Hírek

2011.03.15. 12:23

Március 15. - Orbán Viktor húszezres tömeg előtt mondott ünnepi beszédet

Országszerte megemlékezéseket tartanak kedden az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján; az idei március 15-ének a közös ünneplés a jelszava. Kedd délelőtt felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Orbán Viktor kormányfő a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjénél mondott ünnepi beszédet, ahol több mint húszezer ember gyűlt össze - többen rosszul lettek a tömegben.

MTI


Többen rosszul lettek az ünneplő tömegben

Több embert is a helyszínen lévő mentősöknek kellett ellátniuk, mert rosszul lettek a Magyar Nemzeti Múzeum előtt összegyűlt több mint húszezres ünneplő tömegben kedd délelőtt.

A Múzeum körúton több mint húszezer ember hallgatta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet, melyet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából mondott a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén.    


Az ünnepi ruhába öltözött emberek sokszor kísérték tapssal Orbán Viktor beszédét. A legnagyobb tapsot akkor kapta a kormányfő, amikor azt mondta: senkitől nem tűrnek kioktatást, és mindenkitől elvárják, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet. 
A beszéd után a közönség "Viktor, Viktor" skandálással ünnepelte a szónokot, majd a tömeg nagy része elindult, bár a múzeum előtt még folytatódott az ünnepi műsor.


Húszezren ünnepelnek a Nemzeti Múzeum előtt

Több mint húszezer ember gyűlt össze kedd délelőtt a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján.

Az idei március 15-ének a közös ünneplés a jelszava. Az ünneplő ruhába öltözött, kokárdát viselő tömeg -  sokan családostul, kisgyermekekkel érkeztek - megtöltötte a Múzeumkertet, valamint a kiskörút Astoria és Kálvin tér közötti szakaszát.
A Magyar Nemzeti Múzeumnál ott vannak a kormány tagjai, a parlamenti pártok képviselői is, továbbá megérkezett Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László házelnök is. A múzeumi lépcső két oldalán több száz ember áll.

A Múzeum körút Astoria felőli oldalán hangszórókat szereltek fel az oszlopokra, a Kálvin térnél pedig egy hatalmas kivetítőn figyelheti a tömeg a miniszterelnök beszédét.
Az utca két oldalán több árus nemzetiszínű zászlókat, kokárdákat, jelvényeket és perecet, üdítőt árul. A rendőrség a Múzeum körutat lezárta, és sok egyenruhás áll a metrókijáratoknál, valamint az érintett környék útkereszteződéseiben.

 

 
Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren

Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 163. évfordulójának tiszteletére a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kedd délelőtt.


A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai.
Az idei március 15-ének a közös ünneplés a jelszava. 
A zászlófelvonást mintegy kétezren kísérték figyelemmel a Kossuth téren. Az ünneplő tömeg tapssal köszöntötte a közjogi méltóságokat, akik az Országház főbejáratának lépcsőjén, történelmi zászlók előtt tekintették meg az állami lobogó felvonását és a katonai díszszázad menetét.


Ezután a Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet. A menetet katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység kísérte.

Balhék, előálítások  - Részletek itt!

Médiatörvény: több tízezren tüntettek a sajtószabadságért - Részletek itt! 

Orbán Viktor beszéde: csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk -  Lapozzon!






OLDALTÖRÉS: Orbán Viktor beszéde: csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk

 





 





 





Orbán Viktor beszéde: csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk

A március 15-i eskü, a "rabok tovább nem leszünk", olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak - mondta Orbán Viktor kedden, a nemzeti ünnep napján Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A miniszterelnök hangsúlyozta: 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat.

Esküt tenni közösen és egymásnak azt jelenti, hogy bárhogy fordul is a világ, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar ki fog állni minden magyarért, minden magyar közösen, együtt ki fog állni Magyarországért - fogalmazott Orbán Viktor, aki nagy tömeg előtt elmondott, többször tapssal megszakított ünnepi beszédét a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatából idézve azzal kezdte: "legyen béke, szabadság és egyetértés".
   
A kormányfő azt mondta, a 48-as magyarok halált megvető bátorsággal meg is tették, amit vállaltak, és ez a kiállás tette lehetővé, hogy elérjék céljukat. Alapjaiban megújították Magyarországot, amely soha többé nem süllyedt vissza a feudális viszonyok közé - hangoztatta.
   
Hozzátette, azóta is így történik mindig, így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is: amikor a hatalom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet, és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása, akkor a magyarok kiállnak országukért.
   
Amikor eluralkodik a felelőtlen cselekvés, az önsorsrontás, a csalás, a könnyű meggazdagodás reménye, akkor érvénybe lép a '48-as eskü, akkor egyetlen pillanat alatt elviselhetetlenné válik a sanyargatás - fogalmazott, hangsúlyozva: ilyenkor a magyarok összeszedik magukat, kiállnak hazájuk mellett, és bekövetkezik Magyarország teljes megújulása, miként bekövetkezett 1848-ban is, amely mindmáig a magyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el.
   


Orbán Viktor felidézte: a '80-as évek végén is sokan voltak, akik nem hitték, hogy a diktatúra az ő életükben véget érhet, de voltak, akik hittek abban, hogy létezik a "túlpart", egy másik, szabad Magyarország, amelyre rátalálunk, ha eljön az idő. Ez tette csodálatossá a rendszerváltás idejét, szerettük volna hinni, hogy a szovjet csapatok hazaküldésével, a demokratikus választásokkal, a gazdaság felszabadításával meg is érkezünk abba a másik Magyarországba, amely erős és sikeres - folytatta, megjegyezve: hamar észre kellett vennünk, hogy mégsem érkeztünk meg, "a múlt színei, arcai, levegője" bukkantak elő, nem sikerült elszakadni a diktatúra 40 évétől.
   
