Hírek

2014.12.31. 17:01

Ladánybene 27: Magyarországon még a reggae is kicsit pesszimista

Jövőre harmincéves a Ladánybene 27, Bodnár Tibivel és László M. Miksával beszélgettem erről, de szó esett filozofikus mondanivalóról, a CD haláláról, és egy szombathelyi tanárról is, akit a Reggae Camp éltet.

Budai Dávid

Elsőként a közelgő koncertről esett szó, ami nem is volt annyira közeli, de ekkor még nem tudtuk, hogy éjfél előtt nem lépnek színpadra a magyar reggae koronázatlan királyai, mivel technikai problémák miatt csúszni fog a koncert. Ez persze nem ártott a bulinak, sőt: a jamaicai hangulattal a tél is megérkezett, hiszen havat hozott a Reggaekarácsony.

Tibiéktől megtudtam, vidéki nagyvárosban játszani egyszer érdemes egy évben, persze a fesztiválok ezt a számot felülírhatják. A nyolcadik alkalommal megrendezett buli már kabalaszerűen működik az együttesnél, és működik az egyéves kiéheztetés is. Évek óta stabilan terveznek a szombathelyi fellépéssel, ilyenkor már úgyis sok a két nap a családból. Azonban a szombathelyiekkel van egy kimondatlan szabály, hogy nyáron és télen is kell találkozniuk, hiszen sokan mennek a városból a Ladánybene saját szervezésű fesztiváljára, a Reggae Campre is. Sőt egyszer egy szombathelyi tanár szabályosan leszúrta őket, mesélte Miksa, amikor a West-Balkános tragédia miatt veszélybe került a Reggae Camp megrendezése. A tanár elmondta, hogy vegyék komolyan a fesztivált, mert nyomja itt a tanárságot nulla pénzből, és csak a fesztiválkor mozdul ki a városból. Bodnár Tibi szerint az igazi megmérettetés, az igazi értékmérő az, amikor jegyet vesznek az emberek a koncertre, és ők minden évben telt ház előtt játszanak ilyenkor Szombathelyen. Akkor még nem tudtuk, de most is így volt, legalább háromszázan fizettek, hogy méltóképpen zárják le a karácsonyt.

A Ladánybene 27 honlapján kiszúrtam, hogy az Offenzíva című albumukat ingyen le lehet tölteni. A CD halálával magyaráztam magamban a dolgot, és ebben megerősített a zenekar vezetője és a frontembere is. Nekik a CD-eladás sose volt az a terület, ami óriási hasznot hozott volna. Miksa szerint a koncertezés cipőjébe való bebújásnál a cipőkanál szerepét tölti be a CD. Őket a koncertezés érdekli igazán, mivel az együtt zenélés élménye a mozgatórugója a zenekarnak. A CD halála annak kedvez, hogy mindenkihez eljut a zenéjük, és nekik ez a fontos. Üdvözölik azt a változást, hogy szabadon eljut mindenkihez a reggae még akkor is, ha ez nekik üzletileg nem is éri meg. Van néhány számuk, ami a YouTube-on félmilliós nézettséget élt meg, ez a szám pedig arra ad reményt, hogy továbbra is könnyen fog menni a koncertszervezés. Évente ugyanis hatvan-hatvanöt koncertjük van. Ez nagyon szép eredmény egy olyan zenekartól, amivel nincs tele a média. Mert Miksa szerint, akikkel tele van, azok csak jól működő hifitornyok. A tehetségkutatóban feltűnt fiatalok arra jók, hogy sugározzanak valamit nagyon jó minőségben, és bármikor szabadon beállíthatók legyenek. Ők ellenben hosszú távon gondolkodnak, ezért van mondanivalójuk és stílusuk is, és ezért lehetnek jövőre harmincévesek.

És ha már évforduló, nézzük, mi várható a Ladánybenénél jövőre. A jubileumot visszatekintésekkel és fergeteges koncertekkel ünneplik majd, ahol a régi tagok is színpadra lépnek. Annyi biztos, hogy április első felében Budapesten lesz egy szülinapos koncert, de a pontos idő és helyszín még nem ismert. Miksa és Tibi nem tudták pontosan megmondani, hogy melyik napon van a zenekar szülinapja, de abban biztosak voltak, hogy 1985. augusztus 3-a vagy 5-e, attól függően, hogy melyik esik szombatra. Én utánanéztem és a harmadika a nyerő, ez a nap pedig a Ladánybenéről fog szólni valahol a fővárosban. Megrögzött reggae rajongók, jó ha már most tudják ezt.

Kíváncsi voltam, hogy a bobmarley-s pozitív életszemlélet mennyire jellemző rájuk. Mint elmondták, magyar gyerekek ők is, ugyanabban a Közép-Európában élnek, mint itt mindenki. Van bennük egyfajta pesszimizmus, de próbálnak tenni ellene, elsősorban a zenéjükkel. Miksa elmondta: „kétfajta ember játszik ebben a zenekarban, aki pozitív életszemlélettel él, és aki így akar élni. Én az utóbbihoz tartozom, egy idegbeteg pali vagyok, de amikor másfél órára felmegyek a színpadra, akkor kikapcsolok.” Zenéjük, talán a magyarságuk miatt, nem csak a „szánsájnról” szól, filozofikus szövegek is elhangoznak, és politikai észrevételeket is tesznek. Ahogyan elmondták, világéletükben önző srácok voltak, és mindig azt játszották, amihez volt kedvünk, nem azt, amit elvártak tőlük. Ezért nem lett a Ladánybene soha popzenekar, hanem a mai napig egy karakteres hangvételű banda maradt.

Bodnár Tibi szerint a reggae-t sokan szeretik, de ez csak keveseknek a legkedvesebb stílusa, mert sokan nem akarnak elmélyülni a mondanivalóban, csak lazán szórakozni. Ahogyan ők is fognak idén szilveszterkor, és ahogyan szórakozott a csaknem harmincéves Ladánybenére több száz ember karácsony utolsó napján Szombathelyen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!