Lankadatlan éberségre int a madárinfluenzával kapcsolatban az EU és a WHO

Az elmúlt hetekben csökkent Európában a vírusfertõzések száma, ami azt jelenti, hogy a vándormadarak elvonultak, de fel kell készülnünk arra, hogy õsszel visszatérnek - figyelmeztetett Jakab Zsuzsanna, az Európai Unió stockholmi betegségmegelõzési és -ellenõrzési központjának (ECDC) igazgatója. A szakértõ szerint meg kell tanulnunk együttélni ezzel a helyzettel, azzal, hogy tavasszal és õsszel a költözõ madarak vonulása nyomán bizonyos számú fertõzés fordul elõ.
Egyetlen kontinens sincs biztonságban a madárinfluenzát illetõen - hangoztatta az uppsalai értekezleten Marc Danzon, a WHO európai igazgatója, aki szerint a figyelem vagy az erõfeszítések lankadása komoly veszéllyel járna.

Az Uppsalában összeült szakértõk egyetértettek, hogy az európai országok egyre jobban fel vannak készülve egy esetleges pandémiára.
Az Európai Betegségmegelõzési és -ellenõrzési Központ igazgatója szerint ugyanakkor "rossz hír", hogy még mindig hiányosak a madárinfluenzával kapcsolatos ismereteink és a pandémiára való felkészültségünk. Jakab Zsuzsanna elkerülhetetlennek vél egy határokon átívelõ járványt, csak éppen azt nem lehet tudni, hogy mikor lesz, mely vírus okozza és mennyire súlyos lesz.

Az igazgatónõ szerint még egy olyan enyhe pandémia is, mint az 1957-es vagy az 1968-as, zavarokat idéz majd elõ a társadalmakban és jelentõs számú halálesetet fog okozni.
Szakértõk attól tartanak, hogy a madárinfluenza H5 vírusának N1 altípusa mutálódik az emberi influenza vírusával keveredve. Így egy olyan, emberrõl emberre terjedõ vírus alakulhat ki, amely az 1918-ban több millió emberéletet követelõ spanyolnáthához hasonló járványt okozhat.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a madárinfluenza 2003 vége óta 207 embert fertõzött meg, és 115 halálesetet okozott a világban.