Szavai szerint olyan országgá, néppé lettünk, amelynek még azokra a legegyszerűbb kérdésekre sem voltak közös válaszai, hogy kik vagyunk, mit akarunk kezdeni az ezer évünkkel, mi köt össze bennünket, mi tesz egy nemzetté, vannak-e közös céljaink és terveink egymással a jövőben. Ezek, mint mondta, húsz év óta megválaszolatlan kérdések voltak, ezért nem voltunk képesek egy új alkotmányt sem összehozni.
   
Tovább kerestük azt a Magyarországot, amit megálmodtunk; néha úgy éreztük, megtaláltuk, de a vége mindig csalódás lett - részletezte, megjegyezve: a csalódottság a magyar élet alapérzése lett, és hitünk is apadni kezdett.
   
A tavalyi év megmutatta, hogy rossz helyen kutattunk: az igazi, a 48-as, az 56-os, a szabad Magyarország nem található meg az ideológiák és az elméletek világában, nem találunk rá sem brüsszeli, sem más fővárosok szabásmintáiban, és a pártalkuk iránytűje sem vezet el hozzá - jelentette ki a miniszterelnök.
   
Rögzítette: az a Magyarország, amelyet keresünk, amelyben élni szeretnénk, annak a világnak a tervrajza, amely a saját otthonunk lehet, itt van közöttünk, itt él bennünk, nem kívül, hanem belül kell keresnünk. Így és ezért találtak egymásra a magyarok a tavalyi választáson - hangsúlyozta Orbán Viktor.

"Kiálltunk azért, hogy véget vessünk a reménytelenség éveinek, velük együtt véget érjen az átmenet húszéves korszaka. Kiálltunk azért, hogy Magyarországon végre a magyarok érdeke legyen az első, kiálltunk az országért, amikor rendben és méltó módon elbúcsúztunk a Nemzetközi Valutaalaptól, kiálltunk a magyar emberekért, amikor kivetettük a bankadót és a válságadót, kiálltunk Magyarországért, amikor az árvízzel kellett küzdeni, amikor a vörösiszap árasztott el bennünket, kiálltunk, amikor vissza kellett szerezni a nyugdíjrendszert a tőzsdecápák kezéből, és kiálltunk Magyarországért az Európai Unióban, amikor alantas és hazug támadások érték hazánkat, amelyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására" - sorolta a kormányfő.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a kommunizmus európai betörése óta a magyarok minden európai nemzetnél többet harcoltak, több áldozatot hoztak a szabadságért és a függetlenségért. "Eskünkhöz híven nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 1956-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak, most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk" - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy a nemzetiszocializmus és a kommunizmus ideológiájának feltalálói között egy magyar nevet sem találni, így senkitől sem lehet eltűrni a kioktatást, és mindenkitől elvárják, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet. Szavait nagy tapssal fogadta a többezres tömeg.
   
A miniszterelnök megismételte: a határozott és egységes kiállással 2010-ben lezárták az átmenet korszakát, megtalálták a Magyarország teljes megújulásához vezető utat. "Megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptörvényre, amellyel húsz év bolyongás után végre megállapodhatunk (...) amely nem csak közös életünk kereteit adja meg, de a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta nyitott kérdéseinkre is - egyszerűen, világosan, őszintén, ahogy illik hozzánk" - mondta, kiemelve: ideje, hogy az államélet legmagasabb szintjén hangozzanak el olyan kijelentések, amelyekre "évtizedek óta várunk".
   
Ezt követően több részt is idézett Orbán Viktor a Fidesz-KDNP által benyújtott alaptörvény-javaslat első részéből, a nemzeti hitvallásból. "Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. (...) Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét" - idézte példaként. A tömeg éljenzéssel fogadta azt a részt, amely arról szól, hogy nem ismerik el "az 1949. évi kommunista +alkotmány+ jogfolytonosságát".
   
"Csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk, ha nem elégszünk meg azzal, hogy mások által ránk kényszerített, a természetünktől idegen karosszériában szorongjunk" - figyelmeztetett a miniszterelnök, megjegyezve: most nincs olyan külső kényszer, amelynek ne lehetne ellenállni: "most van erőnk, esélyünk és lehetőségünk, hogy megtaláljuk Magyarországnak azt a formáját, amelyet csak a magyarok vérmérséklete, életfelfogása és ízlése alakíthat ki".
   
Orbán Viktor szerint az 1848-as eskühöz tartják magukat akkor is, amikor az új alkotmány megalkotásával megtestesítik mindazt, ami egyszerre felel meg a XXI. század kihívásainak, a magyarok ösztöneinek és a magyar szellem természetének. "Az új alkotmányt közösen kell létrehoznunk, ezért fontos, hogy részt vegyen benne mindenki, aki elkötelezettséget érez azért, hogy Magyarországnak végre valóban magyar alkotmánya legyen" - hangsúlyozta.
   
Kiemelte ugyanakkor, hogy az ország felemelkedéséhez nem elég az új alkotmány, "a jól megépített hajótest", "nagy teherbírású hajtóművekre" is szükség lesz. Kell hozzá a Széchenyi-terv, a Széll Kálmán Terv és az országos munkaterv is, amely mindenkit visszahoz a munka világába, akit csak lehet - sorolta, hozzátéve, hogy ha sikerül leküzdeni az országot víz alá nyomó adósságterhet, megindul Magyarország megállíthatatlan felemelkedése, "magunk mögött hagyjuk a napi megélhetésért folytatott küzdelmek idegőrlő megpróbáltatásait, (...) látni fogjuk a lehetőségeinket". Kijelentette: nem fogják visszaengedni a múltat, "újra olyan reményeink és céljaink lehetnek, amelyek naggyá tesznek egy nemzetet, ismét meg lehet majd bízni az adott szóban, a munkának becsülete lesz, a bűn elnyeri büntetését, az érdem a jutalmát".
   
