kapcsolatát, szeretném ezt kutatni. Talán ebből is lesz könyv.