"Csak szabad emberek alkothatnak szabad társadalmat, ezért fel kell szabadítani magunkat hibáink és bűneink alól is. (...) Ne csak a politikát, ne csak a gazdaságot, de magunkat is újítsuk meg, hogy szabadon láthassuk el feladatainkat. Ahogy a világnak jót tesz a megújulás, nekünk is hasznunkra válik majd. Dicsőség a 48-as hősöknek! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - zárta a közönség által nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédét Orbán Viktor.





OLDALTÖRÉS: Csángó magyarok tettek állampolgársági esküt








Csángó magyarok tettek állampolgársági esküt








Csángó magyarok tettek állampolgársági esküt








Csángó magyarok tettek állampolgársági esküt


Csángó magyarok tettek ünnepélyesen magyar állampolgársági esküt a március 15-i nemzeti ünnepen kedden a budai Várban.


Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester köszöntőjében kiemelte: történelmi ez az ünnep a csángó magyarok szempontjából. A honosítással a csángó magyarok évszázados kirekesztettsége szűnik meg, és magyarsághoz tartozásuk megkérdőjelezhetetlenné válik - mondta.
   
Azok, akik a magyar állampolgárság mellett döntöttek, egyértelműen bizonyítják a bennünket körülvevő többségi nemzetek beolvasztási kísérleteinek kudarcát. Az állampolgárság felvétele nemcsak a múltnak és múltról szól, a nemzetet nemcsak a közös múlt, hanem ugyanannyira a közös jövő is összetartja - hangsúlyozta.
   
A polgármester - aki szemmel láthatóan meghatódva szólt a csángó magyarokhoz - úgy fogalmazott: lehet, hogy némely dologban különbözőek vagyunk, másként gondolkodunk a világról (....) egyvalami mégis közös bennünk, a magyarságunk, a nyelvünk és a hitünk, és ez mindennél erősebb kötelék. Ezt az egyszerű érzést, a magyarságunk megélésének érzését évtizedeken keresztül el akarta venni tőlünk egy nemzetellenes hatalom - mondta. A határokon túl élő magyarokat folyamatos megaláztatás, hátrányos megkülönböztetés érte és éri sajnos mind a mai napig, így nem volt joguk, hogy anyanyelvükön tanuljanak, misézzenek, és még ezen túlmenően a moldvai csángók évszázadokon át éltek számkivetettként.
   
A csángók egy része azonban minden történelmi törvényszerűséget meghazudtolva megtartotta magyarságát, őrizte kultúráját, táncait, zenéjét, ősi, ízes dialektusát, és őrizték álmaikat, mert álmodni mindenki anyanyelvén álmodik - emelte ki. "Köszönjük az ezeréves ősi imádságokat, a csodálatos népdalokat" - tette hozzá.
   
Önök és őseik tisztességgel hely álltak, teljesítették történelmi feladatukat, védték, ápolták és ápolják a magyar kultúrát, nemzeti kincsünk részét. Akkor is, amikor ehhez semmilyen, még erkölcsi támogatták sem kaptak, akkor is amikor az anyaország egy gyászos emlékű népszavazással megtagadta a határon túli magyarokat - fogalmazott Nagy Gábor Tamás.
   
A kormánypárti politikus azt kérte közös vállalkozásként, "tegyük a XXI. századot a magyarok évszázadává". Az első lépést a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásával az Országgyűlés megtette, a második lépést megtették, akik éltek ezzel a lehetőséggel, a harmadik lépést innentől már közösen tesszük meg.
   
A közel száz csángó magyar eskütétele után csángó kulturális fesztivált rendeztek a Kapisztrán téren nemzeti összetartozás jegyében.
   
A rendezvényt Potápi Árpád (Fidesz) az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke nyitotta meg, aki kiemelte: amire olyan nagyon sokáig, gyakorlatilag 21 évet kellett várni, az ezen a hétvégén megvalósulhatott. A kormánypárti politikus szavait a téren taps fogadta, amikor azt mondta, üdvözli a csángó magyarokat a magyar nemzet tagjai között, ahová mindig is tartoztak. Most már hivatalosan is magyar állampolgárok - fogalmazott, és arra kérte őket legyenek büszkék állampolgárságukra, magyarságukra és ösztönözzék, hogy minél több moldvai csángó magyar éljen e történelmi lehetőséggel.
   
A fesztiválon fellépett mások mellett Petrás Mária csángó magyar énekes, a Somos Együttes, Szilágyi Angéla énekes, az Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes, Mokánu Róza énekes, Janku Laura költő.
   
A moldvai csángókkal - e keleti Kárpátokon túl élő népcsoporttal - külön foglalkozik az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény. Eszerint nekik nem kell bizonyítaniuk, hogy felmenőik Magyarország területén éltek, ők valószínűsíthetik magyar származásukat. Ez az igénylőnek vagy felmenőinek a családneve vagy születési helye alapján történik, de elősegíthetik más okmányok is, például magyariskola-látogatási igazolás, de mellékelniük kell egy magyar nyelven írt önéletrajzot is.
     
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) ügyvivője március elején a Krónika című erdélyi napilapnak azt mondta, hogy havonta mintegy ötven csángóföldi lakos készítteti el a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentációt. Az ügyvivő ezzel cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint a román katolikus papok akadályoznák a csángókat a dokumentáció összeállításában. A csángók közül a magyar honpolgárságot kérvényezők többsége olyan személy, aki Magyarországon vállalt munkát - közölte. 
   
A nemzetpolitikai államtitkárság hétvégi tájékoztatása szerint az állampolgársági kérelmek száma az eljárás első tíz hetében meghaladta a 41 ezret. A nemzeti ünnephez kapcsolódva több magyarországi és külhoni helyszínen kezdődtek meg az eskütételek.

OLDALTÖRÉS: Március 15. - Ünnepségek külföldön




 




 

 

 


Erdély-szerte megünnepelték az 1848-49-es magyar szabadságharc évfordulóját

Erdély számos településén megünnepelték kedden a romániai magyarok az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom évfordulóját, aminek alkalmából  ünnepi műsorokat, egyházi szertartásokat és történelmi vetélkedőket szerveztek.

Romániában a központi ünnepség Csíkszeredában zajlott le, de minden erdélyi megyében és a nagyobb településeken is megemlékeztek a szabadságharc hőseiről.
Aradon megkoszorúzták a Szabadság-szobrot, az ünnepi műsor a helyi színházban folytatódott. Nagyváradon a helyi honvédemlékhelynél helyeztek el koszorúkat, majd Petőfi Sándor költő, Szacsvay Imre volt országgyűlési jegyző, valamint Rulikowsky Kázmér lengyel és Nicolae Balcescu román szabadságharcosok szobránál rótta le kegyeletét  a helyi ünneplő tömeg. Nagyszalontán Kossuth Lajos szobránál tartottak ünnepséget, Érmihályfalván pedig egyebek között történelmi vetélkedőt szerveztek iskolásoknak.
A brassói magyarság számára meghirdetett program szerint a helyi színházban került sor ünnepi előadásra. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium diákjai tartottak műsort, majd megkoszorúzták Széchenyi István emléktábláját.     Székelyudvarhelyen a Háromszék Táncegyüttes előadása mellett képzőművészeti kiállítások nyíltak, és táncházat is meghirdettek a szervezők. Gyergyószentmiklóson a Petőfi- és Kossuth-szobrokat koszorúzták meg, Sepsiszentgyörgyön pedig az 1848–49-es honvédemlékműnél tartottak ünnepséget, amely a helyi színház előtt felállított szabadtéri színpadnál folytatódott.
Kolozsváron ökumenikus istentiszteletet tartottak a Szent Mihály templomban, Mátyás király szülőházánál kulturális rendezvények voltak, a Corvinus Pubban pedig "forradalmi kávéház" nyílt meg. A programban a Mária főhadnagy című operaelőadás is szerepelt.
Marosvásárhelyen Bernády György volt polgármester és Petőfi Sándor szobrát, valamint a Székely Vértanúk emlékművét koszorúzták meg a helyi ünneplő magyarok.
Szatmárnémetiben a Petőfi-szobornál tartottak ünnepi megemlékezést, a program a helyi színházban ünnepi műsorral zárult. Zilahon istentisztelet és gálaműsor keretében elevenítették fel a magyarság nemzeti ünnepét. Temesváron a Klapka György-emléktáblát koszorúzták meg, majd Raffay Ernő történész tartott előadást.


A nemzeti kisebbségek általában, így a romániai magyarság is szellemi gazdagság forrását jelentik Románia számára, amit értékesíteni kell az ország kulturális kincsének kiteljesítése érdekében - írta március 15-i köszöntő üzenetében Emil Boc román miniszterelnök.

Boc szerint a román-magyar kapcsolatoknak az elmúlt években való megerősítése bölcsességről, nyitottságról tanúskodik, és az idén is románok és magyarok együtt fejezik ki közös óhajukat, hogy egyetértésben építsék az európai jövőt.
Rámutatott: a romániai magyarok politikai képviselőik révén hozzájárultak az elmúlt időszakban Románia alapjaiban történő megreformálásához, és meghatározó szerepük volt azokban a reformokban, amelyek megmentették Romániát a gazdasági csődtől.
A kormányfő szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízható és komoly partnerként járult hozzá romániai szerkezeti reformok elfogadásához és végrehajtásához. "Román és magyar miniszterek közös asztalnál határoztak a román állami költségvetés egyensúlyba hozásáról és az ország modernizálásáról" - írta Boc, aki nagyra értékeli, hogy az RMDSZ az adott szavát mindig betartotta. 
A miniszterelnök szerint Románia példát mutatott Európában a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása terén, mind az állami döntéshozatali intézményekben a nemzeti kisebbségek politikusainak való részvétele, mind a kisebbségek önazonosságának védelme érdekében biztosított törvényes keret révén.
Boc felidézte a román kormány erőfeszítéseit, hogy folytassa a decentralizációt, valamint alkalmazza az idén hatályba lépett oktatási törvényt, amely számos kedvező előírást tartalmaz a nemzeti kisebbségek számára.
A romániai magyarság mellett Boc üzenetében a Magyar Köztársaságot is köszönti, és kijelenti, hogy a két országot nem csak a történelmi múlt, hanem a közös európai jövő is összeköti.


A szlovákia magyarság is ünnepelt és emlékezett

Szlovákia szinte minden magyarok lakta városában és falvában az utóbbi napokban ünnepeltek és megemlékeztek az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 163. évfordulójáról.

Országos, központi rendezvényt március 15. évfordulója alkalmával a Felvidéken a hagyományoknak megfelelően az idén sem tartottak.
A regionális történelmi emlékhelyek megkoszorúzását, a nagygyűléseket, a színes kulturális rendezvényeket gyakorlatilag mindenütt a különféle magyar szervezetek helyi csoportjai, illetve az önkormányzatok közösen szervezték meg. Néhány településen azonban a szervezők a Híd magyar-szlovák polgári párt képviselőit nem hívták meg a közös ünneplésre.
A megemlékezések egy részét már szombaton és vasárnap megtartották, másutt pedig kedden ünnepeltek. Számos rendezvényen magyarországi szónokok is beszéltek, illetve magyarországi vendégek adtak ünnepi kultúrműsort.
Pozsonyban az évforduló alkalmával ismét megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, amely néhány éve a belvárosi Medikus kertben áll. A szépszámú résztvevő előtt Prőhle Gergely, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának államtitkára mondott ünnepi beszédet, majd versek hangzottak el.
Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen kultúrműsorral kezdődött az ünnepi megemlékezés, majd a résztvevők a Vámbéry téren álló 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharcos emlékműnél hajtottak fejet történelmünk nagy eseménye, és személyiségei előtt.
A koszorúzás és az ünnepség végén az emberek közösen elénekelték a Szózatot.
Révkomáromban szintén több részből állt a megemlékezés: az ünnepelni akarók először Jókai Mór szobránál gyűltek össze, ahol Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szólt az egybegyűltekhez. Az ottani műsor befejezése után a tömeg átvonult Klapka György szobrához, ahol szintén koszorúztak, s újabb ünnepi beszédek hangzottak el. A műsor a városi művelődési központban ért véget.
Megemlékeztek március 15-éről Nagymegyeren, Kassán, Léván, Rozsnyón, Ipolyságon, Királyhelmecen, Párkányban és néhány tucatnyi kisebb felvidéki magyarok lakta településen is. Rozsnyón a Kossuth-szobornál megtartott ünnepségen Bugár Béla, a Híd elnöke, a szlovák parlament alelnöke is részt vett és beszédet mondott.
A pozsonyi Petőfi-szobrot kedden Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese (Híd) is megkoszorúzta.


Ünnepi koszorúzást tartottak Rómában

A Garibaldi-szoborparkban ünnepelték meg kedden az olasz fővárosban élő magyarok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóját.
A szabadságharcos tábornok Türr István mellszobránál helyeztek el koszorút délután a kokárdás magyarok. Az Itália egységesítésében a vörösingesek oldalán részt vett Türrnek a kétezres millenniumi évben avattak szobrot a Gianicolo-dombon. Azóta ez a nemzeti ünnep helyszíne Rómában. A márciusi forradalom üzenetéről szóló beszédében Balla János magyar nagykövet Olaszország egységének a héten esedékes 150. évfordulójára is emlékeztetett. "Március 15. örökségeként a szabadságért harcolni is elszánt magyarok Itália történelmében is fontos szerepet kaptak. Gyökereiben mélyítették el a magyar-olasz barátságot" - mondta. Kedd este a Római Magyar Akadémián a Szegedi Nemzeti Színház tart magyar nyelvű előadást Petőfi koszorúi címmel. Torinóban az 1861-től egészen haláláig itt élt Kossuth Lajos szobránál helyeztek el koszorút. Előző hétvégén Nápolyban, a magyar tiszteletbeli konzulátus és a helyi magyar kulturális kör, a város egykori kormányzója Türr István emléktábláját koszorúzta meg. Velencében szintén a magyar tiszteletbeli konzulátus rendezett megemlékezést.



Március 15. - Ünnepi koszorúzásokat tartottak Párizsban

Koszorúzással emlékeztek meg a párizsi Kossuth téren kedden az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulójáról.A Saint-Lazare pályaudvar közelében található Kossuth téren a helyi önkormányzattal közösen tartották megemlékezésüket a franciaországi magyar szervezetek és a magyar külképviselet: Xavier Laugaudin, a francia főváros IX. kerületének alpolgármestere és Trócsányi László magyar nagykövet megkoszorúzta Kossuth Lajos emléktábláját, amelyet 13 évvel ezelőtt, az 1848-as forradalom 150. évfordulóján az Emberi Jogok Magyar Ligája helyezett el a teret övező egyik épületen. 
A liga elnöke, Méray Tibor, Párizsban élő író-újságíró is virágot helyezett el az emléktáblánál, s felidézte a tér átkeresztelésének történetét az emlékezőknek. Párizsban az egykori Chateaudun kereszteződést 1957-ben francia kormánydöntés nyomán keresztelték át Kossuth térre. Akkoriban ugyanis itt volt a francia Kommunista Párt székháza, amely előtt az 1956-os magyar forradalom melletti párizsi szimpátiatüntetések zajlottak. 


Megemlékezés volt Teleki Blanka, az első magyarországi leányiskola alapítója sírjánál is. A magyar nőnevelés egyik úttörője az 1848-as forradalomban vállalt szerepe miatt Kufsteinben raboskodott, szabadulása után pedig Franciaországba emigrált, ahol 1862-ben hunyt el. A párizsi Montparnasse temetőben található sírjánál a magyar nagykövet, Varga Csaba, a Párizsi Magyar Intézet megbízott vezetője és Teleki Blanka Franciaországban élő leszármazottjai helyezték el a megemlékezés virágait. 
A nemzeti ünnep alkalmából este a Párizsi Magyar Intézetben ünnepi emlékműsorral idézik meg az 1848-as forradalom és szabadságharc történelmi eseményeit, Hegedűs D. Géza színművész szaval és Mocsári Károly Liszt-műveket ad elő zongorán. Ünnepi beszédet mond Trócsányi László párizsi magyar nagykövet.















OLDALTÖRÉS: Schmitt Pál: március 15-e a magyar emberek szívét megérintette

OLDALTÖRÉS: Schmitt Pál: március 15-e a magyar emberek szívét megérintette








Schmitt: március 15-e a magyar emberek szívét megérintette

Március 15-e volt régen is az az ünnep, ami a magyar emberek szívét megérintette - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök kedden, a Duna Televízió Reggel a Dunán című ünnepi műsorában.

Az államfő arra a kérdésre, hogy mit jelent neki március 15-e, úgy válaszolt: már kiskorában megtanulta, hogy az ünnepnek meg kell adni a méltóságot. Hozzátette: március 15-e volt régen is az az ünnep, ami a magyar emberek szívét megérintette.
Közölte: a mai március 15-e annyiban más az elmúlt évek megemlékezéseitől, hogy eltűnnek a kordonok a Kossuth térről. A kordon mindent szimbolizál csak az összetartozást, a szabadságot és az ünnepet nem, kordont az húz, akinek félnivalója van, vagy el akarja magát határolni valamitől - jelentette ki.
Hozzá tartozik az ünnep lényegéhez, hogy a megemlékezésen senkit nem akadályoznak a mozgásban, "én is személy szerint átérezhetem a szabadság szép ízét" - hangsúlyozta.

Schmitt Pál úgy fogalmazott: a hazafiság olyan érzés, amelyre minden nemzetnek szüksége van.
A köztársasági elnök kiemelte: áprilisra lesz kész az új alkotmány, mint 1848-ban az áprilisi törvények, melyek részei a történelmi alkotmányunknak. Fontos, hogy ez az alkotmány mindenki alkotmánya legyen - jelentette ki. Hozzátette, hogy alkotmányozási kényszer ugyan nincs, de van alkotmányozási elvárás.
   
A kormánypárti frakcióvezetők hétfőn adták át az államfőnek az alaptörvényről szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban Schmitt Pál fontosnak nevezte, hogy az alkotmánytervezet modern és európai. 
Hozzátette: örül annak, hogy a magyar nyelv ápolása, az élethosszig tartó tanulás és az egészséges életmód fontossága is belekerült az alaptörvényről szóló törvényjavaslatba.
Mint fogalmazott, államfőként nem döntéshozó, de segítheti a folyamatokat egyebek közt azzal, hogy "jó szívvel" aláír olyan törvényeket, melyek nem ütköznek az alkotmányosságba.











OLDALTÖRÉS: Országszerte megemlékezések a forradalom és szabadságharc évfordulóján






















Országszerte megemlékezések a forradalom és szabadságharc évfordulóján - Összefoglaló

Országszerte megemlékezéseket tartottak kedden az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján; több nagyvárosban együtt ünnepeltek a pártok. A rendezvényeken a kormánypárti szónokok az ország akkori és a mostani állapota, valamint az akkori és a mostani kormány között vontak párhuzamot.


Több megyeszékhelyen és a nagyobb városokban koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak.
Hódmezővásárhelyen Lázár János polgármester arról beszélt, hogy minden forradalmat új törvénynek kell követnie, hogy az idő ne fordulhasson vissza, a múlt hibái ne ismétlődhessenek meg, a tegnap bűneit ne lehessen újból elkövetni. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: mint egykoron 1848-ban vagy 1956-ban, most is a 20-as, 30-as generációk kezében van az ország sorsa. A cél, hogy ez a generáció akarja megváltoztatni az országot, képes legyen a változásra, higgyen a jövőben, és képes legyen céljait megvalósítani.
Debrecenben Pósán László fideszes országgyűlési képviselő, a párt helyi elnöke párhuzamot vont az 1848-as Batthyány-kormány és a második Orbán-kormány megalakulásának körülményei között. Szerinte mint ahogy a Batthyány-kormány 1848-ban, úgy a mostani polgári kormány is üres államkasszát, magas államadósságot és pangó gazdaságot örökölt. Hozzátette: mint ahogy akkor, most sem új adók kivetése, hanem a közteherviselés szélesítése jelenthet megoldást.
Kecskeméten Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: "meg kell mérni magunkat március 15. mércéjén, mert Magyarország jóléte és szabadsága érdekében nem adhatjuk alább".
"Amikor a múlthoz megyünk, és a múlton mérjük magunkat, az nem a múltba fordulás, valamifajta hátratekintés, hiszen ez a mi múltunk, a mi életünk" - mondta az államtitkár mintegy háromezer ember előtt.
Győrött Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester szintén arról beszélt, hogy "ugyanazt a harcot vívjuk, amelyet 1848 hősei: Magyarország újjépítésén dolgozunk".
Kaposváron Szita Károly fideszes polgármester beszédében azt hangsúlyozta, hogy magyarnak lenni annyit jelent: szabadnak lenni. Az elmúlt másfél száz év alatt a világ kevés népe küzdött annyit a szabadságért, mint a magyar - mondta, hozzátéve: "forradalmak, szabadságharcok, híres és hétköznapi hősök ezrei, tízezrei mutatták meg a világnak, hogy mit tud ez a nép, mire képes, ha bezárni akarják".
Áder János, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője Veszprémben, a Dózsa téri 1848-as emlékműnél elmondott beszédében azt húzta alá, hogy a polgárosodás szóban sűríthető az 1848-as változások lényege, amivel a magyar nemzet új irányt szabott addigi történelmének.
Közös volt az ünnep Miskolcon, a pártok, a társadalmi szervezetek, az intézmények képviselői egy időben, egy helyen emlékeztek meg 1848-49 forradalmáról és szabadságharcáról, helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor szobránál.
Kriza Ákos (Fidesz), Miskolc polgármestere azt mondta: 1848-ban a nemzet nehéz helyzetben volt, és most is "nehéz helyzetet élünk át; összefogással, felelős gondolkodással szintén jelentős fordulatot vihetünk végbe".
Szegeden szintén együtt emlékeztek az évfordulóra: a szegedi közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok Kossuth Lajos Klauzál téri szobránál helyezték el koszorúikat. Botka László, a város MSZP-s polgármestere arról beszélt, hogy 2011 Magyarországán nehéz szembenézni azzal, sikerült-e megőrizni az 1848-as forradalom szellemiségét.
A Heves megyei Gyöngyöspatán Horváth Aladár azt mondta, a településen nem cigányterror van, hanem új nyilas terror. A Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője azon a megemlékezésen beszélt, amelyet kisebbségi jogvédők és rasszizmusellenes civilek rendeztek a nemzeti ünnep alkalmából a településen, ahol március eleje óta járőröznek - a helyi cigányság növekvő bűnözésére hivatkozva - a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai.
Farkas János, a helyi kisebbségi önkormányzat korábbi vezetője, illetve a jelenlegi elnök, ifj. Farkas János egyaránt a cigányság megfélemlítéséről beszélt. Előbbi hangsúlyozta: hibás az alaptétel, miszerint a cigánybűnözést akarják megállítani a faluban járőröző gárdisták, mert Gyöngyöspatán nincs cigánybűnözés. Az a néhány elkövető pedig, aki vétett a törvények ellen, bíróság elé került, és megkapja megérdemelt büntetését - mondta Farkas János.
A mintegy 150-200 fős tömeg rendőri kísérettel a cigánysorról a falu Kossuth-szobrához vonult, ahol elhangzott a Nemzeti dal. A menetet, illetve a szobornál történteket távolból figyelte a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület néhány tagja. Incidens nem történt.

 

Ünnepi rendezvények, beszédek a fővárosban - Összefoglaló

Budapesten tartották március 15-i ünnepi beszédeiket a vezető politikusok. Orbán Viktor kormányfő azt mondta, a március 15-i eskü, a "rabok tovább nem leszünk", olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak. Az MSZP elnöke szerint alkotmányos puccs zajlik az országban, amelyet csak közös erővel lehet megakadályozni. Az LMP szerint a magyar nemzet demokratikus alkotmányozást kíván az oktrojált helyett. A Jobbik elnöke kijelentette: a Fidesz a gazdagok pártja.

Az állami ünnepségsorozat reggel kezdődött a Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 163. évfordulójának tiszteletére. Innen ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol sok ezren gyűltek össze.
Orbán Viktor a múzeum lépcsőjén elmondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: a március 15-i eskühöz "163 év után is hűek vagyunk". Ehhez tartják magukat akkor is - folytatta -, amikor az új alkotmány megalkotásával megtestesítik mindazt, ami egyszerre felel meg a XXI. század kihívásainak, a magyarok ösztöneinek és a magyar szellem természetének.
A miniszterelnök szerint 1848 a magyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el. Mint mondta, a magyarok mindig kiállnak Magyarországért, amikor a hatalom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet, és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása. Szavai szerint így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is.
Szólt arról is, hogy a kommunizmus európai betörése óta a magyarok minden európai nemzetnél többet harcoltak, több áldozatot hoztak a szabadságért. "Eskünkhöz híven nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 1956-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak, most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk" - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy senkitől sem lehet eltűrni a kioktatást, és mindenkitől elvárják, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet.
A főpolgármester szerint ahogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején, úgy ma is harc folyik az igazságért és a jövőért. Tarlós István a Batthyány-örökmécsesnél rendezett ünnepségen azt hangoztatta: mindazoknak össze kell fogniuk, akik tisztelik és magukénak vallják a magyar múltat, hisznek a közösség erejében, az ország felemelkedésében, és őrizni akarják a magyar identitást.
Az MSZP a Pilvax közben tartotta ünnepi rendezvényét. Mesterházy Attila pártelnök szerint alkotmányos puccs zajlik Magyarországon, amelyet csak közös erővel, a demokratikus többség megteremtésével lehet megakadályozni; ha ez sikerül, az alkotmányos puccs el fog bukni.
Mesterházy Attila kijelentette: az új alaptörvény kormánypárti tervezete méltatlan március 15. örökségéhez, a benne foglaltak nem a szabad és független Magyarország értékei. "Veszélyben a szabadság, a demokrácia és a közös hit, hogy együtt, összefogva, közösen teremthetünk jobb világot magunknak és gyermekeinknek" - mondta a szocialista pártelnök, megjegyezve, az idei nemzeti ünnepen a szabadság és az életminőség javulása helyett kirekesztést, a szabadság korlátozását, a demokratikus intézmények eltiprását és a nehéz helyzetben lévők érdekének semmibe vételét látni.
Az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítvány Szabad Sajtó-díját idén Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának német vezetője, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség leköszönő elnöke, Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője, Porcsin Zsolt debreceni újságíró, a Basahalom boulevard blog szerzője és Hazafi Zsolt, az ATV reggeli műsorának szerkesztője kapta.
Az LMP frakcióvezetője a párt fővárosi, Teleki László téren tartott ünnepi megemlékezésén kijelentette: a magyar nemzet demokratikus alkotmányozást kíván az oktrojált alkotmányozás helyett. Schiffer András szerint érdemes felidézni, hogy a történetírás az alkotmányozásnak két módját ismeri: az egyiket oktrojált alkotmányozásnak hívják, és ezt a központi hatalom végzi el. Ebben az esetben és felfogásban az állam feladata a társadalom megszervezése, a célok meghatározása, és ezeknek alárendelik az egyes polgárok érdekeit.
Úgy fogalmazott, hogy a hatalom ilyenkor is adhat engedményeket, de ezeket bármikor visszavonhatja. Az alkotmányozás másik formája a demokratikus alkotmányozás, a "nép alkotmánya", amely a lehető legnagyobb társadalmi egyetértést tükrözi. Leszögezte, hogy ez teremt egyensúlyt a különböző társadalmi érdekek között, ez fejezi ki a társadalmi egyetértést, illetve ez a korlátja a többség zsarnokságának.
A Fidesz a gazdagok pártja, az Orbán-kormány pedig a gazdagok kormánya - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke pártjának március 15-i ünnepségén a budapesti Deák téren. Az ellenzéki politikus néhány ezres hallgatósága előtt leszögezte: a kormány által bejelentette Széll Kálmán Tervet "az első tavaszi szellő elfújja majd", de van másik megoldás, ezért a Jobbik elkészítette a IV. Béla programot, amely alternatívát nyújt a kormány politikája helyett Magyarország problémáinak megoldására.     Vona Gábor beszédében hangsúlyozta: magyarnak lenni azt jelenti, hogy folyamatosan küzdeni kell a szabadságért, hiszen "újra rabságban élünk." Az ellenzéki politikus szerint "a Fidesz forradalma nem hozott változást, és Orbán Viktor az elmúlt 20 évet folytatja".
A kormányzati kommunikációs államtitkárság délutáni tájékoztatása szerint rendkívül népszerűek voltak a március 15-i ünnepi programok, a rendezvényeken több tízezren vettek részt. Nagy sikert aratott például a parlamenti nyílt nap: délután három óráig hatezer ember látogatott el az Országházba.










OLDALTÖRÉS: Egész nap együtt emlékeznek a közmédiumok

OLDALTÖRÉS: Egész nap együtt emlékeznek a közmédiumok









Március 15. - Egész nap együtt emlékeznek a közmédiumok

Valamennyi közmédium egész napos programmal emlékezik ma az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára. A Magyar Televízió, a Duna TV, a Magyar Rádió, valamint a Magyar Távirati Iroda az idei március 15-i nemzeti ünnep alkalmából indított először közös, összehangolt műsorfolyamot.

A Magyar Televízió m1-es csatornája reggel 9 órától Petőfi Napja címmel, kora délutánig tartó élő stúdióműsorral kezdi ünnepi programját, az adás műsorvezetője Novodomszky Éva és Gaskó Balázs.
   
A nézők eközben figyelemmel kísérhetik a Kossuth Lajos téri ünnepélyes zászlófelvonást, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumnál tartott állami megemlékezést és a főváros ünnepségét a Batthyány örökmécsesnél. Az eseményekről az m2, illetve a Duna Televízió is élőben számol be.
   
Az MTV a nap végén felvételről közvetíti a Kossuth- és Széchenyi-díjak előző napi átadását, ezt megelőzően pedig csatornái műsorára tűzi egyebek mellett Jókai Mór Kőszívű ember fiai című regényének 1965-ös filmes feldolgozását, valamint az 1953-ban készült Föltámadott a tenger című magyar történelmi filmet. A televízió elé ülők az m2-n tekinthetik meg a Háry Jánosról szóló magyar rajzfilmet, illetve Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjéből 1973-ban készült tévéjátékot.
   
A Duna TV reggeltől "Föltámadott a tenger" címen sugároz egész napos stúdióműsort. A műsorban többek között megszólal Debreczeni Dropán Béla, Hermann Róbert és Hernády Zsolt történész, valamint Maderspach Kinga filmrendező.     A televízió e napon is nagy figyelmet fordít a határon túli magyarokra, ennek jegyében a csatorna az idén Csíkszeredára "költözik", és számol be élő helyszíni tudósítással a helyi ünneplésről. A Duna TV-t választók emellett külön összeállítást láthatnak a kor asszonyainak forradalomban játszott szerepéről, illetve a reformkori összejövetelek hangulatáról is.
   
A Magyar Rádió csatornái az ünnep alatt is a hétköznapokban megszokott három stílushoz igazodva szólalnak meg.
   
Az MR1-Kossuth Rádió hallgatói hajnali öt órától 163 évvel ezelőttről származó dallamokra ébredhetnek, majd Szendrey Júlia, Petőfi Sándor özvegye levelei és naplója alapján készült rádiómonológot hallgathatnak meg Ráckevei Anna előadásában. A rádió műsorát napközben is figyelemmel kísérők beszélgetéseket hallhatnak például arról, miért pont március 15-én lobbant fel a forradalom lángja, továbbá hogyan látták a magyar forradalmat és szabadságharcot Európa írói és más művészei, illetve ízelítőt kaphatnak a forradalom humoráról, valamint a korszak divatos ruházatairól is.

Az MR2-Petőfi rádióra hangolók reggel hat órától este hét óráig Dalra magyar! című zenés műsorfolyammal találkozhatnak, majd a forradalom és a szabadságharc értékei kerülnek terítékre a fiatalok kedvenc zenéiben. A rádió ünnepi adását nép- és világzenei válogatás zárja.
A komolyzene iránt érdeklődők este fél nyolctól Erkel Ferenc Bánk bánját hallgathatják a Magyar Állami Operaházból az MR3-Bartók rádió hullámhosszán.

Szabó László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kommunikációs igazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy a közmédiumok mostani közös kampányukkal meg tudják mutatni, milyen hatékony lesz a négy intézmény jelenleg is formálódó együttműködése. Hangsúlyozta: az átalakulásnak az együttműködés az egyik legfontosabb kulcsszava, ami a jövőben nemcsak tartalmi, hanem kommunikációs szinten is megvalósul.
 
Az MTVA kommunikációs igazgatója kiemelte, a közmédiumok "Ünnepre hangolva: közszolgálat közösen" címen indított március 15-i kampánya jól mutatja, hogy a különböző adók már nem konkurenciát jelentenek egymásnak, hanem a gyártás és a kapacitások összehangolásával valódi választási lehetőséget kínálnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!